Tudod, hogy milyen gyorsan halad a tavasz a világban? 🌱
Bár több ezer évünk volt rá, az ember még a mai napig sem tudta teljesen felfedezni szülőbolygóját. Nap mint nap jelennek meg új és izgalmas felfedezések, melyek olykor alapjaiban rengetik meg a Földről alkotott nézeteinket. Az alábbi listán 10 ilyen izgalmas érdekességet gyűjtöttünk most össze, melyeket biztos, hogy sosem hallhattunk az iskolapadban ülve.
10 Az ózonlyuk mérete csökken.
Kutatások kimutatták, hogy 2015-re nagyjából négymillió négyzetméterrel csökkent az Antarktisz felett található ózonlyuk (ózonréteg elvékonyodása) mérete 2000-hez képest és azóta is folyamatosan sűrűsödik. Ennek oka valószínűleg az 1987-es montreali jegyzőkönyvben keresendő, amely megtiltotta az ózonbontó vegyi anyagok használatát.
9 -89.2 °C volt a valaha rögzített leghidegebb hőmérséklet a Földön.
Ezt egyébként az Antarktiszon, a Vosztok kutatóállomáson rögzítették egy gyönyörűszép „nyári napon”, 1983. július 21-én.
8 A tavasz körülbelül 50 km/nap sebességgel mozog.
Kutatások kimutatták, hogy a tavasz nagyjából 50 km/nap sebességgel mozog a Földön. Ezt a tudósok úgy határozták meg, hogy tavasszal megfigyelték egyes növényfajok virágzatát, és megfigyelték azok virágzási idejét a különböző helyeken. Így derült fény arra, hogy az egymástól 50 km-re található azonos fajú növények virágzása szinte pont 24 óra elteltével következik be.
7 A Kínában található Tien-san hegység az egyetlen olyan hely a Földön, ahol nem fenyeget bennünket a magas vérnyomás.
A megemelkedett vérnyomás elkerülhetetlen része a hegyekben történő túrázásnak. Van azonban egy hely a Földön, ahol ez nem veszélyeztet bennünket, ez a hely pedig nem más, mint a Kínában található Tien Shan hegység. A helyi emberek vérnyomása itt egyébként alacsonyabb, mint a síkságon lakó embertársaiké.
6 Az Égei-tengeren található Kimolos-szigeten a talaj zsíros szappanból áll.
Bár a Görögországban található Kimolos-sziget mindössze 37 négyzetkilométer, igen érdekes tulajdonsággal rendelkezik. Amikor ugyanis esik az eső, a szigetet szappanhab borítja be. Az apró szigeten található talaj ugyanis zsíros-szappanos anyagból áll, melyet egyébként a helyiek előszeretettel használnak természetes szappanként.
5 A lemeztektonika megóvja a Földet a túlmelegedéstől.
A Föld az egyetlen jelenleg ismert bolygó, amely lemezes tektonikával rendelkezik. 7 óriási lemez – kontinens – mozog különböző irányban évről-évre, melyek sebessége olykor a 10cm/év sebességet is elérheti. Ennek a lemeztektonikának köszönhetően pedig a Föld folyamatosan ismétli az úgynevezett „szénciklust”, mely megakadályozza a bolygónk túlmelegedését.
4 Az Amazonas egy föld alatti ikerfolyóval rendelkezik.
A Hamza-folyó egy feltételes, hivatalosan még nem ismert folyó, mely az Amazonasszal párhuzamosan, mintegy 4000 méter mélyen folyik a föld alatt. Hossza körülbelül 6000 km, szélessége 400 km.
A Hamza-folyó vize rendkívül alacsony sebességgel mozog, évente alig néhány métert tesz csupán meg, vagyis lassabb, mint a gleccserek mozgása. A folyóban található víz végül az Atlanti-óceánba ömlik, és valószínűleg ez a földalatti édesvizű folyó beömlése okozza az óceán alacsony sótartalmát az amazonasi torkolatvidéken.
3 A Pangea szuperkontinens egy nap visszatér.
Körülbelül 300 millió évvel ezelőtt a Föld egyetlen nagy szuperkontinensből állt, amit Pangea-nak hívunk. Az idő haladtával ez a kontinens előbb kettő, majd 6 nagy kontinensre oszlott. Tudósok szerint 250 millió év múlva a feloszlott kontinensek újra egyesülnek majd egy hatalmas szuperkontinensben, melyet Új-Pangeanak fogunk hívni.
2 Az elmúlt 25 év során 3 trillió jég tűnt el az Antarktiszról.
Tanulmányok kimutatták, hogy az elmúlt 25 év során az Antarktisz mérete körülbelül 3 trillió tonnával lett kevesebb. Érdekesség: csak a 2017-ben letört Larsen-jéghegy mintegy 1000000000000 tonna volt, amely azóta megindult Jamaica partjai felé.
1 A Földön keresztülfutó hatalmas árnyék 2034 tavaszán lesz újra látható.
A Himawari 8 műhold egy egészen elképesztő jelenséget rögzített 2016. március 9-én. A felvételen először láthattuk azt, hogy milyen is az űrből nézve, amikor egy ország teljes sötétségbe borul a napfogyatkozás hatására, illetve ahogy a hold árnyéka keresztülfut a Földön. Ilyen legközelebb 2034 tavaszán lesz majd, amikor egyébként Magyarországról is látni lehet majd az égi jelenséget, igaz, tőlünk nézve csak részleges napfogyatkozást láthatunk.
