A mai modern autók benzinmotorjai már olyan bonyolultak, hogy sok sofőr inkább megpróbálja teljesen kerülni a motorfék használatát.
Sokan attól tartanak, hogy az újhullámos extrák – mint például a változó szelepvezérlés vagy a hidrotőkék – a fordított terhelés miatt egyszerűen tönkremennek. Az internetes autós fórumokon is folyamatosan arról megy a vita, hogy a motorfékezés állítólag durván koptatja a dugattyúkat, és drasztikusan csökkenti a motor élettartamát.
A Zsigulik kora lejárt
Régen, a Zsigulik és a hátsókerék-hajtású autók aranykorában az oktatók még azt verték a tanulók fejébe, hogy a motorfék egy rendkívül hasznos és hatékony dolog, ami életmentő lehet egy jeges úton. És ennek akkoriban meg is volt az alapja: a hátsó kerekekre ható negatív nyomaték tényleg segített egyenesben tartani az autót egy megcsúszásnál.
Aki viszont rendszeresen használta, az egyáltalán nem volt elragadtatva tőle. A folyamatos motorfékezés ugyanis kőkeményen hazavágta a differenciálmű fogaskerekeit, kapta az ívet a kuplungtárcsa, a szelepeket és a gyújtógyertyákat pedig egyszerűen elárasztotta az olaj és a benzin. Sokszor annyira, hogy a motor simán leállt menet közben.
Az igazán jó autósiskolai oktatók már nagyon régen is úgy tanították, hogy a motorfék erőltetése csak extrém vészhelyzetben indokolt, amikor már semmi más nem segít megállítani az autót. A mindennapi vezetésnél a motorfék felesleges túlzás – a legjobb, ha egyszerűen kivered a fejedből.
Mi a helyzet ma?
Ma már szinte minden autó első- vagy összkerékhajtású. Manapság a motorféket tényleg csak a hosszú, meredek hegyi szerpentineken javasolják, és ott is csak akkor, ha a sofőr túlságosan felgyorsult.
De vajon tényleg káros a motorfék? A rövid válasz: igen, egyértelműen az. Bár az önjelölt szakértők imádják hosszan ecsetelni, hogyan kopnak el a szelepek, a hajtókarcsapágyak és ezer más alkatrész a motorfék használata közben.
Bár hivatalos, hiteles mérésekkel ezt a drasztikus fizikai kopást még senki sem bizonyította, egy dolog biztos: az égéstérbe ilyenkor rengeteg olaj jut. Egy része a szelepszárszimeringeknél szivárog be, de a java a dugattyúgyűrűkön keresztül áramlik be.
A végeredmény? Egy kiadós motorfékezés után a motort legalább 20-30 kilométeren át kellene jó tempóban pörgetni, hogy kiégesd belőle a felgyülemlett olajat. Ha ezt nem teszed meg, koromlerakódás képződik a dugattyúkon és a szelepeken, sőt – ami a legrosszabb –, a kompressziógyűrűk is letapadhatnak.
Hegyvidéki lejtők: mit tegyél?
Persze, a meredek hegyi lejtők nem a legkellemesebbek, de a gyári fékrendszer bőven elég a feladatra. Feltéve persze, ha rendszeresen karbantartod, és időben cseréled a fékbetéteket. Egyszerűen csak meg kell tanulni a helyes fékezési technikát, a direkt motorfékezést pedig tényleg csak különleges esetekre kell tartogatni.
Miért? Mert a túlhevült fékek ugyan füstölni, büdösödni és nyikorogni fognak, de valahogy meg fogják fogni az autót. Ha viszont egy hosszú lejtőn rosszul használod a motorféket, az olaj pillanatok alatt beköpi a gyertyákat, és a motor egyszerűen leáll.
Természetesen senki sem mondja, hogy 30-40 kilométernyi szerpentint kizárólag a fékpedálon állva kell megtenned. A titok az, hogy már a lejtő elején válaszd meg a megfelelő sebességfokozatot és a biztonságos, nem túl nagy tempót. Így a motor komfortos körülmények között fog dolgozni, és a fékezésből adódó visszaterhelés gyakorlatilag nem befolyásolja az élettartamát. És még ha egy türelmetlen, dudáló őrült is tapad a lökhárítódra hátulról, hogy gyorsíts, egyáltalán ne foglalkozz vele!
A sebességváltód is kapja az ívet
A motoron kívül a fordított terhelés a hajtásláncot is kőkeményen igénybe veszi. Ha az autód manuális váltós és elsőkerekes, akkor ebből nem lesz komolyabb gond. De ha automata, netán egy elektronikusan vezérelt kuplunggal (pl. Haldex) kapcsolódó összkerékhajtásos rendszered van, akkor már egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet.
A váltó és az osztómű valószínűleg kibírja a hosszan tartó fékezést – ez nem is kérdés. Viszont a kopásuk brutális lesz, ami végső soron az élettartamuk drasztikus csökkenéséhez vezet.
Éppen ezért, ha imádsz hegyekben és meredek lejtőkön autózni, felejtsd el az egyszerű, "városi terepjárókat" (crossovereket), amelyek csak szükség esetén kapcsolják a hátsó tengelyt. Ide állandó összkerékhajtás (4WD) vagy egy igazi, kőkemény terepjáró kell!
