Világűr és csillagászat

Bart Sibrel amerikai filmkészítő, az Apollo-missziók kritikusa azt állítja, hogy a NASA jelenlegi holdkutatási nehézségei azt igazolják: az űrhajósok 1969-ben nem szálltak le a Holdon.

A Tejútrendszerben akár négyszázmilliárd csillag is található. A bolygók nem ritkaságok, hanem szinte normális jelenségnek számítanak: szinte minden csillagnak megvan a saját kísérője. Közöttük olyan világok is akadnak, ahol van víz (ami az űrben nem ritka), stabil pályák, és néhány milliárd év előny hozzánk képest.

A vörös bolygóra eljutni egyszerűbbnek bizonyul, mint elhagyni azt. Bár mindenki egy távoli világ felszínéről induló hősies rakétafelszállást képzel el, a valóság sokkal prózaibb és drámaibb. A mérnökök számára a legnagyobb fejfájást nem maga a felszállás, hanem az azt megelőző folyamatok okozzák.

Stephen Hawking többször is borús jóslatokat fogalmazott meg az emberiség sorsáról, de különösen nagy visszhangot váltott ki az a kijelentése, miszerint körülbelül 500-600 évünk maradt a megmenekülésre. Ezek a szavak 2017-ben hangzottak el Pekingben, a Tencent WE Summit tudományos és technológiai konferencián, ahol a fizikus egy beszédszintetizátor…

Amikor az éjszakai égbolton a teliholdat nézzük, minden egyszerűnek tűnik: a Föld természetes kísérője, amely millió évek óta kering bolygónk körül. Ám ha mélyebbre ásunk, a kép megváltozik. Évek óta tanulmányozom a Holdról szóló anyagokat, és egyre inkább úgy érzem, valami nincs rendben vele.

Készpénznek vesszük, hogy az univerzum végtelen, pedig semmilyen kézzel fogható bizonyítékunk sincs erre.

Milyen jó lenne ezt egyszer személyesen is látni! 🚀

A józan ész azt diktálná, de a fizika nem.

Legyőzhetetlennek tűnő fizikai akadályokkal állunk szemben.

Egyre közelebb van az a nap, amikor ember léphet a Marsra.

A matematika néha szembe megy a józan ésszel.

A valódi mérete szinte felfoghatatlan.