Gyakorlatilag bármilyen társaságban be lehet mutatni, kivéve a kifejezetten agresszívakat, ahol mindent verekedésre való provokációnak vesznek, valamint a kifejezetten ostobákat, ahol akkor sem értené meg senki.
Szakszerűbben fogalmazva a Codman-paradoxon a Codman-manőver következménye, amely a vállízület felépítésének sajátosságait és működését szemlélteti.
A lényege a következő:
Ha egyszerűen állsz, karjaidat természetes helyzetben, a tested mellett lógatva, a tenyereddel a combod felé fordítva tartod (a hüvelykujjad az előtted álló ellenség felé mutat), majd a frontális síkban 180°-ig emeled a karodat, semmi különös nem történik. A tenyered természetes módon az oldaladon álló ellenség felé fordul.
Ezután azt kérik tőled, hogy a karodat a szagittális síkban, elöl keresztül engedd le úgy, hogy a tenyered továbbra is az oldaladon álló ellenség felé nézzen. A hüvelykujjad ekkor a hátad mögött álló ellenség felé mutat majd. Ami persze szintén teljesen természetes, elvégre mindenhol ellenségek vesznek körül.
De a legérdekesebb rész csak most következik!
Ha azt a feladatot kapod, hogy a felemelt karodat szintén a szagittális síkban engedd le, de nem elöl, hanem hátul, ugyanolyan tenyérállás mellett, hirtelen kiderül a rémisztő igazság: a hüvelykujjad az előtted álló ellenség felé fog mutatni!
Bármilyen furcsán hangzik is, e jelenség magyarázatához az orvosok nem pusztán a matematikához, pontosabban nem az euklideszi geometriához, hanem a Riemann-geometriához folyamodnak, amely a gömbfelületekkel kapcsolatos.
Megszoktuk ugyanis, hogy egy síkban a háromszög belső szögeinek összege 180°, ahogyan azt a nagy Eukleidész ránk hagyta. Ha azonban egy (természetesen gömbölyű) narancs felszínéből kivágunk egy háromszöget, amelyet két meridián (0° és 90°) alkot, alulról pedig az egyenlítő határol (31. ábra), akkor egy ívelt oldalú, háromszögszerű alakzatot kapunk. Ebben az esetben a háromszög belső szögeinek összege meghaladja a 180°-ot: a három derékszög összege 270°.
Ezen a ponton már világossá válik, hogy az élettan ellentmondásba kerül a matematikával, hiszen két teljes ciklus után a vállízületnek 360°-kal kellene elfordulnia, ami lehetetlen.
Ernest Amory Codman (1869. december 30. – 1940. november 23.) amerikai sebész.
Az Egyesült Államokban, a massachusettsi Bostonban született. A Harvard Orvostudományi Karán tanult, majd a Massachusetts General Hospitalban gyakornokoskodott, ahol később is dolgozott. Ott szervezett a megbetegedésekkel és halálozással kapcsolatos szakmai konferenciákat.
1914-ben nézeteltérésbe keveredett a kórház vezetőségével, amely elutasította a személyzet sebészi kompetenciájának felmérésére vonatkozó tervét. Codman ezért kénytelen volt saját kórházat alapítani, ahol a kórházi kezelések hatékonyságát vizsgáló, sokéves kutatásainak eredményeit megvalósíthatta.
Az orvosi ellátás megreformálásának elszánt híveként és a betegellátás eredményeinek kezelésére szolgáló új szemlélet megteremtőjeként ismerték. Codman volt az első amerikai orvos, aki speciális „végeredmény-kártyákkal” vezette be a betegek kezelési eredményeinek szisztematikus áttekintését. Ezek minden páciens alapadatait, diagnózisát, kezelési előírásait és az egyes esetek kimenetelét tartalmazták. Minden pácienst legalább egy éven át követtek, ami lehetővé tette a kezelések hosszú távú eredményeinek felmérését.
Azt is írják, hogy úttörő szerepet játszott az aneszteziológiában, a radiológiában és az ortopédiai onkológiában, kidolgozott egy műtéti eljárást a nyombélfekély kezelésére, tökéletesítette a vállízületi sebészetet és még sok mást. A részletek azonban csak a beavatottak számára ismertek.
A nevéhez fűződnek az alábbi eponimák is:
- Codman-háromszög – Ewing-szarkóma esetén megfigyelhető röntgentani jel: háromszög vagy „napellenző” formájú csonthártya-reakció.
- Codman-gyakorlat – passzív, ingaszerű mozgássorozat a vállízületben, amelynek célja a mozgástartomány beszűkülésének megelőzése sérülés (a felkarcsont törése vagy a nagy mellizom szakadása) után.
- Codman-daganat, vagyis „chondroblastoma” – a csontváz ritka, jóindulatú daganata, amely a porcszövet éretlen sejtjeiből (chondroblastokból) alakul ki.
