Fiatal korban sokakat vonzanak a kísérletek, köztük a veszélyesek is.
Persze, amikor az egészségből van bőven, szeretnéd próbára tenni a teherbírásodat, és egyúttal a pszichédet is. Pontosan ezt tette egy 17 éves amerikai tinédzser 1963 legvégén. Úgy döntött, hogy egy alvásmegvonásra vonatkozó kísérletet végez.
Egyszerűbben fogalmazva, megpróbált a lehető leghosszabb ideig nem aludni. A kísérlet során feljegyzések készültek, amelyek sok információt adtak a tudósoknak az emberi agy nem nyilvánvaló képességeiről.
Randy Gardner kísérlete
Két amerikai középiskolás, Bruce McAllister és Randy Gardner, szeretett volna valamilyen érdekes kutatást végezni, és végül az alvással kapcsolatos kísérlet mellett döntöttek. Céljuk az volt, hogy megdöntsék egy honolului DJ rekordját, aki egész 260 órát nem aludt, azaz 11 napot, négy óra híján. Sorshúzással döntötték el a fiúk, hogy ki lesz kettejük közül a „kísérleti alany”. A kísérlet januárban fejeződött be, a téli szünettel együtt: Randy 264 órát és 25 percet bírt ki, azaz több mint 11 napot!
Kezdetben mindkét tinédzser megpróbált ébren maradni. Kosárlabdáztak, különböző feladatokat oldottak meg és feljegyezték az érzéseiket. Igaz, Bruce már a harmadik napon feladta, amikor észrevette, hogy a jegyzeteit egyenesen a falra írja, amely mellett ki tudja, hogyan kötött ki. Később a barátjuk, Joe Marciano vállalkozott a kísérlet menetének figyelésére, majd még egy nappal később William Dement is csatlakozott – egy kezdő alváskutató a Stanford Egyetemről, aki később professzor lett. A tinédzserek kísérletéről egy kis San Diegó-i újságcikkből értesült. Fontos tisztázni, hogy azokban az években még sehol sem folytattak komoly alváskutatásokat.
A kísérlet menete
A kísérlet megmutatta, hogy a hosszan tartó alvásmegvonás, különösen fiatal korban, nem okoz komoly kárt. Azonban Randy Gardner szülei nagyon féltették fiuk mentális egészségét, hiszen úgy tartották, hogy a hosszú alváshiány halálhoz vezethet. Korábban tudósok végeztek hasonló kísérleteket állatokkal, azonban sosem tudták bizonyítani, hogy pontosan miért pusztultak el a kísérleti patkányok és majmok: vajon az alváshiánytól, vagy egyszerűen csak a rendkívüli stressztől.
Persze, ebben a helyzetben ésszerű lett volna a kérdés: hogy Randy használt-e valamilyen speciális stimulánst, például amfetamint, benzedrint, dexedrint vagy valami hasonlót? Bruce McAllister egy interjúban bevallotta, hogy akkoriban nem használtak semmi ilyesmit. Igaz, Randy Gardner időnként ivott Coca-Colát, mert szerette az ízét.
A kísérlet harmadik-ötödik napján Randy még mindig viszonylag jól érezte magát. Nem aludt el menet közben, megfelelően reagált a hangokra, tisztán érzékelte a szagokat és ízeket. Azonban később a normától való eltérések nyilvánvalóvá váltak. Sok szagot elviselhetetlennek érzékelt, hallucinációi kezdődtek, például a fiú úgy érezte, hogy ő egy híres afrikai focista. Nyugodt állapotban Gardner azt kockáztatta, hogy elalszik, ezért szinte folyamatosan a sportpályán tartózkodott. Ami érdekes, a fiú továbbra is kosárlabdázott, sőt, a képességei még javultak is kissé. A barátai bowlingozni is elvitték, hogy éjjel ne aludjon el.
Hamarosan a sajtó is bekapcsolódott a kísérlet megfigyelésébe. Sőt: Randy Gardner „álmatlanságának” története egy időre a harmadik legnépszerűbb hír lett a Beatles amerikai turnéja és John F. Kennedy meggyilkolása után.
A kísérlet befejezése
Eltelt 11 nap, a rekord megdőlt, a kísérlet pedig befejeződött. Azonban Randynek nem hagyták, hogy otthon nyugodtan kialudja magát. Katonai kórházba küldték kivizsgálásra. A kórházban Gardner több mint 14 órát aludt. Ezalatt érzékelők rögzítették az alvási fázisait. Az első éjszaka a gyors alvás (REM) fázisai, amelyek során az ember álmodik, különösen hosszúak voltak. A következő napokban ezek fokozatosan csökkentek, lassan visszatérve a normálishoz. A tudósok akkor azt feltételezték, hogy Randy agyának nem egésze volt folyamatosan ébren: egyes részei szunyókáltak, és akkor ébredtek fel, amikor mások kikapcsoltak. Hamarosan Randy újra iskolába ment.
A tudósok nem találtak Gardnernél semmilyen „hosszú távú” eltérést, amely a hosszan tartó alváshiánnyal kapcsolatos lett volna. Lehetséges, hogy az emberi test erőforrásai sokkal nagyobbak, mint ahogy azt elképzeltük. Valószínűleg a több napig tartó ébrenlét képességét az evolúció alakította ki, ami lehetővé tette az ősi ember számára a túlélést, még akkor is, ha nem tudott pihenni.
És ezt a rekordot is megdöntötték
Randy Gardner rekordját 2024 augusztusában egy 19 éves ausztrál blogger tudta megdönteni Norme álnéven. Majdnem 265 órát bírt ki (35 perccel tovább, mint Gardner). A rekord felállításának pillanatában az élő közvetítését (streamjét) több mint kilencezer ember nézte a Rumble platformon. Eközben rajongói figyelmeztették a fiút az egészségügyi kockázatokra, a közösségi média oldalait és csatornáit pedig mindenütt blokkolták.
A kísérlet befejezése után Norme-ot elvitte a mentő, mivel már súlyos hallucinációi voltak és nagyon kimerült.
Beszámolók szólnak más, alvásmegvonással kísérletezőkről is: Maureen és Mcdonald Weston állítólag 400 órát voltak ébren, azonban ezt a tényt sehol sem dokumentálták. Megemlítik Robert McDonaldot is: ő 1986-ban 453 órát és 40 percet volt ébren (majdnem 19 napot), azonban a Guinness Rekordok Könyvének képviselői túlságosan veszélyesnek ítélték az ilyen kísérletet, és többé nem fogadtak el jelentkezéseket ebben a kategóriában.
Mi történik, ha sokáig nem alszol?
Valójában nem mindenkinél múlik el nyomtalanul a hosszan tartó alváshiány. Azok, akiknek krónikus betegségeik vannak, vagy egyszerűen csak idősebbek, már 24-30 óra után rosszul lesznek. 36-40 óra elteltével sokaknál csökken a koncentráció, a mozgáskoordináció és a memória, valamint felgyorsul a szívverés. 48 óra elteltével az agy óránként elkezdi bekapcsolni a „mikroalvás üzemmódot”, próbálva legalább 15 másodpercet pihenni, a psziché visszafordíthatatlan változásai pedig már három nap ébrenlét után valószínűsíthetők.
Hogy mindezt miért mondom? Azért, hogy ne erőltesd meg a szervezetedet és ne kínozd magadat. Az egészségednek pedig a rendszeres alvás és ébrenlét a legjobb.
