A Mariana-árok mélysége körülbelül 11 kilométer. Nézzük meg, mi történne, ha egy vasgolyót dobnánk bele.
A golyó a gravitáció hatására süllyedni kezdene a fenék felé. De nyilvánvalóan lassabban, mint a levegőben, a víz ellenállása miatt. Körülbelül 12 perc alatt érné el az alját.
Egy ember számára ez a mélység természetesen halálosan veszélyes. Nem is annyira a hideg miatt (a Mariana-árok alján +1 ~ +4 Celsius fok van), hanem a nyomás miatt. A nyomás itt 1070-szerese az óceán szintjén mérhető légköri nyomásnak. Emiatt itt még a víz sűrűsége is nagyobb, mint az óceán átlagában.
A golyónak a nyomás nem akadály, csak egy kicsit összenyomódik.
És mi történik vele ezután?
A rozsda nem fenyegeti a golyót, mivel itt minimális az oxigén.
De ennek ellenére nem fog tudni "örökké élni". A mélyben ugyanis anaerob baktériumok élnek, amelyek acéllal táplálkoznak, és nem igényelnek oxigént a túléléshez. Ezek azok a baktériumok, amelyek szépen lassan a Titanicot is felemésztik.
Halomonas titanicae - így nevezték el a baktériumokat, amelyeket a Titanic roncsain találtak. Oxidálják a vasat, és kémiai reakciókhoz, illetve táplálkozáshoz használják fel. Ettől a fém rozsdásodni kezd még oxigén hiányában is.
Ezt a "rozsdát" tehát, ami a Titanic oldalán is folyik le, valójában baktériumok okozzák! Ugyanez a típusú baktérium létezik a Mariana-árok alján is.
Hasonló vasbaktériumok a felszínen is léteznek. Íme például, hogyan néz ki egy patak Skóciában a baktériumok hatására:
De a Halomonas titanicae megtanult nagy mélységben is túlélni.
A tudósok ezért annak lehetőségét is fontolgatják, hogy ezeknek a baktériumoknak a segítségével tisztítsák meg a tengerfeneket a különféle törmelékektől. Többek között a veszélyes mélységi bombáktól és az úszó aknáktól, amelyek a második világháborúból maradtak fenn.
Az ember számára azonban összességében káros ezeknek a baktériumoknak a jelenléte és tevékenysége, mivel tönkreteszik a fúrótornyokat és más mélytengeri építményeket.
Épp úgy, ahogy végül a példánkban említett golyót is teljesen megeszik.
Ismét bebizonyosodott tehát a mondás: semmi sem tart örökké ezen a világon! Még az olyan látszólag élettelen helyeken sem, mint a hideg és sötét Mariana-árok.
