Hirdetés
Hirdetés
shiniki

Hogyan kerülnek halak az olyan tavakba, ahová senki sem telepítette őket? A tudósok egy váratlan útvonalat vizsgáltak

Egy üres tóban hirtelen kárászok jelentek meg. Senki sem telepítette be őket oda, folyó sincs a közelben. Honnan kerültek elő?

Hogyan kerülnek halak az olyan tavakba, ahová senki sem telepítette őket? A tudósok egy váratlan útvonalat vizsgáltak

A kutatók ellenőrizték az útvonalat: ikrákat juttattak át kacsák szervezetén. És élő halakat kaptak egy addig üres víztestben. Az ikra kibírta az emésztést, távozott az ürülékkel, és folytatta a fejlődést.

Nyolc kacsa, nyolcezer ikra

Egy 2020-as kutatásban magyar kutatók nyolc tőkés récével etettek meg megtermékenyített ponty- és ezüstkárász-ikrákat. Mindegyik madár mindkét fajból nagyjából 500-500 ikrát kapott – összesen körülbelül nyolcezret.

A tőkés réce képes lenyelni a halikrát, és az ikrák egy része élve juthat át rajta.
A tőkés réce képes lenyelni a halikrát, és az ikrák egy része élve juthat át rajta.

A madár belsejében a táplálékot savak és enzimek bontják le, a zúzógyomor pedig szétzúzza. Mindezek után az ürülékben 18 ép ikrát találtak. Tizenkettőben még mozogtak az embriók.

Három kishal kelt ki: egy ponty és két kárász. További kilenc élő embrió a nevelés során pusztult el gombafertőzés miatt. Ez a fertőzés a kontrollcsoport ikráit is megtámadta, amelyeket a kacsák nem fogyasztottak el. Vagyis nem minden veszteség írható az emésztés számlájára.

A 2020-as kísérletben a kacsákon átjutott ikrákból két ezüstkárász és egy ponty kelt ki.
A 2020-as kísérletben a kacsákon átjutott ikrákból két ezüstkárász és egy ponty kelt ki.

A túlélő ikrák szinte mindegyike egy órán belül kiürült. Az egyik ikra négy-hat órát töltött a kacsa belsejében – és abból is hal fejlődött ki. A vadonban a madár ennyi idő alatt akár másik vízterületre is átrepülhetett volna.

A kísérlet során azonban a kacsák sehová sem repültek. Mesterségesen etették meg velük az ikrákat, az ürülékben fellelt szemeket pedig áthelyezték a vízbe. A gyakran emlegetett 60 kilométer pusztán a repülési sebességből számított érték, nem pedig olyan távolság, amelyet a kutatók ténylegesen nyomon követtek volna.

Az első nyomot a hattyúk szolgáltatták

Egy évvel korábban brazil kutatók magvakat kerestek vadon élő koszkorobahattyúk ürülékében, és egy fogaspontyféle ikrájára bukkantak – ez egy időszakos víztestekben élő, kistestű hal.

Hogyan kerülnek halak az olyan tavakba, ahová senki sem telepítette őket? A tudósok egy váratlan útvonalat vizsgáltak

A felfedezés nyomán állatkerti kísérletet végeztek. Három hattyúnak ikrával kevert eledelt adtak, majd az ürülékükben öt ép ikrát találtak. Az egyikből 49 nappal a begyűjtés után kishal kelt ki. Az ikra legalább 30 órát töltött a madár belsejében.

Hogyan kerülnek halak az olyan tavakba, ahová senki sem telepítette őket? A tudósok egy váratlan útvonalat vizsgáltak

Igaz, ezeknek a fogaspontyoknak rendkívül ellenálló az ikrájuk: az embriók képesek felfüggeszteni a fejlődésüket, és a kiszáradt meder talajában vészelik át a szárazságot. Ezért volt annyira lényeges az eredmény a ponttyal és a kárásszal. Náluk ugyanis a szokványos, folyamatosan fejlődő ikra élte túl az emésztést.

A kárászokkal nem ért véget a vizsgálódás

Egy 2024-es publikációban a magyar kutatók kilenc halfajt teszteltek. A kacsákon való áthaladás után hat fajnál találtak ép ikrákat, élő embriókat pedig öt fajnál.

Hogyan kerülnek halak az olyan tavakba, ahová senki sem telepítette őket? A tudósok egy váratlan útvonalat vizsgáltak

Három compó és egy amuri razbóra kelt ki. A fehér amurnál, az amurgébnél és a fogassüllőnél egyáltalán nem maradt fenn ép ikra.

Még maguk a kacsák is eltérő eredményeket hoztak: az egyik sértetlenül engedte át az ikrát, a másik az egészet megemésztette. Az ép burok ráadásul még nem jelentette automatikusan azt, hogy az embrió túl is élte.

És mi a helyzet a madárlábakra tapadt ikrákkal?

2024-ben japán tudósok ezt a feltevést is megvizsgálták. A kamera rögzítette, ahogy egy szürke gém művízinövényekbe akadt a lábával, majd elrepült. Egy másik alkalommal a kutatók valódi hínárcsomót figyeltek meg egy gém lábára tekeredve.

A gémek vízinövényeket hurcolhatnak el a lábukon. Külön kísérletek bizonyították, hogy a nedves növényzeten a medaka ikrái hosszabb ideig életképesek maradnak a vízen kívül.
A gémek vízinövényeket hurcolhatnak el a lábukon. Külön kísérletek bizonyították, hogy a nedves növényzeten a medaka ikrái hosszabb ideig életképesek maradnak a vízen kívül.

Az ikrákat egy külön vizsgálatban tesztelték. Kísérleti alanyként a medakát használták – egy kistermetű édesvízi halat, amely növényekre tapasztja az ikráit. A nedves növényzeten néhány ikra 18 órát is kibírt a levegőn, és később kishalak keltek ki belőlük. Növényzet nélkül hat óra elteltével az összes elpusztult.

Így a madárlábra tapadó növénycsomó valóban figyelmet érdemel. Ugyanakkor az ikrák teljes útját az egyik vízterületről a másikra ebben a kutatásban nem követték végig: a műnövényeket a gémek ikrák nélkül szállították el.

Ki népesítette be végül a tavat?

Túlélni a kacsa emésztését csupán a feladat egyik része. Az ikrának megfelelő vízbe kell jutnia, a kishalnak pedig fel kell nőnie és utódokat kell nemzenie. Hogy ez a láncolat milyen gyakran valósul meg a természetben, azt ezek a kísérletek még nem igazolták.

Léteznek megszokottabb terjedési utak is. Egy áradás idején a tó rövid időre közvetlen kapcsolatba kerülhetett egy szomszédos vízfelülettel. A horgászok is elengedhették a feleslegessé vált csalihalakat. Végül pedig az ikra behurcolt vízinövényekkel együtt is megérkezhetett.

Ezért korai lenne minden kárászos tavat a récék számlájára írni. Ugyanakkor az elfogyasztott ikrákat sem tekinthetjük eleve elveszettnek: néhány kishal már kikelt egy ilyen ebéd után.

Hirdetés
0
0online
Beszélgetés indítása
Ezek is érdekelhetnek
turosretes
turosretesÚjonc1 napjaSzerkesztveFrissítve2026. november 17., 14:24Közzétéve2026. november 16., 21:04
A legjobb, ha ezt nem csinálod: mi történik egy pókkal, amit emberségesen kiteszel a kertbe?

Észrevettél egy pókot a falon, elkaptad, és kivitted a kertbe. A tett elsőre jóságosnak tűnik: a papuccsal való kíméletlen találkozás helyett a nyolclábú vendég visszakapta a szabadságát.

A legjobb, ha ezt nem csinálod: mi történik egy pókkal, amit emberségesen kiteszel a kertbe?
6.8K
40online
Hozzászólás írása
mylxen
MylxenÚjonc14 napjaSzerkesztveFrissítve2026. november 4., 12:42Közzétéve2026. november 4., 06:07
A természetben csak 4 ragadozó vadászik az emberekre: miért teszik ezt?

Építhetünk városokat a sivatag közepén, és űrszondákat küldhetünk a Jupiterhez, mégis zsákmánnyá válhatunk egy egyszerű folyóparton, ahová csak egy kis vízért ugrottunk le. Ehhez pedig még csak fel sem kell bőszítenünk a vadállatokat, és a kölykeiket sem kell megközelítenünk.

A természetben csak 4 ragadozó vadászik az emberekre: miért teszik ezt?
4.6K
2online
Hozzászólás írása