A vita arról, hogy a korkülönbség befolyásolja-e egy kapcsolat tartósságát, talán egyidős magával a házasság intézményével.

A Yamatót kifejezetten arra építették, hogy megnyerje a mindent eldöntő tengeri ütközetet. Ez volt a történelem legnehezebb csatahajója, a valaha volt legnagyobb ágyúkkal és elképesztő páncélzattal felszerelve. Maga a név pedig Japán ősi, költői elnevezésére utalt.

Az első tíz fok bizonyult a legnehezebbnek. 2013. szeptember 16-án reggel az olaszországi Giglio-szigetnél megfeszültek a sodronykötelek, és a hatalmas, már húsz hónapja az oldalán heverő hajótest elkezdett elfordulni.

A filmipar az illúziók világa, ahol magával ragadó történetek születnek, ám a kulisszák mögött olykor olyan tragédiák történnek, amelyek beárnyékolják a filmvászon varázsát. A szigorú biztonsági intézkedések ellenére a forgatási helyszínek olykor olyan balesetek színterévé válnak, amelyek színészek, kaszkadőrök és stábtagok életét követelik.

Igen, jól hallottad: a Földön léteznek olyan folyók, amelyek mélysége meghaladja az 1 kilométert.

A modern tudományos világ túlságosan is az anyagiasság csapdájába esett. Mindent, ami nem kézzelfogható vagy látható szemmel, egyszerűen kiszorítanak a kutatási területekről. A megmagyarázhatatlan régészeti leletekre rásütik, hogy újkori hamisítványok, a hivatalos elméletekbe nem illeszkedő ősi szövegeket puszta kitalációnak tartják, a tudomány szá…

Képzeld el: egy karibi zátony felett úszol, alattad világos homok, színes korallok és halak. Aztán a tengerfenék hirtelen eltűnik, és közvetlenül az uszonyaid alatt egy sötét, feneketlen szakadék nyílik meg. Fentről az egész úgy néz ki, mintha valaki egy hatalmas, sötétkék kört vágott volna ki a türkizkék tengerből.

Képzeld el: a Mariana-árok fenekére leengedik a valaha tesztelt legerősebb atomfegyvert. Felette csaknem 11 kilométernyi víztömeg tornyosul, körülötte koromsötétség honol, a közelben pedig tektonikus lemezek határa húzódik. Egy katasztrófafilm kezdőjelenetéhez szinte tökéletes ez a helyszín.

2018-ban egy olyan esemény történt a térképészetben, amelyet túlzás nélkül nevezhetünk csendes forradalomnak.

A Voyager–1 olyan messzire jutott, hogy egy rádiójelnek közel egy teljes napba telik eljutnia hozzá. Bár még 1977-ben indult, és túlélt több kormányt, a diszkókorszakot, illetve valószínűleg a lakásunk összes eddigi háztartási gépét is, a csillagközi sötétségből még mindig üzeneteket suttog a Földnek egy átlagos villanykörténél is kisebb teljesítmé…

1961, Ausztrália. Az orvosok döbbenten meredtek egy őslakos ausztrál nő vérvizsgálati eredményeire. Nem találtak nála... Rh-antigéneket. Egyáltalán semmit. A tudomány által ismert több mint ötvenből egyet sem.

1963 májusában a Földnek saját gyűrűje lett. Nem csillogott benne jég, mint a Szaturnusz gyűrűiben, és szabad szemmel is teljesen láthatatlan maradt. 3500 kilométeres magasságban, puskagolyó sebességével száguldott 400 millió apró rézhuzal.