A New Horizons űrszonda a valaha készült legrészletesebb felvételeket továbbította a Földre a Plútó felszínéről. 2015. július 14-én a szonda a lehető legközelebb, mindössze 12,5 ezer kilométeres távolságra közelítette meg az égitestet.

Űrkutatás, bolygók, csillagok, teleszkópok, látványos felfedezések és csillagászati érdekességek.
A New Horizons űrszonda a valaha készült legrészletesebb felvételeket továbbította a Földre a Plútó felszínéről. 2015. július 14-én a szonda a lehető legközelebb, mindössze 12,5 ezer kilométeres távolságra közelítette meg az égitestet.

A legtöbb műholdat igyekeznek telezsúfolni elektronikával: kamerákkal, antennákkal, számítógépekkel, napelemtáblákkal. Az Egyesült Államok által még 1976-ban pályára állított LAGEOS-1 fedélzetén szinte semmi sincs ezekből. Nem készít felvételeket a Földről, nem fogad parancsokat, nem sugároz rádiójeleket, és még áramforrással sem rendelkezik.

Első pillantásra a Mars egy statikus, változatlan világnak tűnik – egy élettelen sivatagnak, ahol mintha megállt volna az idő.

Meglepően gyakran kapok kérdéseket az olvasóktól a Föld rejtélyes ikertestvérével kapcsolatban. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a Nap túloldalán rejtőző Föld-hasonmás hipotézise egykor valóban komoly elméletnek számított a tudományban.

Amikor meglátsz egy olyan címet, hogy „A Jupiter nem kering a Nap körül!”, az első reakciód valószínűleg egy szkeptikus mosoly.

Sergey Ivliev osztrák kutató új tanulmánya meglepő választ kínál a híres Fermi-paradoxonra. Az 1950-es években Enrico Fermi fizikus egy egyszerű kérdést tett fel egy Los Alamos-i ebéd közben: „Hol van mindenki?”

Egy 1977. augusztusi estén Ohio államban Jerry Ehman professzor egy erős, keskenysávú kozmikus rádiójelet rögzített, amely megfelelt a földönkívüli eredetű jelek jellemzőinek.

Az emberiség már két eszközt is eljuttatott a csillagközi térbe. A Voyager–1 2012-ben hagyta el a Napot körülvevő buborékot, hat évvel később pedig követte a Voyager–2. Úgy tűnhet, már csak egy nagyobb űrhajót kell építeni, embereket ültetni bele, és útnak indítani a legközelebbi csillag felé.



A vita arról, hogy „vajon tényleg jártak-e amerikaiak a Holdon”, már több mint fél évszázada tart. Általában a fényképek körül forog: a furcsa árnyékok, a „lobogó” zászló, a csillagok hiánya a felvételeken.

Stephen Hawking többször is borús jóslatokat fogalmazott meg az emberiség sorsáról, de különösen nagy visszhangot váltott ki az a kijelentése, miszerint körülbelül 500-600 évünk maradt a megmenekülésre. Ezek a szavak 2017-ben hangzottak el Pekingben, a Tencent WE Summit tudományos és technológiai konferencián, ahol a fizikus egy beszédszintetizátor…
