20+ titok, amit a reptéri dolgozók nem szoktak megosztani a hétköznapi utasokkal

A repülőtéri dolgozók munkája sokkal összetettebb annál, mint amit mi látunk belőle.

Nekünk, utasoknak csak annyi a dolgunk, hogy drukkoljunk, ne késsen a járatunk és ne vesszen el a csomagunk, de a repülőtéri dolgozóknak ezalatt rengeteg feladatuk van. Az utasok és a poggyászok átvizsgálása, valamint a becsekkolás csak a jéghegy csúcsa.

Attól a pillanattól kezdve, hogy belépsz a repülőtér épületébe, egészen a beszállásig, te és a csomagod is folyamatos ellenőrzés alatt álltok.

• A hőkamerák segítségével a mozgó tömegben is azonnal kiszúrhatják a lázas embereket.
• Ezekkel a kamerákkal figyelik a testhőmérsékletet, hogy ne engedjenek beteg utasokat a fedélzetre. Különösen szigorú az ellenőrzés az influenzaszezonban. A készülék akár 10 méter távolságból is képes meghatározni az ember testhőmérsékletét 0,1 °C pontossággal.
• Néhány repülőtéren úgynevezett "profilozók" dolgoznak – szakemberek, akik az utasok gesztusaira, mimikájára és viselkedésének sajátosságaira figyelnek, és ezek alapján azonosítják a potenciálisan veszélyes személyeket.
• Az utasok átvizsgálására szolgáló szkennerek teljesen biztonságosak. Míg egy kórházi röntgenkészülék körülbelül 600 mikrosievert sugárzást bocsát ki, addig a modern átvilágító szkennerek nem haladják meg a 0,5 mikrosievert küszöbértéket.
• A váróteremben készült videofelvételeket egy számítógépes program dolgozza fel, amely képes felmérni a pszicho-emocionális állapotot, és az ember legkisebb mozdulatait is színes indikátorokká alakítja: sok zöld – az utas biztonságos, több piros – ok arra, hogy megállítsák ellenőrzésre.
• A műanyag tálcák az átvilágításnál a legkoszosabb tárgyak az egész repülőtéren. A tudósok 10 különböző légúti vírust, köztük az A típusú influenzavírust és több mint 100 egyéb kórokozót azonosítottak a tálcákról vett mintákban.
• A biztonsági szolgálatok számára az egyik leggyanúsabb ruhadarab, ami további ellenőrzésre adhat okot, a bő szabású cargo nadrág a rávarrt zsebekkel, valamint a hosszú szoknyák vagy ruhák.
• A biztonsági szolgálat figyelmét minden alkalommal felkelti a fegyverek említése, még ha csak viccből is teszed, a gyanúsan nagy mennyiségű készpénz, valamint ha hisztérikusan viselkedsz a közelgő repülés miatt – izzadsz vagy láthatóan idegeskedsz.
• Az utasokat, akiknek különleges frizurájuk vagy gondosan befont hajuk van, valószínűleg további ellenőrzésre kérik, mert a feltűnő hajviseletben akár fegyvert is rejtegethetnek.

A legjobb, ha a "Hová utazik?", "Mit visz magával?" és a "Mi az utazás célja?" kérdésekre a lehető legpontosabban és legnyugodtabban válaszolsz.

• Ha a személyzet az útleveledbe és a jegyedbe nézve megkérdezi: "Hová utazik?", akkor nem gúnyolódik. Ez a profilozás része – egy viselkedéselemző módszer a gyanús személyek kiszűrésére. Ha túl élesen reagálsz, vagy bizonytalanul válaszolsz, az további ellenőrzésre adhat okot. Ha nem tettél semmi törvényelleneset, és csak az ellenőrzés miatt vagy ideges, mondd el ezt a személyzetnek. Ezután nagyobb valószínűséggel találnak majd kevésbé gyanúsnak, sőt, talán még meg is nyugtatnak.
• Hogy ne vond magadra a biztonsági szolgálat figyelmét, jobb, ha nem használsz hajtűket. Ha túl sok van belőlük, a fémdetektor jelezni fog, ugyanúgy, mint a nagy fém karkötők és nyakláncok esetén.
• A gyanús személyeket speciális átvizsgálásra küldik egy olyan szkennerrel, amely szó szerint átvilágít, egészen a belső szervekig. Régebben a szkennerek anatómiailag részletes képet is adtak, de ma már nem kell aggódnod: a modern készülékek csak az idegen tárgyakat mutatják az ellenőrnek, és elrejtik a test nem releváns részeit.
• Ha megpróbálsz tiltott tárgyat becsempészni, azt soha nem fogod visszakapni. A lefoglalt tárgyakkal a légiközlekedés-biztonsági szolgálat rendelkezik. Egy részüket megsemmisítik, néha pedig árverésen értékesítik.
• A hibák elkerülése érdekében a biztonsági szolgálat munkatársai általában 30 percenként változtatják a pozíciójukat. Nem fognak órákig szkenneléssel vagy jegyek ellenőrzésével foglalkozni, mert a monoton munka hosszú távon a figyelem lankadásához vezethet. A váltás segít nekik ébernek maradni.
• A biztonsági szolgálat munkatársai nemcsak hivatalos kódszavakat használnak, hanem saját maguk is kitalálnak ilyeneket. Például titokban értesítik egymást a vonzó utasokról, vagy figyelmeztetik egymást a problémás emberekről, mindezt ártatlanul hangzó kifejezéseket használva.
• Közvetlenül a biztonsági ellenőrző pont előtt a repülőtéri biztonsági szolgálat ügynöke megjelölheti a beszállókártyádat egy speciális jellel, hogy tájékoztassa a többi munkatársat arról, hogy további ellenőrzésre van szükséged.

A narancssárga szín a szerves anyagokat (pl. szövetet és vizet) jelöli, a zöld a szervetlen anyagokat (pl. fémeket), a kék pedig az elektronikus eszközöket és fémeket.

• A csomagjaidat és a kézipoggyászodat röntgenkészülékkel ellenőrzik, amely egyébként nem képes átvilágítani a fóliába csomagolt tárgyakat. A fólia blokkolja a röntgensugarakat, ezért csak sötét foltként jelenik meg az ellenőr képernyőjén. Meg fognak kérni, hogy nyisd ki a táskádat, és mutasd meg a becsomagolt tárgyat.
• A repülőtéren dolgozó kutyák egyfajta elit alakulatnak számítanak, mivel nagyon nehéz körülmények között kell szolgálniuk: nagy tömeg, állandó zaj és rengeteg zavaró szag. Ezek a kutyák nemcsak tiltott anyagokat keresnek, hanem nagy mennyiségű készpénzt és állati eredetű termékeket is kiszagolnak.
• A kutya, amelyik valami gyanúsat érez, nem fog hangosan ugatni, hogy megijessze a körülötte lévőket. Finom testbeszédet használ, például leül, vagy jelez a farkával. Így, amikor gyanús szagot észlel, a biztonsági szolgálat munkatársainak van idejük reagálni anélkül, hogy felkeltenék a potenciálisan veszélyes utas gyanúját.
• A repülőtéri munkára gyakran speciális kutyákat képeznek ki. Az orosz Aeroflot légitársaság például kifejlesztett egy Sulimov nevű kutyafajtát, amely a lappföldi pásztorkutya és az aranysakál hibridje. Kifinomultabb a szaglásuk, a sakálvér miatt jól bírják a meleget, a lappföldi vonal miatt pedig a hideget is.

Amíg te a váróteremben pihensz, a poggyászod hatalmas sebességgel száguld a saját "hullámvasútján" – egy hatalmas szállítószalag-rendszeren, ahol automatikusan szortírozzák. A nagyobb repülőtereken ennek a hossza a 3 km-t is elérheti.

• A poggyász átvilágítása során a biztonsági szolgálatot biztosan riadóztatja, ha a csomagod tele van kávéval: ez egy klasszikus módszer az illegális anyagok szagának elfedésére. Ha szokatlan formájú tárgyakkal, például tűzőgéppel vagy hosszú gyertyákkal tervezel utazni, azok minden bizonnyal gyanúsnak tűnnek majd az átvilágítás során.
• A pultnál minden alkalommal egyedi vonalkóddal ellátott címkét ragasztanak a poggyászodra. Ha úgy döntesz, hogy megtartod az előző utazásodról származó címkét emlékbe, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a csomagod elkeveredik. A rendszer ugyanis egyszerre akár ötven repülőgép poggyászát is képes szortírozni, és a régi címke beolvasásával könnyen rossz helyre küldheti a bőröndöt. Szerencsére a csomagok elvesztése egyre ritkább. A SITA, a légiközlekedési iparág nemzetközi informatikai szolgáltatója szerint az elveszett bőröndök száma a 2007-es 46,9 millióról 2018-ra 24,8 millióra csökkent. És mindez úgy történt, hogy az utasok száma eközben majdnem megduplázódott.

Ha a bőröndöd gyanúsnak tűnt, és ellenőrzés céljából felnyitották, akkor egy speciális címkét kell rátenniük, amely jelzi, hogy a poggyászod további átvizsgáláson esett át.

• Mielőtt a repülőre kerülne, a feladott poggyászod átesik egy röntgenvizsgálaton. A gyanús táskák pedig akár 4 további ellenőrzésen is áteshetnek, többek között komputertomográffal (CT) vizsgálják meg őket.
• Gyakran, a modern eszközök ellenére, a kézipoggyászt végül emberek vizsgálják át. Sok anyagot ugyanis nehéz megkülönböztetni egymástól a szkennelés során. A zenélő üdvözlőlapok például a szkennereken úgy nézhetnek ki, mintha bombák lennének, a méz vagy egy nagy darab sajt pedig folyékony robbanóanyagnak tűnhet.

• A repülőtéri rakodók évente akár 125 ezer táskát is megmozgatnak. Szerintük a poggyász elvesztésének leggyakoribb oka a késői érkezés a repülőtérre. Lehet, hogy téged a biztonsági szolgálat átenged fél óra alatt, de a bőröndök szortírozása és eljuttatása a géphez sokkal több időt vehet igénybe, így könnyen lemaradhatnak a járatról.

Ha nagyon nehéz a poggyászod, és már felrakták rá a "Heavy" (nehéz) címkét, hagyd is rajta: neked nem kerül semmibe, a rakodóknak viszont figyelmeztetés, hogy óvatosabban, esetleg segítséggel emeljék meg.

• A repülőtéri rakodókat leginkább a túlzsúfolt, kipukkanásig tömött bőröndök bosszantják. Szállítás közben ezeknek gyakran felnyílik a cipzárja, a holmik kiesnek, és a rakodóknak kell visszapakolniuk őket. Ennél csak a kis oldalsó zsebekben lévő folyadékok rosszabbak. Ezek összenyomódhatnak, kifolyhatnak, és összekenhetik a szomszédos poggyászokat is.
• A kényelmes fogantyúkkal ellátott poggyásznak nagyobb esélye van arra, hogy épségben megússza az utat. Ideális esetben a fogantyúknak felül és oldalt is lenniük kellene. Az ilyen táskákat a rakodók könnyebben fogják meg, és óvatosabban helyezik át. Egy másik módja a poggyász megóvásának, ha nem pakolod túl nehézre. Jobb két kisebb bőröndöt vinni, mint egy nagyot. A statisztikák szerint a berakodás során megsérült táskák többsége 20 kg-nál nehezebb.

• Az irányítótoronyban több munkaállomás is működik: van, aki a repülőtéri földi mozgást irányítja, és van, aki a fel- és leszállást, figyelve a gépek közötti távolságokat. Mindegyik irányítónak megvan a saját feladatköre. Annak érdekében, hogy a repülőgépek biztonságosan közlekedjenek, mindenkinek folyamatosan kommunikálnia kell egymással. Az irányítók tevékenységét egy váltásvezető felügyeli, aki ellenőrzi a terhelést és a kiadott utasítások helyességét.
• A modern berendezések ellenére minden irányító meteorológiai képzésben is részesül. Ha a rendszer meghibásodik, szélzsákkal állapítják meg a szél irányát és sebességét. A látótávolság meghatározásához pedig konkrét tájékozódási pontokat használnak: a környező épületeket, víztornyokat, mobiltelefon-tornyokat.
• Ha az irányítótoronyban elromlik a rádiókapcsolat, a toronyból zöld fényt irányítanak a pilótafülkére, jelezve, hogy a repülőgép leszállhat. Ha viszont a kifutópályán akadály van, a jelzést villogó pirosra váltják, így a pilóta tudja, hogy a leszállás nem biztonságos.
• Egyetlen repülőgépet útja során több tucat irányító kísér figyelemmel. Bár lentről úgy tűnik, hogy az égen rengeteg hely van, ez nem így van: a légtér mintha egy láthatatlan autópálya-hálózat lenne, saját útvonalakkal és kereszteződésekkel. Ezeket az útvonalakat különböző szektorokra osztják, és mindegyikért más-más irányító felel.
• Az irányítóknak meg kell tanulniuk használni a hangjukat. A hétköznapi életben beszélhetnek halkan vagy hadarva, de munka közben a hanghordozásuk megváltozik, mint a bemondóké. Erre azért van szükség, hogy a rádión továbbított információk tisztán, érthetően és határozottan szóljanak.

• A repülés nyelve hivatalosan az angol, de az irányító kommunikálhat az adott ország nyelvén is, ha a pilóta ezen szólal meg (például egy magyar légitársaság pilótája Ferihegyen beszélhet magyarul). A kommunikáció szigorú, standard kifejezésekből álló szabályrendszeren alapul, de az irányítók elismerik, hogy adódnak vészhelyzetek, amikor el kell térni ettől, és hétköznapi kifejezéseket kell használni a megértés érdekében.
• Az irányítóknak 2 óránként kötelező pihenniük, általában 20 percet. Erre a célra külön pihenőszobák állnak rendelkezésre kanapékkal, tévével. Ilyenkor lehet kávézni, telefonálni, olvasni. Bár az épületben gyakran van edzőterem is, azt nem ajánlott a rövid szünetekben használni a kifáradás miatt.

A dél-koreai Incshon repülőtéren már robotok segítenek: a beszállókártya beolvasása után elkísérik az eltévedt vagy késésben lévő utast a megfelelő beszállókapuhoz.

• Nemrég mutattak be egy olyan platformot, amely anélkül képes felismerni a cipőben elrejtett robbanóanyagokat, hogy le kellene venni azt az ellenőrzéskor. A cipőszkenner érzékeny elektródákból álló hálózatot használ a lábbelik és tartalmuk elemzésére.

• Folyamatban van a mesterséges intelligencia és a repülőtereken használt szkennerek érzékenyebb változatának összekapcsolása. Ez lehetővé teszi majd az utasok számára, hogy úgy sétáljanak át a kapun, hogy nem kell mindent kipakolniuk a zsebükből.
• A jövőben nem kell majd kivenni az elektronikus eszközöket és a folyadékokat a táskából az ellenőrzéskor. A mesterséges intelligencia képes lesz felismerni, hogyan néz ki belülről egy normál laptop, és azonnal kiszűri, ha módosították vagy olyan anyagokat rejtettek el benne, amiknek nem kellene ott lenniük.
• Kifejlesztettek egy környezetbarát alternatívát a repülőgépeken felszolgált hagyományos műanyag ételtálcákra. Az alap kávébabból, a salátástál préselt banánlevélből, a kanál és a villa pedig kókuszfából készül, ami egy olcsó és gyorsan megújuló anyag.
• Kifejlesztettek egy MagRay nevű rendszert, amely az orvosi MRI (mágneses rezonancia) vizsgálatok és a hagyományos röntgen technológiáját ötvözi. Célja, hogy azonnal, tévedhetetlenül megkülönböztesse az ártalmatlan folyadékokat a veszélyes vegyi anyagoktól.
• A robotok hamarosan közvetlenül a repülőtér bejáratánál átveszik a poggyászokat. A genfi repülőtéren már tesztelnek is egy ilyen eszközt. A robot lehetővé teszi, hogy az utas beolvassa a beszállókártyáját, beletegye a bőröndjét, a gép pedig kinyomtatja a címkét. Szingapúrban már egy teljesen robotizált terminál is megnyílt: automatizált check-in pultok, önkiszolgáló poggyászfeladó szalagok és arcfelismerő technológiával működő útlevél-ellenőrzés várja az utazókat.

És te hogyan képzeled el a jövő repülőterét? Ha van egy jó ötleted, oszd meg velünk hozzászólásban!