A viktoriánus korszak a gyors fejlődés időszaka volt. Az ipari forradalom új gépeket, technológiákat és kényelmi eszközöket hozott, amelyek fokozatosan átalakították az emberek mindennapjait. Számos találmánynak azonban volt egy komoly hátulütője: még nem vizsgálták meg őket kellőképpen, és nem tették biztonságossá a használatukat. Egy munkahelyi baleset egy új varrógéppel vagy vízszivattyúval akár halálos kimenetelű is lehetett. Ha az illető túlélte a balesetet, az akkori orvostudomány nem mindig tudott segíteni rajta. A mikrobákról, fertőzésekről és számos betegségről szerzett ismeretek még csak fejlődőben voltak, a hatékony kezelési módszerek pedig korlátozottak voltak. Az alábbiakban tíz, az akkori korban teljesen hétköznapinak számító dolgot mutatunk be, amelyek bizonyos körülmények között súlyos mérgezést, sérülést vagy akár halált is okozhattak.
1. Az első műanyag játékok felrobbanhattak
A parkezin a műanyag egyik legkorábbi változata volt. A viktoriánus korban találták fel, és az új anyag gyorsan népszerűvé vált. A parkezinből sok mindent készítettek: fésűket, nyakörveket, gyermekjátékokat és biliárdgolyókat.
A probléma az volt, hogy ez az anyag rendkívül gyúlékony volt. Sőt, egy erősebb ütés hatására meggyulladhatott, vagy akár fel is robbanhatott.
Így eshetett meg, hogy egy ártalmatlan biliárdparti a tervezettől teljesen eltérő véget ért. A golyóra mért ütés potenciálisan veszélyes kísérletté vált az egyik első műanyagfajtával.
2. A zöld tapéták arzénnal mérgezhették az embereket
A tapéta rendkívül népszerű volt a viktoriánus enteriőrökben. Különösen divatosak voltak az úgynevezett Scheele-zöld tapéták. Jellegzetes árnyalatukat arzén felhasználásával érték el.
A kellemetlen meglepetések ezzel nem értek véget. Idővel a veszélyes anyag részecskéi leválhattak a tapéta felületéről, és porrá alakulva a levegőbe kerülhettek.
A csecsemők és a kisgyermekek különösen veszélyeztetettek voltak. Már kis mennyiségű ilyen por belélegzése is tüdőbetegségekhez, bizonyos esetekben pedig halálhoz vezethetett.
3. A bórsavval „tisztított” tej gyermekek halálát okozhatta
A pasztőrözés megjelenése előtt a fertőzött vagy romlott tej gyakran okozott súlyos rosszullétet, bár nem mindig vezetett halálhoz.
A viktoriánus korban elterjedt az a nézet, hogy a bórsav képes „megtisztítani” a tejet és meghosszabbítani az eltarthatóságát. Az emberek hittek ebben, és elkezdték a fehér port a tejhez adagolni, amelyet aztán a gyerekeknek adtak.
A bórsav azonban önmagában is mérgező volt. Hányást és hasmenést okozhatott, és a rendelkezésre álló adatok szerint Angliában körülbelül 500 000 gyermek haláláért volt felelős.
4. A vécék néha szó szerint felrobbanhattak
A belső vízvezeték-rendszer a viktoriánus kor egyik fontos háztartási újítása volt. A folyóvíz sokkal kényelmesebbé tette az otthonokat, a mosdók, kádak és vécék pedig fokozatosan a mindennapok megszokott részévé váltak.
Csakhogy a városi csatornahálózatok még korántsem működtek mindig biztonságosan.
A csatornákban metán halmozódhatott fel, amely aztán bejutott a házakba. A gyertya nyílt lángjával érintkezve a gáz meggyulladhatott és robbanást okozhatott.
Bizonyos esetekben a robbanás közvetlenül a vécében történt, és megölhette a helyiségben tartózkodó személyt.
5. A kozmetikumok ólommal mérgezhették a nőket
A viktoriánus korban az arisztokratikus sápadtság a szépség egyik jelének számított. A porcelánszínű arcbőr elérése érdekében a nők púdert és egyéb kozmetikai szereket használtak.
Némelyikük ólmot tartalmazott.
Az egyik népszerű készítmény a Laird's Bloom of Youth volt. A kozmetikumban lévő ólom fokozatosan fejtette ki hatását a szervezetre. A nőknél mozgáskoordinációs problémák és az úgynevezett „ólombénulás” jelentkezhetett a kezekben.
Hosszú távú használat esetén az ólommérgezés halálhoz is vezethetett.
6. A timsóval dúsított kenyér mérgezést okozhatott a gyerekeknél
A viktoriánus korban az Egyesült Államokban kezdtek elterjedni a kereskedelmi pékségek. A vásárlóknak ez kényelmes volt: nem kellett többé otthon kenyeret sütniük.
Néhány pékség azonban megpróbálta csökkenteni a költségeket azzal, hogy a lisztet timsóporral hígította. Az alumíniumot tartalmazó timsó fehérebbé és látványosabbá tette a kenyeret.
Az egészségre ez korántsem volt ilyen jótékony hatással. A por alultápláltságot, bélrendszeri problémákat és székrekedést okozhatott. Az akkor élő gyermekek számára az ilyen problémák különösen veszélyesek voltak, mivel az orvostudomány sokkal korlátozottabb lehetőségekkel rendelkezett a kezelésükre.
7. A pamutruhák másodpercek alatt lángra lobbanhattak
Az elektromos világítás és a petróleumlámpák is ismertek voltak már a viktoriánus korban, de a legtöbben még mindig gyertyát használtak.
A nyílt láng és a gyúlékony ruházat pedig rendkívül veszélyes kombináció volt.
Az akkor népszerű pamutot gyakran erősen keményítették. Különféle ruhadarabokat készítettek belőle, beleértve a krinolinokat és a balettszoknyákat is. Ez volt az egyik első olcsó szövetfajta, amelyet tömegesen, gépi úton állítottak elő.
Egy másik, egyszerűbb pamutfajtát használtak az éjszakai ingek készítéséhez. Ez is könnyen lángra kapott. Ha valaki túl közel ment a gyertyához, vagy a ruhájára került a láng, a tűz gyorsan elboríthatta az anyagot.
Ha nem sikerült időben eloltani, egy ilyen háztartási baleset halállal végződhetett.
8. A cumisüvegek a baktériumok melegágyává válhattak
A viktoriánus korban megjelent a cumisüveg egy új típusa. Egy üvegedényből, egy vékony gumicsőből és egy kis gumicumiból állt.
A feltaláló, Mrs. Beeton azt állította, hogy a kialakítás lehetővé teszi a gyermek számára, hogy gyakorlatilag önállóan táplálkozzon. Az üveget függőlegesen is le lehetett tenni, miközben a tej a csövön keresztül áramlott. Sőt, úgy vélték, nem szükséges mosni, mivel a gumicső és a cumi eldobható volt.
Éppen itt rejtőzött a komoly probléma.
A gumi alkatrészek ideális helyszínné váltak a baktériumok elszaporodásához. Ennek eredményeként a csecsemő a tejjel együtt veszélyes fertőzést kaphatott.
Egy olyan korban, amikor az antibiotikumok még nem léteztek, egy ilyen fertőzésnek rendkívül súlyos következményei lehettek.
9. A gázvilágítás és a fűtés fulladáshoz vezethetett
A 19. század közepén kezdték el a földgázt csővezetékeken keresztül bevezetni a házakba. A gázlámpák fényesebbek voltak a gyertyáknál, a gázfűtés pedig hatékonyabbá tette a helyiségek melegítését.
A korabeli háztartási gázkészülékek azonban nem rendelkeztek modern biztonsági kapcsolókkal és kieresztő szelepekkel.
Szivárgás esetén a gáz észrevétlenül felhalmozódhatott a rosszul szellőző helyiségben. Az ember alvás közben megmérgeződhetett és megfulladhatott. A felgyülemlett gáz tűzzel érintkezve pedig erős robbanást okozhatott.
Ami kényelmesebbé tette az otthont, az meghibásodás esetén láthatatlan fenyegetéssé vált.
10. A fűzők nehezíthették a légzést, és akár halálhoz is vezethettek
A fűző a női ruhatár szinte kötelező részének számított. Összehúzta a derekat, és segített kialakítani a divatos „homokóra” sziluettet, amelyet a szépség ideáljának tartottak.
A minél vékonyabb derékra való törekvésnek azonban néha kellemetlen következményei voltak. A túl szorosra húzott fűző nyomta a csontokat és a belső szerveket, és nehezíthette a légzést.
A nő gyengének érezhette magát, elveszíthette az eszméletét, vagy egyszerűen kénytelen volt megállni és kifújni magát egy rövid ideig tartó állás után.
Súlyosabb esetek is előfordultak. A fűző túlzott szorítása fulladáshoz, és a rendelkezésre álló adatok szerint akár halálhoz is vezethetett.
Összességében a viktoriánus otthon, amely ma meghittnek és romantikusnak tűnhet, a valóságban tele volt olyan dolgokkal, amelyek óvatosságot igényeltek. Sok hétköznapi tárgy az ipar gyors fejlődésének köszönhetően jelent meg, de az emberre gyakorolt hosszú távú hatásukról szerzett ismeretek és a biztonságos használat szabályai gyakran elmaradtak a technikai fejlődéstől.
