1975-ben a Szovjetunió olyasmit tett, ami korábban még soha nem fordult elő az űrben.
Fegyverrel lőttek egy űrállomás fedélzetéről – és ez máig az egyetlen ilyen eset a történelemben. Erről az eseményről a világ csak a Szovjetunió 1990-es évek eleji felbomlása után szerzett tudomást.
A fegyver, amellyel az űrben lőttek, nem pisztoly volt, ahogy gondolhatnád, hanem egy valódi ágyú, amit egy szovjet bombázóra szerelt repülőgépágyú alapján hoztak létre. Az R-23M „Kartecs” ágyút az 1960-as évek közepén fejlesztették ki, és a titkos szovjet „Almaz” projekthez szánták.
A projekt célja az volt, hogy olyan űrállomásokat helyezzenek Föld körüli pályára, amelyeket kizárólag katonai célokra használtak volna, az ágyúnak pedig az USA esetleges űrbeli fenyegetése elleni védelmet kellett biztosítania.
A titkos állomásokat és létezésük tényét egy másik, hivatalosan ismert program, a „Szaljut” nevű szovjet orbitális állomásprogram fedőneve alá rejtették.
Az 1971 és 1982 között indított hét „Szaljut” állomásból három valójában az „Almaz” program része volt. A projekt létezéséről a világ csak a hidegháború befejeződése után szerzett tudomást.
Az R-23M ágyút a „Szaljut-3” állomásra telepítették, amelyet 1974. június 25-én állítottak pályára. A legénység közel egy hónap múlva elhagyta az állomást, a szovjet szakemberek pedig 1975. január 24-re tervezték a tesztlövést – mindössze néhány órával azelőtt, hogy az állomást a tervek szerint letérítették volna a pályájáról, hogy a légkörbe lépve megsemmisüljön.
A felelősök azért választották ezt az időpontot, mert nem voltak biztosak benne, hogyan hat majd a lövés magára az állomásra.
Azonban a lövés végrehajtása nem volt egyszerű. Ahhoz, hogy az ágyúval célozni tudjanak, az egész 20 tonnás állomást a cél irányába kellett fordítani, ami önmagában is bonyolult feladat volt. Volt a fedélzeten egy optikai irányzék, amely lehetővé tette volna az űrhajós számára, hogy kézzel adja le a lövést, ha az állomáson tartózkodott volna.
A szovjet szakemberek végül távirányítással körülbelül három sorozatot adtak le, összesen nagyjából 20 lövedéket lőttek ki, miközben bekapcsolták az állomás helyzetbeállító hajtóműveit, hogy kompenzálják a lövések utáni visszarúgást.
A tesztek eredményei máig titkosak. Sokáig még az sem volt ismert, hogyan nézett ki maga az ágyú, amíg 2015-ben a „Vojennaja Prijomka” (Katonai átvétel) című orosz televíziós műsor véletlenül be nem mutatta egy riportban, amelyet abban a tervezőirodának a múzeumában forgattak, ahol az ágyút létrehozták.
