A technológiát leggyakrabban a kódolási folyamatok során alkalmazzák.
- A Vivrato tanácsadó cég kutatása kimutatta, hogy a megkérdezett stúdióvezetők 97%-a használ mesterséges intelligenciát a fejlesztés során. Ezen belül 94% legalább a kilenc gyártási szakasz egyikében alkalmazza ezeket a technológiákat.
- A felmérésben 101 európai és észak-amerikai stúdióvezető vett részt. Hat MI-típust vizsgált: a generatív MI-t, a szabályalapú automatizálást, a finomhangolt vagy speciálisan betanított modelleket, a klasszikus gépi tanulást, a kiterjesztett keresési rendszereket és az ágensalapú rendszereket.
- Az MI-t leggyakrabban a kódírás és a mérnöki feladatok során használják (86%), ezt követik az általános feladatok, például a dokumentáció és a tervezés (83%), valamint a koncepcióalkotás és az előkészítés (79%). A tervezésben és prototípus-készítésben a stúdiók 68%-a, míg a grafika, az assetek és az animációk létrehozásában 60%-a alkalmazza a technológiát.
- A stúdiók több mint fele használ mesterséges intelligenciát minőségellenőrzésre és tesztelésre, valamint a narratíva kidolgozására és játékvilágok építésére. A technológiát legkevésbé az analitikában, a játékosok adatainak kezelésében, az élő szolgáltatású játékok támogatásában, valamint a monetizációban alkalmazzák.
Ma már nem az a kérdés, hogy mely játékstúdiók használnak mesterséges intelligenciát. A legtöbb vezető, akivel beszéltünk, megerősítette, hogy már beépített valamilyen eszközt a fejlesztési folyamataiba.
- A válaszadók többsége (53%) 3-as vagy annál alacsonyabb pontszámra értékelte az MI integrációjának mélységét a gyártási folyamatban egy tízes skálán. Az európai stúdiók mélyebb integrációt mutattak: átlagpontszámuk 4,2 volt, míg Észak-Amerikában 3,5.
