8 találmány, ami nem tartott sokáig, de örökre megváltoztatta a világot

Minden feltaláló arról álmodik, hogy egy nap létrehoz valami olyan tárgyat vagy technológiát, ami örökre megváltoztatja a világot. Az az ember például, a ki feltalálta a kereket volt talán a legnagyobb hős a világon, hiszen bár nem tudjuk, hogy ki is volt pontosan, a találmányát mind a mai napig használjuk. Voltak persze olyan találmányok is, melyek bár megváltoztatták a világot, mégis nagyon gyorsan eltűntek.

A Wiku-nál most 8 ilyen találmányt gyűjtöttünk össze a történelemből, melyek bár hihetetlen szenzációnak számítottak a maguk idejében, különféle okból kifolyólag végül mégis hamar eltűntek.

Annak ellenére, hogy hatalmas pénzeket öltek a létrehozásába, atombombát élesben összesen két alkalommal használtak a törtélem során: Hirosimában és Nagaszakiban. Ez azonban elég volt ahhoz, hogy fenekestül felforgassa a globális geopolitikát és az emberiséget a hidegháborúba taszítsa. Manapság már nagyon kicsi a kockázata annak, hogy egy lakott városra ismét atombombát dobjon valaki, de a puszta tény, hogy létezik is elegendő ahhoz, hogy befolyásolja a különböző országok közötti diplomáciai kapcsolatokat. Ez valahol ijesztő és lenyűgöző is egyszerre.

Az 1970-es években találták fel azokat a kazettákat, amiken már filmeket is lehetett nézni, majd szépen lassan az emberek maguknak is képesek voltak különféle felvételeket rögzíteni, például a tévéműsorokat rögzítve. A 2000-es évek elején azonban szépen lassan eltűntek és a helyüket a DVD-k váltották fel. Ez a 30 év persze nem kevés, de mégis elenyésző egy olyan találmány számára, ami ennyire megváltoztatta a tévénézési szokásainkat, hiszen amíg korábban csak néztük a tévét és ennyi, a VHS-kazettákkal lehetőségünk nyílt rá, hogy megvásároljuk a kedvenc filmjeinket vagy a tévéből rögzítsük azokat. Ez a mai generációnak persze már természetes, de a 70-es évek előtt született emberek számára ez igazi forradalom volt.

1865-ben, 2 évvel az írógépek feltalálása előtt Rasmus Malling-Hansen feltalálta az írólabdát, ami gyakorlatilag ugyanaz volt, csak kevésbé praktikus. (nézd a képen, hogy kellett pötyögni) A találmány meglehetősen őrült volt, de a segítségével mégis gyorsabban lehetett írni, mint ahogy bárki kézzel tudott. Egyes szerzők, mint például a látási problémákkal küzdő Friedrich Nietzsche azonnal rákaptak és ilyennel dolgoztak, de mint azt már említettük, nagyon hamar, egy sokkal jobban és könnyebben használható írógép jelent meg, ami kiszorította az írólabdát a piacról.

1884-ben az Egyesült Királyság létrehozta az első automata géppuskát. A géppuska visszarúgása elegendő volt az üres töltény kilökésére és az új töltény automatikus beillesztésére, a segítségével pedig korábban elképzelhetetlen 600 lövés/perc tempóban tudott tüzelni. A fegyver lehetővé tette a britek számára, hogy nagyon kevés emberveszteség mellett hódítsanak meg olyan országokat, mint például Zimbabwe és Szudán, miközben az ellenfél oldalán több tízezer férfi vesztette életét. 20 évvel később az első világháborúban is alkalmazták egy ideig, de ott már hamar felváltották a kevésbé terjedelmes, könnyen hordozható géppuskák. Ennek ellenére a rövid pályafutása mégis megváltoztatta az erőviszonyokat a háborúkban.

Nem az 1835-ben feltalált dagerrotípia volt az első kamera, amely napvilágot látott, de ez volt az első olyan, aminek a képei nem tűntek és fakultak meg gyorsan a napfény hatására. Ennek a találmánynak köszönhetően a fotózás világában valóságos forradalom történt. 15 évvel a forgalomba helyezése után azonban olyan eszközök láttak napvilágot, melyek olcsóbb és hatékonyabb technológiát alkalmaztak. Viszlát dagerrotípia!

Szó mi szó, a minitel nem változtatta meg a világot, de néhány országot azért igen. 1982-ben kezdték el széleskörben terjeszteni és ez volt az első eszköz, amivel először volt képes nagy mennyiségű információhoz hozzáférni a lakosság. Gyakorlatilag az internetre dugott számítógépek őse volt. 1990-ben azonban megjelentek az első számítógépek, amik sokkal hatékonyabbak voltak az internetes szörfözésben.

Samuel Morse hozta létre 1840 körül (igen, ugyanaz a fickó, aki feltalálta a Morse-kódot) az első elektromos távírót, ami lehetővé tette az olyan jelek küldését, melyek dekódolhatók az üzenetek küldésére és elektromos kábeleken is továbbíthatók. Nagyon gyorsan felforgatta a világot, és a vasúttól kezdve mindenhol elterjedt. Az egyetlen ok, ami miatt hamar feledébe merült, hogy az 1870-es évek végén feltalálták a telefont, ami az elektromos távírót régimódivá tette.

A nyolcvanas években semmi sem mondta azt jobban, hogy te vagy a legmenőbb ember a Földön, mint egy számológépes karóra. Az ilyen órák igazából már a 70-es évek óta léteztek, de csak a Casio 1983-ban megjelent Databank termékcsaládja után robbantak be igazán – még Marty McFly is ilyen órát viselt a Vissza a jövőbe (1985) című filmben. Bár ezt az órát még a mai napig gyártják, az iránta történő érdeklődés hamar zuhanni kezdett és ma már csak a nagyon különleges ízlésű és/vagy nosztalgiázni vágyó emberek hordanak ilyet.