Az emberiség történelmének 5 legnagyobb birodalma

A világ számos hatalmas birodalmat látott már – a Rómait, a Perzsát, a Bizáncit, a Német-római Birodalmat. Ám ezek az óriások eltörpülnek azok mellett a szuperóriások mellett, amelyekről a következőkben lesz szó. Ismerkedjünk hát meg az öt legnagyobb kiterjedésű birodalommal és sorsukkal.

A Csing Birodalom volt az utolsó olyan állam, amely magában foglalta a teljes történelmi Kínát és Közép-Ázsia egy részét. Teljes területe 14,7 millió négyzetkilométert tett ki. A birodalom 1644-ben jött létre, és ez adta a monarchikus Kína utolsó dinasztiáját.

Ezt a Ming Birodalom (1368–1644) előzte meg. Ám a 16. század végén a Mingek egyik vazallusa – Nurhacsi – számos klánt egyesített, és létrehozott egy társadalmi közösséget, amelyet később mandzsuként ismertek meg. 1616-ban Nurhacsi kikiáltotta a Csin állam megalakulását. Leszármazottai folytatták művét, és 1644-ben elfoglalták a Ming fővárost, Pekinget; ez az esemény vált a Csing Birodalom hivatalos kezdetévé.

A birodalom közel három évszázadig állt fenn, és mintegy 300 milliós népességével a világ egyik legnagyobb államává vált. 1912-ben azonban a monarchia elbukott, a Kínai Kommunista Párt pedig kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot. A Csing-dinasztia utolsó császárát, a gyermek Pu Jit, megfosztották trónjától.

Az emberiség történetének következő legnagyobb birodalma a spanyol. Létrejöttét a nagy földrajzi felfedezések korának kezdete alapozta meg. A birodalom születési dátumának 1492-t tekintik: ekkor indította el Kolumbusz Kristóf első felfedező expedícióját, és fedezte fel az Újvilágot az európaiak számára.

Bár, ahogy azt jól tudjuk, Kolumbusz nem ezt kereste, hanem az Indiába vezető tengeri utat, az új felfedezés hatalmas szerencsét hozott. Az Újvilágban megjelentek az első spanyol gyarmatok, így Spanyolország vált a történelem első gyarmattartó hatalmává. Sajnos a sikerért és a hatalomért Amerika lakossága fizette meg a keserves árat: a gyarmatosítók egész birodalmakat (az inkákét, az aztékokét) semmisítettek meg.

Hatalma csúcsán (a 18. század végén) a Spanyol Birodalom 19 millió négyzetkilométeres területet foglalt el. Birtokai közé nemcsak amerikai földek tartoztak, hanem kiterjedt területek Európában, Afrikában, Ázsiában és Óceániában is. A 19. században azonban leáldozóban volt a birodalom napja: számos gyarmat kivívta függetlenségét, magát Spanyolországot pedig forradalmak sora rázta meg. A birodalom véglegesen csak 1976-ban szűnt meg, amikor az utolsó spanyol csapatok is elhagyták Nyugat-Szahara területét.

A birodalom létrejöttét az Orosz Cárság előzte meg, amely IV. Iván cári címének 1547-es felvétele után alakult ki. Oroszország pedig 1721-ben vált birodalommá, amikor a svédek elleni északi háború befejezése után I. Péter felvette az „egész Oroszország császára” címet.

A 19. század végén az Orosz Birodalom 22,8 millió négyzetkilométeres területet fedett le, és ezzel az újkor legnagyobb szárazföldi birodalma volt. Birtokai Kelet- és Észak-Európában, Közép-Ázsiában és a Kaukázuson túl terültek el. A népesség ugyanebben az időszakban 128 millió fő volt. Az első világháború kezdetére ez a szám elérte a 178 milliót.

A századfordulón azonban számos válság ütötte fel a fejét az államban: politikai, gazdasági és társadalmi téren egyaránt. Oroszország háborús részvétele sem javított a helyzeten. 1917-ben kitört a februári forradalom, amely után II. Miklós császár lemondott a trónról. Ugyanezen év szeptemberében a birodalmat köztársasággá nyilvánították, és ezzel hivatalosan megszűnt létezni.

Az emberiség történetének második legnagyobb állama és birodalma a Mongol Birodalom lett. Alapítója Temüdzsin volt, aki 1206-ban nagykánná nyilvánította magát. Ettől kezdve Dzsingisz kánnak nevezték (ez nem tulajdonnév, hanem egy cím, amelynek eredete nem tisztázott). A harcias és céltudatos Dzsingisz kán agresszív politikát folytatott, hatalmas területeket hajtva uralma alá: a Csin Birodalmat, a közép-ázsiai Horezm államot, a Kaukázuson túli területeket, majd az orosz földeket is.

Dzsingisz kán halála után utódai folytatták művét. Számos orosz várost elfoglaltak, leigázták Magyarországot, eljutottak egészen Bécsig, de végül megállították őket. Virágkora csúcsán a Mongol Birodalom 33 millió négyzetkilométeres területet foglalt el, birtokai a Dunától a Japán-tengerig, Novgorodtül Kambodzsáig nyúltak. Ez volt a történelem legnagyobb összefüggő területű birodalma. A népesség száma 110 millió fő volt – az akkori Föld teljes lakosságának negyede.

Ám ekkora hatalmas birtokokat uralom alatt tartani problémásnak bizonyult. Emiatt megkezdődött a Mongol Birodalom fokozatos szétesése és a hatalmi harc Dzsingisz kán leszármazottai között. Utolsó ulusza – az Arany Horda – a 15. század közepén bukott el.

És el is érkeztünk a listavezetőhöz. A Brit Gyarmatbirodalom birtokolta a legtöbb területet az emberiség egész története során. 1921-ben területe 36,6 millió négyzetkilométer volt, lakossága pedig elérte a 480 millió főt (ami ismét csak a Föld akkori népességének mintegy negyedét tette ki).

Hivatalosan a Brit Birodalmat 1707-ben, az egyesülési törvény elfogadása után kiáltották ki. De de facto a kialakulása 1583-ban kezdődött, amikor megalapították az első állandó angol gyarmatot Észak-Amerikában (a mai Észak-Karolina állam területén). 1783-ban Britannia már kiterjedt gyarmatokkal rendelkezett az Újvilágban, de sokat elveszített az amerikai függetlenségi háború után.

Ez nem akadályozta meg a Brit Birodalmat abban, hogy újabb és újabb földeket csatoljon magához. Virágkorának csúcsán (körülbelül 1920-ban) hozzá tartozott: Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, számos terület Dél- és Délkelet-Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten.

A második világháború után megkezdődött a szétesés folyamata: először India vált ki, majd Burma, Ceylon, Szudán, Ghána és így tovább. 1997-ben Hongkong hivatalosan is Kína fennhatósága alá került, ami a Brit Birodalom végét jelezte.