Az évek során a Zara cég ruhái az egész világon beszivárogtak az emberek szekrényeibe. Párizstól-Tokióig ma már mindenki szereti a megfizethető árú, elegáns ruhákat, melyek minden nagyobb plázában és bevásárlóközpontokban megtalálhatók. A Zara márka mellett a spanyol Inditex ruházati vállalat napjainkban olyan márkákat foglal magába, mint a Pull & Bear, a Bershka és a Stradivarius – vagyis kétség sem fér hozzá, hogy vezető szerepet tölt be a ruházati piacon. Nem is olyan meglepő tehát, hogy a Zara céget alapító Amancio Ortega szépen lassan a világ egyik leggazdagabb emberévé vált.
De hogyan válhat egy szegény spanyol fiú a világ egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb üzletemberévé? A Wiku-nál beleástuk magunkat a Zara alapítójának életrajzába, hogy megtudjuk, milyen kalandokon ment át a férfi, aki ma már kis túlzással az egész világot öltözteti.
Amancio 13 évesen otthagyta az iskolát, hogy segítse a mélyszegénységben élő családját.
Amancio Ortega Gaona 1936-ban született egy kevesebb, mint 100 lélekszámú kis észak-spanyolországi faluban. Ő volt a harmadik és egyben legfiatalabb gyermek a családban. Családja nagyon rosszul élt, a vasutasként dolgozó apjának a fizetése pedig nem volt elég egy ilyen nagy család fenntartására és etetésére.
Egyszer, mikor az édesanyját a boltba kísérte, Amancio hallotta, ahogy az eladó a következő szavakat mondja az édesanyjának: "Senora, már nem tudunk több ételt adni hitelre". Ezt nagyon bántónak és megalázónak találta a fiú, aki ekkor eltökélte, hogy nem fogja hagyni, hogy a családja szegénységtől szenvedve élje le az életét. A 13 éves Amancio otthagyta az iskolát, és egy Gala ingboltban kapott munkát. Ez volt az első kapcsolata a divatiparral.
A férfiú eleinte ügyintézőként dolgozott és apróbb feladatokat végzett, de időközben a ruhavarrás művészetét is elsajátította. Egy évvel később asszisztensi munkát kapott egy magasabb rangú üzletben, majd a fiatal és tettre kész Ortega-t gyorsan menedzserré léptették elő, helyére pedig az a Rosalia Mera került, aki pár évvel később Ortega felesége és üzleti partnere is lesz.
Ortega egyáltalán nem akarta Zarának nevezni az üzletét.
Amancio és Rosalia egyszer egy város utcáin sétálgattak éppen, amikor az egyik kirakatban egy drága selyem pongyolára lettek figyelmesek. Ekkoriban még nem engedhették meg maguknak, hogy ilyen drága ruhákban járjanak, de a férfi szerette volna meglepni a kedvesét, ezért úgy döntött, hogy varr neki valami hasonlót. Az így készült ruha gyönyörű lett.
1963-ban a vállalkozó szellemű férfi megalapította első cégét, a GOA Confessiones-t. Ez egy kis családi vállalkozás volt, ami saját készítésű ruhák varrásával foglalkozott. A vállalkozásnak rövid időn belül egy több ezer fős női vásárlói közönsége lett, a nők ugyanis imádták az olcsó és minőségi ruhákat, fehérneműket, hálóingeket és gyermekruhákat. Amacio-t ekkoriban a testvérei és Rosalia segítette, akit 1966-ban feleségül is vett a férfi.
1975-ben a házaspár úgy döntött, hogy megnyitja első kiskereskedelmi üzletét a spanyol A Coruña város központjában. A boltot állítólag "Zorba" névre keresztelték a "Zorba, a görög" című film nyomán, és már meg is voltak a logók és a címkék, amikor kiderült, hogy egy azonos nevű bár van a szomszéd utcában, ezért Amanciónak és Rosaliának sürgősen ki kellett találni egy új nevet a boltnak. Így született meg a Zara.
Ma már a márkának nincsen szüksége semmiféle reklámra, de akkoriban Ortega mindent megtett azért, hogy felhívja magára a közönség figyelmét. Még egy élő kakast is kirakott az üzlet kirakatába, hogy ezzel is magára vonja a járókelők figyelmét.
1988-ban kezdődött a Zara globális terjeszkedése.
Az 1980-as években Ortega egy stratégián dolgozott, melynek köszönhetően felgyorsított ütemű tömegtermelésre tudtak átállni a céggel. 1985-ben ezért megalapította az Inditex céget, melynek a 80-as évek végére már 80 Zara üzlete volt Spanyolországban. 1988-ban a férfi az egész világon terjeszkedni kezdett. Első külföldi üzletüket Portugáliában nyitották.
A külföldi országokban hatalmas siker hatására, Amancio nem tudta visszafogni az érzelmeit: 1989-ben például az első manhattani Zara-üzlet megnyitóján a férfi a szekrénybe bújva sírt, hogy az újságírók és a vásárlók ne lássák az örömkönnyeit. Egy évvel később a párizsi volt nyitása szintén emlékezetes volt: "Ott álltam, és nem tudtam bemenni az első francia üzletünkbe, annyian álltak sorba. Ott álltam az ajtóban, és sírtam, mint egy gyerek." - emlékezett vissza Ortega.
A vásárlókat a ruhák kiváló minősége, a divatos szabása és a Zara termékek megfizethető ára vonzotta leginkább. A vállalat időközben nemcsak földrajzilag terjeszkedett, hanem a ruhaválasztékát is folyamatosan bővítette, ezzel újabb és újabb közönséget megcélozva. Ennek eredményeként megalapult például a Bersha, mely kifejezetten a fiatalokat célozta, az Oysho, ami a kényelmes fehérneműkre szakosodott, és a Zara Home is, a stílusos belsőépítészet rajongóinak legnagyobb örömére.
A milliárdos, akit az utcán sétáló emberek inspiráltak.
Ortega mindig személyesen felügyelte a vállalat minden folyamatát. Ritkán vett ki szabadságot, és még a munkaszüneti napokon is dolgozott. 2011-ben visszalépett ugyan az Inditex igazgatósági pozíciójából, de továbbra is aktív szerepet vállal a társaság ügyeiben.
Rugalmas gondolkodása és a progresszív ötletei tették lehetővé azt, hogy Amancio "gyors divat" úttörője legyen. A milliárdos nem a kifutókról merített ihletet, hanem a körülötte élő emberekből. Egy nap például meglátott egy férfit, útjelző táblával a kezében, farmer kabátban, kitűzővel és azonnal felhívta az egyik tervezőjét, hogy készítsen valami hasonlót a következő Zara kollekcióba.
Az Inditex munkatársai mindig kiemelték, hogy Amancionak mindenkihez van egy kedves szava, tehát az emberközpontú gondolkodás kétségkívül fontos része a férfi gondolkodásának, és valószínűleg a sikerének is. Az évek alatt milliárdossá vált férfi nagyon szerette és értékelte az alkalmazottait.
