Amikor Ronald Reagan amerikai elnök itt járt, azt mondta: „Ez egy csoda, ami az egész emberiségé”. Ez a hely olyan történelmi jelentőségű, hogy kötelező állomásként szerepel a külföldi államfők Kínában tett látogatásának programjában. Akinek esetleg még nem lenne világos, az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyéről beszélünk, amihez fogható nincs még egy világon.
A Wiku-nál most erre a nem mindennapi helyre kalauzolunk benneteket, hogy bemutassuk, hogyan és miért készült el a világ legnagyobb, állig felfegyverzett, ám élettelen hadserege.
Csin Si Huang-ti sírhelye a kínai Hszian városában található, és nem is annyira a sírhely, mintsem az azt körülvevő hadsereg az, ami minden szempontból példátlannak számít a világ uralkodóinak történelmében.
Az első kínai császár sírhelyének feltárásakor több mint 8100, állig felfegyverkezett agyagszobrot tártak fel.
I.e. 246-ban, a trónra lépése után Kína későbbi egyesítője, Csin Si Huang-ti megkezdte a leendő sírhelyének építését.
Kína egész területéről több mint 700 ezer munkás vett részt az építkezésen, és a sírhely, illetve az azt körülvevő sereg építése és feltöltése így is 38 évig tartott. A túlvilági hadsereget harci sorrendben állították fel a kriptáknál. Vannak gyalogosok, lovasok, sőt még háborús szekerek is.
A régészek megállapították, hogy az agyag harcosokat Kína különböző régióiban készítették. A körülbelül 200 kilogrammos lovakkal már némileg bonyolultabb volt a helyzet, a súlyuk ugyanis megnehezítette volna a szállítást, ezért ezeket közvetlenül a sírnál rakták össze.
Mindegyik harcos szobra egyedi, egyik sem ismétlődik kétszer. Az arcvonások, a magasság, a testarányok egyformán eltérő minden szobor esetén. Az egyetlen közös a szobrokban, hogy égetés után az agyagot egy speciális mázzal fedték le, hogy könnyen festhetővé váljon.
A katonák harci felszerelése rendkívül részletes, az utolsó gomb is gondosan megformált. A harcosokat páncélba öltözve és különféle fegyverekkel készítették. Vannak kardok, dárdák, tőrök, számszeríjak és sima íjak is.
Néhány szobor idővel szétesett, ezek helyreállításán külön régészcsoport dolgozik. Az agyaghadsereget egyébként "nemrég" fedezték csak fel. 1974-ben helyi gazdák épp kutat próbáltak fúrni, amikor beléjük botlottak.
A hadsereg egy részét ezután felszínre emelték és egy különleges múzeumba szállították. Az agyagszobrok mellett 1980-ban két teljes méretű bronzszekeret is felfedeztek. Mindegyiket négy ló hajtja, a hámot pedig arany és drágakövek díszítik. Ez egy igazi műalkotás.
Az ásatások a mai napig tartanak, és a harmadik, hosszú szakasz már folyamatban is van. Sok munka van velük, hiszen ezek az agyagkatonák csaknem kétezer éve pihennek a föld alatt.
Szintén a sírban megtalálták egyébként zenészek, akrobaták, lovászok és lovastrénerek szobrait is. A császár alaposan felkészült a túlvilágra.
Az agyaghadsereg az UNESCO világörökségi listáján is helyet kapott. Csin Si Huang-ti császár egyébként arról volt még híres, hogy összekötötte egymással a kínai nagy fal korábban elkészült elemeit.
Van egy tudományos feltételezés arról, miszerint minden egyes szobor a különféle tartományok rangos helyi tisztjeiről és nemeseiről készült, azok arcát és testarányát felhasználva, hogy a császár a legjobb embereit vihesse magával a túlvilágra.
Szerinted sikerült neki?
