Könnyű elveszni a nemesi rangok között.
Grófok, hercegek, bárók, márkik... Ezek mind fenséges arisztokrata címek, amikkel gyakran találkozunk az irodalomban, a történelemkönyvekben és a filmekben vagy sorozatokban is.
De vajon kinek magasabb a rangja, és ki áll a ranglétra tetején? Most elmagyarázom neked a nemesi rangok bonyolult rendszerét.
Hercegek
Kezdjük a legmagasabb ranggal, rögtön a király után az európai nemesi hierarchiában. Ők a hercegek, akik büszkén uralkodnak (a régi germán harjatogō szóból ered, ami "hadvezért" jelent). Angolul Duke-nak hívják őket. ami a latin dux szóból, ez "vezért" jelent. A király után ők a legmagasabb rangú arisztokraták, hatalmuk még a régi germán törzsi vezérektől ered.
A hercegek a középkorban egy ország jelentős részét uralták, saját pénzt vertek, ítélkeztek, és önálló kül- és belpolitikát folytattak. Néha engedelmeskedtek a királynak, akinek a hűbéresei voltak, de néha nem. A hercegek többsége egyébként a király közvetlen rokona volt.
Az abszolút monarchia megerősödésével Európában a király elsőszülött fiát hercegnek nevezték ki. Minden további testvére automatikusan hercegi címet kapott.
A legismertebb példa erre a francia Burgundiai Hercegség, akik a százéves háborúban a francia király ellen harcoltak az angolok oldalán.
Napjainkban Angliában is élnek hercegek - a brit királyi család hercegei ezt a magas (bár már nem uralkodó) címet kapják a nagykorúság elérésekor és a házasságkötésük után. Például Vilmos herceg 2011-ben, Katalin hercegnővel kötött házassága után kapta meg a Cambridge hercege címet.
Grófok
A hercegek után a grófok következnek a ranglétrán. Ők egy megye vagy grófság uraik voltak, és jelentős hatalommal bírtak a birtokaikon. A grófi cím a régi germán garāfijō szóból ered, ami "parancsnokot" jelent. Angliában Earl-nek, Franciaországban pedig Comt-nak nevezik őket.
Bár a grófok hatalma nem volt akkora, mint a hercegeké, de így is jelentős befolyással bírtak. Saját birtokukon önállóan ítélkezhettek, adót szedhettek, hadsereget tarthattak fent, és várakat építhettek. A grófok gyakran a király tanácsadóinak és tábornokának szerepét is betöltötték.
Manapság a grófi cím örökletes, és a legtöbb európai országban már nem jár vele politikai hatalom. A grófok címét gyakran használják udvarias megszólításként is, és egyes országokban még ma is díjak és kitüntetések jelképeként adják.
Márki
A grófok és a hercegek között helyezkednek el a márkik (más néven őrgrófok). Ők stratégiailag fontos határvidékeket uraltak. A márki cím a régi német mark szóból ered, ami "határt" jelent.
De Sade márki a világ talán leghíresebb márkija. Bár még mindig vannak viták arról, hogy valóban márki volt-e.
A márkik közvetlenül a királynak voltak alárendelve, és magasabb rangúak voltak, mint a grófok, de alacsonyabb rangúak, mint a hercegek. Gyakran fontos katonai szerepet játszottak a királyság védelmében.
Vikomt
A vikomtok a grófok helyettesei, más néven algrófok. Ők a grófság egyes részeit (mai szóhasználattal élve "kerületeket") uralták, vagy a gróf helyetteseként jártak el a távollétében. A vikomt cím a latin vicecomitem szóból ered, ami "algrófot" jelent.
Bragelonne vikomt.
A vikomtokat általában maga a gróf nevezte ki, és gyakran a gróf fia vagy közeli rokona volt. A vikomtok fontos adminisztratív feladatokat láttak el, és segítettek a grófnak a birtokai igazgatásában.
Báró
Münchhausen báró, az alsó-szászországi Bodenwerder nagyközség tulajdonosa.
A nemesi ranglétra legalacsonyabb fokára a bárók kerülnek. Ők kisebb birtokokat vagy vidéki területeket uraltak, általában nagyvárosok nélkül. A bárói cím a régi német baro szóból ered, ami "nagy szabad embert" jelent.
A bárók hatalma korlátozottabb volt, mint a grófoké vagy a márkiaké. Gyakran a grófok vagy a hercegek hűbéresei voltak, és katonai szolgálattal tartoztak nekik. A báróknak joguk volt saját bíróságot tartani és adót szedni a birtokaikon, de nem rendelkeztek önálló hadsereggel.
Lovagok
A "lovag" szó a német "ritter" szóból ered, ami "lovast" jelent. Ez egy gyűjtőfogalom a kisebb nemesek számára (akik nem feltétlenül birtokoltak földet). A lovagok jelentős része nem rendelkezett saját birtokkal, és kalandozásokból, zsoldoskatonáskodásból vagy kereskedésből élt.
A lovaggá avatás egy ünnepélyes ceremónia volt, amelynek során a leendő lovagot karddal érintették a vállán. A lovagoknak lovaglótudásukról, bátorságukról és becsületességükről kellett tanúbizonyságot tenniük. A lovagok kódexe szigorú magatartási szabályokat írt elő számukra, amelyeket kötelességük volt betartani.
Lord
Lord Edward MacRashley, Fantomas a Scotland Yard ellen.
A "lord" szó az angol-szász "hlaford" szóból ered, ami a "kenyér urát" jelenti. Ez egy gyűjtőfogalom az összes magasabb rangú angol nemes számára, a gróftól (earl) a báróig. A hercegeket és a földbirtokkal nem rendelkező lovagokat kivéve minden angol nemes lordnak számított.
