A spanyol hétköznapok nem csak a napsütésről és a tapasról szólnak.
Ez egy olyan otthonkultúra, ahol a melegség, a vendégek, a gyerekek, a praktikum és a családközpontúság a legfontosabb. A spanyol nők nem a látszatnak élnek – a mának élnek, szoros kapcsolatban a természettel. Például folyton az erkélyen ücsörögnek, piknikeznek vagy épp a strandra járnak.
Íme azok a szokások, amelyek igazán jellemzőek Spanyolországra – Madridtól egészen Sevilláig.
1. Élet nyitott ablakoknál
A szellőztetés mindennapos rituálé, még télen is. Míg Magyarországon általában reggel és este 10–20 percre tárják sarkig az ablakokat, addig Spanyolországban az év tíz hónapjában szinte folyamatosan nyitva vannak. Ez az otthoni higiénia része. A friss levegő sokkal fontosabb, mint a „meleg benntartása”.
2. A redőny és a persianas (zsalu) szent dolog
A spanyol nők mesterien irányítják a fényt. Nappal a hőség ellen félig leengedik a redőnyöket, este pedig a meghittség kedvéért teljesen lehúzzák. A persianas nem csupán dekoráció, hanem a mikroklíma és a magánszféra szabályozásának elengedhetetlen eszköze.
3. A padló mindig hidegburkolat
Kőporcelán, terrakotta, esetleg márvány. A fa igazi ritkaság. Az ok pofonegyszerű: a hőség. A járólap hűsít és könnyen takarítható. Sokszor hordanak benti cipőt, de nyáron inkább mezítláb mászkálnak.
4. A kis konyha az otthon szíve
Még egy kompaktabb (70–90 m²-es) lakásban is folyamatosan használják a konyhát. A spanyol nők mindennap főznek: halat, zöldségeket, hüvelyeseket. A félkész ételek egyáltalán nem jellemzőek. Ráadásul nem egyedül a háziasszony sürög-forog, hanem a lányával, az anyjával, egy barátnőjével vagy a férjével együtt főz.
Aztán mindenki átvonul az ebédlőbe, az erkélyre vagy a teraszra – és a terítés is közös feladat. Nincs olyan, hogy a háziasszony egyedül görnyed a tűzhely felett három órán keresztül a többiekre főzve, bár az előkészületeket elkezdheti egyedül, vagy megsütheti a süteményeket már korán reggel.
5. Az olívaolaj mindig ott van az asztalon
Nem a szekrényben dugdossák, hanem kint hagyják az asztalon. Szép üvegpalackban vagy kerámiaedényben tárolják. Ez nem csupán egy „hozzávaló”, hanem maga a kultúra része.
6. A heti piac (mercado)
A szupermarket is játszik, de a piac sokkal fontosabb. Friss hal, jamón (sonka), zöldségek és szezonális gyümölcsök várnak. A spanyol nők személyesen ismerik az árusokat, és gyakran az ő ajánlásaik alapján vásárolnak.
Alapvetően egy spanyol nő sok időt tölt a szabadban, de a legnagyobb hőséget kerüli.
Spanyolországban már az 1970-es évektől tudatosan, széles járdákkal és kényelmes közösségi terekkel építették a társasházakat. Míg a Szovjetunióban akkoriban gyakran a „semmi közepén” húzták fel a paneleket egy közeli gyár miatt, addig ott a társasházakat szépen beillesztették a már meglévő városszövetbe, ahol ott volt a régi piac, a középkori templom, a központ, és mindig volt hol sétálni egy nagyot.
7. A szieszta nem alvás, hanem egy kis szünet
Még ha nem is alszanak, ebéd után csend borul mindenre. Behúzzák a redőnyöket, jön a nyugalom és a minimális zaj. Az otthon ilyenkor lassított felvételre kapcsol. Leheverednek, pihennek, vagy csak fellapoznak egy magazint fél órára, magukra figyelve.
8. Gyakran és minden formalitás nélkül jönnek a vendégek
Nincs szükség különösebb alkalomra. Senki sem „készül másfél napig, és suvickolja ki az egész házat”. Egy kis olajbogyó, friss kenyér, sajt és bor – ennyi bőven megteszi. A legfontosabb a barátság és az együttlét.
9. A franciaerkély is a lakás meghosszabbítása
Még a legkisebb is. Ott szárítják a ruhákat, növényeket tesznek ki, sőt, néha még egy kis asztalka is befér. Az erkély a mindennapi élet szerves része, nem pedig dekorációs elem.
10. Rengeteg növény
Muskátli, murvafürt (bougainvillea), levendula, vagy egy dézsás olajfa. A zöldnövények az otthon kötelező elemei, különösen a déli régiókban.
11. Tiszteletben tartják a szomszédokat
Spanyolországban nagyon sűrű a beépítettség. Épp ezért pontosan tudják, mikor szabad zajongani, és mikor tilos. Az otthon a közösség része. Egy családiasabb környéken mindenki ismer mindenkit.
12. Folyamatosan a loggián ücsörögnek
Nincs benne semmi rongyrázás – csak egy kis tea süteménnyel, vagy kóla csipsszel, de az emberek tényleg folyton az erkélyeken lógnak. Kortól függetlenül, amint egy kis kedvük támad hozzá. Ott jár a friss levegő, és zajlik a valódi élet.
13. Szezonalitás az ételekben és a dekorációban
Spanyolország mintegy 8000 kilométernyi tengerparttal rendelkezik. A hal így nem egy „különleges fogás”, hanem a mindennapok része, különösen a belső, szárazföldi régiókon kívül. A spanyolok egész évben esznek halat, de nagyon is adnak a szezonalitásra: tavasszal és nyáron a szardínia (sardinas), a szardella (boquerones) és a tonhal (atún) a legnépszerűbb, főleg a tengerpartokon; nyáron Andalúzia strandjain parázson sütik a szardíniát, ősszel jön az északi tonhal (bonito del norte) és az ördöghal (rape), télen pedig leggyakrabban tőkehalat (bacalao) és hekket (merluza) készítenek, többnyire sütve vagy párolva.
Nyáron ezen felül hideg leveseket (gazpacho, salmorejo) esznek. Ősszel jöhet a sütőtök, a dió és a melegebb árnyalatok. Az otthon is a klímával együtt változik. És abban biztos lehetsz, hogy egy spanyol mindennap megeszik legalább két kisebb adag salátát. Ez száz százalék.
14. Tisztaság, de minden fanatizmus nélkül
A padlót sűrűn felmossák (a hidegburkolat ezt megkönnyíti). De nincsen „laboratóriumi” sterilitás. Az otthon él, nem egy múzeum. Egy spanyol nő nem fog túl sok időt elpazarolni a takarításra, amikor elmehetne sétálni, olvashatná a kedvenc könyvét, vagy fürödhetne egyet a tengerben.
15. Virágot vesznek a piacon
Spanyolországban, és úgy általában Dél-Európában, az otthonra szánt kis virágcsokrokat a piacon szokás megvenni – nem kell méregdrága holland rózsát venned ahhoz, hogy örömet szerezz magadnak. Ráadásul az ára is mindössze 1–5 euró, nem pedig 30!
