Nagydumás kisgyerekek.
Észrevetted már, hogy a gyerekek sokszor a váratlan párbeszédek nagymesterei? Némelyiküket legszívesebben egész nap egy füzettel és egy ceruzával követné az ember, hogy minden elmés gondolatukat papírra vethessük. Kétség sem fér hozzá, hogy a fiatal beszélgetőpartnerek dumái hallatán néha nagyon nehéz visszatartani a nevetést.
A Wiku-nál többször is bemutattuk már nektek a gyermekek határtalan kreativitását és szellemességét, de mivel nem lehet őket megunni, ezért hoztunk egy rakás újabb humoros történetet a nagydumás gyerekekről.
- Metró. Egy 5 év körüli lány és az anyukája ült mellettem. Anyuka: „Nekem kék szemem van, ami olyan, mint az égbolt. A tiéd milyen?” Kislány: „Az enyémek barnák, mint…” Anyuka: „Mint a csokoládé!” Kislány: „Mint a kaki.” © _UNESCO_K / Twitter
- „Szeretném uralni a világot” – mondja szomorú hangon az 5 éves fiam – „de valószínűleg egy átlagos bácsi lesz belőlem, aki valami boltban fog dolgozni kevés pénzért.” Azt hiszem, ideje saját Twitter-csatornát indítani a gyereknek. © lessprit / Twitter
- Egy munkatársam mesélte. Kisbuszban utazott egy 3 és fél éves kisfiúval. Mellette egy ittas férfi ült, aki ránézett a gyerekre, és így szólt: - Hogy hívnak, kölyök? - Peti. A férfi elmosolyodik, majd megkérdezi: - És mi leszel, ha nagy leszel? A gyerek úgy néz rá, mint egy idiótára: - Péter!!! © JazeGorila / Twitter
- Beszélgetés egy 3 évessel: - na és kicsim, hány éves lettél most? - hájom. - ügyes vagy. És mi a neved? - Kovács Noel Batman. - ?!! Nem, nem vagy Batman. - akkor ki vagyok? - ...Benett. © Facebook
- Vittem haza 4 éves kislányomat ovibol és a következő párbeszéd hangzott el. Lilla: Apa! Te mindent tudsz? Én: Nem tudok mindent. Lilla: Én mindent tudok. Én: Nem tudsz mindent, de semmi gond. Nincs olyan ember aki mindent tud. Ezért kell sokat olvasni meg tanulni. Lilla: Ha nem lenne Föld bolygó, nem lenne föld utca, igaz? Én: Így van. Lilla: Látod? Én mindent tudok. © Facebook
- Gyerek: Anya olyan fasírtot csinálj aminek a tojás a szeme Anya: Stefánia szeletet? Gyerek: Igen igen nagyon szeretem, alig várom hogy kész legyen. Anya: Röpke 2 óra alatt kész is lettem Gyerek: Ez mi?? Én nem szeretem a főtt tojást. Anya szépen kiment a friss levegőre gondolkodni az élet nagy dolgain. 🤣🤣 © Facebook
- A fiam négy éves. Vettem egy hosszú nyelű seprűt, és a gyerek minden reggel szalad, hogy felsöpörjön valamit. Reggel álmosan, seprűvel a kezében seper valamit a konyhában, és az orra alatt azt mormolja: "Istenem, pisilni akarok, de dolgoznom kell…". © HARTGE / Pikabu
- Ülünk a férjemmel, a saját dolgainkkal törődve, és egyszer csak bejön a fiunk (7 éves), és azt mondja: "Van valamim a számotokra". "Mutasd meg" - válaszoljuk meglepetten. A fiú elővesz egy rajzfüzetet, egy ceruzát, kinyitja az 1. oldalt, és a ceruzájával rámutat arra, ahol ez áll: "Macska akarok lenni. Bemutató". Következő, 2. oldal: "Miért akarok macska lenni: 1. A macskák sokat alszanak. 2. A macskák sokat esznek. 3. A macskák nem járnak iskolába. 4. A macskák nem fizetnek lakbért. 5. A macskáknak kétlábú rabszolgái vannak. 6. A macskák aranyosak." 3. lap: "Vége." "Szóval, szülők, megmutattam nektek a prezentációmat. Mit szóltok hozzá? Lehetnék macska, és akkor holnap nem kéne iskolába mennem?" © 31sulim99 / Pikabu
- Egyik nap a feleségem hazajött a fodrászatból. A frizurája, hogy finoman fogalmazzak, kicsit rövid volt, és borzasztóan kócos. A feleség, feldúltan: "Most hogy megyek így dolgozni?!" A lányunk, 5 éves, komoly és megnyugtató hangon: "Anyu! Ne légy ideges! Van egy nyuszis maszkom!" © Speranskaya / Pikabu
- Itthon vagyunk Magyarországon, így a nagypapával szurkoltak a gyerekeink. A kicsike (4,5 éves) hangosan kiabál: - Hajrá kékek!!!!! - Kicsim, a pirosaknak szurkolunk, ők a magyarok!!! Nézzük tovább és pár perc múlva megint felkiált: -Hajrá kékek! -De hát fehérek és pirosak játszanak, nincsenek is kékek! Erre rohan a tv-hez és mutatja a bírót!!!!! 🤦🏼♀️🤦🏼♀️ © Facebook
- Kisfiamtòl kérdezem: csinálunk ma madártejet? Néz rám, nagyon gondolkodik, majd pár perc múlva megszólal: Anya, de ahhoz kell valahonnan szerezzünk madarat, mert itthon csak tej van! 🤣 © Facebook
- Késő este. A fiam lefekszik, és egy gyufásdoboznyi méretű vöröses pók nézi őt melankolikusan a mennyezetről. Megkérdezem: "Nem zavar téged?". Fiam: "Ó, dehogynem. Szabaduljunk meg tőle". Gondos irányításom alatt kiterjedt kommandós akciót indítunk a pók eltüntetésére. Míg a fiam szélesre tárja az ablakot, én a szükséges felszerelésért szaladok. Egy felmosórongy segítségével óvatosan lerázom a padlóra a bajkeverőt (a fiam figyelmesen félreáll), majd egy szemeteslapátba söpröm, és gyorsan kidobom az ablakon az éjszakába. Egy másodperccel később fékcsikorgás és csattanás hallatszik az utcáról. Mi: "O_O." Fiam, egy kis gondolkodás után: "Mi lenne, ha legközelebb egyszerűen megölnéd?" © 123mi / Pikabu
- Reggelinél meséltem a családnak: Többé nem megyek ki az erkélyre. Láttam ott tegnap egy pókot. 7 éves lányom: Ugyan már anya, a pókok nem maradnak egy helyben, lehet már rég bent van a házban. Én: 😐😐😐 © Facebook
- Tegnap volt az anyósom születésnapja. Hétvégén megyünk hozzájuk, de addig is felhívtuk telefonon, hogy felköszöntsük. A nagyobbik fiam és az osztálytársa (szomszédba laknak) az egyik szobában csinálták a házi feladatot, úgyhogy bekopogtam hozzá: - Nem akarod felköszönteni a nagyit? - Nem, mert akkor félórán keresztül beszélgetnem kell vele, hogy miújság, hogy megy a suli, stb. Inkább sietek a házival, hogy gyorsan kimehessünk játszani. Aztán az osztálytársa így szólt: - Én mindig verssel köszöntöm a nagymamáimat a születésnapjukon. Ettől elkezdenek sírni, és leteszik a telefont. © 31sulim99 / Pikabu
- Egy második osztályos gyereket megkérdeztek az iskolában: „Mit csinál az anyukád?” Válasz: „Nem tudom, mi a helyes elnevezése ennek a foglalkozásnak, de általában házakba járkál férfiakkal.” Anyuka ingatlanügynök. © Speranskaya / Pikabu
- Mindig is tudtam, hogy a fiam túl érett a korához képest, de amikor egy óvodai előadás közben azt mondta a színpadról: „Emberek, ez az egész csak egy átverés: láttam a Mikulás szakállát apám garázsában!” – rájöttem, hogy mennyire. © wylsacom / Twitter
- A barátom fia 5 éves koráig nem beszélt. Maximum „igennel” vagy „nemmel” válaszolt, de legtöbbször csak bólogatott. Orvosok vizsgálták, minden, hiába. Egyszer a játszótéren a nagyobb gyerekek elvették a labdáját, ő pedig feldúltan odament az anyukájához: Anyuka: „Miért nem vetted el tőlük a labdát? Az a tiéd, és meg kell tudnod védeni ami a tiéd!” Erre a fiú egy rövid, de egyértelmű választ adott: „Félek.” © ashatkin / Pikabu
