Belegondolni is rémisztő, hogy milyen lehetett ezt átélni.
Képzeld el, hogy lefekszel aludni, és csak sok-sok évvel később ébredsz fel. Úgy hangzik, mint egy mesebeli történet, igaz? Pedig nem az: pontosan ez történt egy svéd tinédzserrel, aki egy nap arra ébredt, hogy több évtizedet átaludt.
A Wiku csapatát teljesen lenyűgözte a lány rejtélyes története, ezért feltétlenül el akartuk mesélni nektek is, hogy pontosan mi történt a lánnyal és miért.
Valódi Csipkerózsika
Karolina Olsson 1862-ben született és nyugodt életet élt négy testvérével együtt a svédországi Oknö szigetén. A békés svéd család élete azonban drasztikusan megváltozott egy váratlan esés után. Amikor az iskolából hazafelé tartott, Karolina megbotlott és erősen beütötte a fejét a hideg téli járdán.
Miután begyógyították a sebét, a kislány azonnal nekilátott egy tál finom leves elfogyasztásának, ezért mindenki azt hitte, hogy a fejsérülés nem komoly. 1876. február 22-én azonban minden megváltozott. Karolina, aki akkor 14 éves volt, este felé fogfájásra panaszkodott. A családja azt hitte, hogy valamiféle boszorkányság miatt fáj a foga, ezért ágyba küldték a lányt. Senki sem gondolta volna, hogy 32 évvel később fog felébredni.
A 32 éves alvás kezdete
A szigetre érkező orvos több napon át vizsgálta a lány állapotát, de az eset nagyon rejtélyes volt. A baleset utáni tipikus kómáktól eltérően Karolina halottnak tűnt, de mégis élt. A legmeglepőbb talán az volt, hogy a haja és a körmei egyáltalán nem nőttek, illetve a testsúlyából sem veszített.
Hat évvel később, 1882-ben Karolinát Oskarshamn városába szállították át egy eektrosokkterápiás kezelésre, de nem vezetett eredménye. Az orvosok végül hazaküldték a lányt és azt mondták a családnak, hogy már csak a csodában reménykedhetnek. A lány az alvás közben nem evett szilárd ételt, a családtagok csak cukrozott tejet tudtak neki adni.
A kórház diagnózisa szerint Karolina valamiféle demenciával összefüggő bénulásban szenvedett. Az eset érdekessége, hogy a testi állapota ellenére az elméje végig aktív volt, és tudott reagálni a környezetére. A szülei ezt akkor vették észre, amikor sok-sok évvel később a lány egyik testvére elhunyt. Bár Karolina ekkor még mélyen aludt, mégis sírni kezdett.
Elérkezett az ébredés napja
1908. április 3-án egy szobalány arra ment be Karolina szobájába, hogy a lány az ágya körül sétált. Vékony volt és sápadt, fényérzékeny is volt és kissé nehezen tudott beszélni. A lány ébredésének híre az egész világot bejárta. Riporterek, orvosok és bámészkodók érkeztek Oknöbe, hogy kérdéseikkel faggassák a lányt, de amikor felébredt, azt mondta, hogy semmire sem emlékszik az elmúlt 32 évből.
Számára ő még mindig egy 14 éves lány volt, aki egyik napról a másikra felébredt. Karolina ekkor persze már 46 éves volt, ám a kinézete ennél sokkal fiatalosabbnak tűnt, elmondások szerint olyan 25 és 30 év közöttinek. Karolinát ezután pszichiátriai vizsgálatokra küldték Stockholmba, ahol kiderült, hogy a nagy alvás előtti minden képessége sértetlen maradt.
Napjainkban is vannak olyan emberek, akik az idejük nagy részét alvással töltik. Ilyen például Beth Goodier, aki Kleine-Levin-szindrómában szenved, és csak néhány órát tud ébren lenni az alvási periódusai között, melyek akár hónapokig is eltarthatnak.
Van egy elmélet, mely szerint Karolinának is voltak ébren töltött pillanatai, amikor tudott beszélni és enni, de ezt nem lehet biztosan megerősíteni. Az egyetlen, amit tudunk, hogy az ébredés után még 40 évig minden probléma nélkül élte az életét. Mindig kedves és nyitott volt az utána érdeklődő emberek felé. Őszintén örülünk neki, hogy a története végül vidám véget ért.
