Világűr és csillagászat
Űrkutatás, bolygók, csillagok, teleszkópok, látványos felfedezések és csillagászati érdekességek.
Sergey Ivliev osztrák kutató új tanulmánya meglepő választ kínál a híres Fermi-paradoxonra. Az 1950-es években Enrico Fermi fizikus egy egyszerű kérdést tett fel egy Los Alamos-i ebéd közben: „Hol van mindenki?”

A legtöbb műholdat igyekeznek telezsúfolni elektronikával: kamerákkal, antennákkal, számítógépekkel, napelemtáblákkal. Az Egyesült Államok által még 1976-ban pályára állított LAGEOS-1 fedélzetén szinte semmi sincs ezekből. Nem készít felvételeket a Földről, nem fogad parancsokat, nem sugároz rádiójeleket, és még áramforrással sem rendelkezik.

A New Horizons űrszonda a valaha készült legrészletesebb felvételeket továbbította a Földre a Plútó felszínéről. 2015. július 14-én a szonda a lehető legközelebb, mindössze 12,5 ezer kilométeres távolságra közelítette meg az égitestet.

Egy 1977. augusztusi estén Ohio államban Jerry Ehman professzor egy erős, keskenysávú kozmikus rádiójelet rögzített, amely megfelelt a földönkívüli eredetű jelek jellemzőinek.

Amikor meglátsz egy olyan címet, hogy „A Jupiter nem kering a Nap körül!”, az első reakciód valószínűleg egy szkeptikus mosoly.

Meglepően gyakran kapok kérdéseket az olvasóktól a Föld rejtélyes ikertestvérével kapcsolatban. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a Nap túloldalán rejtőző Föld-hasonmás hipotézise egykor valóban komoly elméletnek számított a tudományban.

A vita arról, hogy „vajon tényleg jártak-e amerikaiak a Holdon”, már több mint fél évszázada tart. Általában a fényképek körül forog: a furcsa árnyékok, a „lobogó” zászló, a csillagok hiánya a felvételeken.

Az emberiség már két eszközt is eljuttatott a csillagközi térbe. A Voyager–1 2012-ben hagyta el a Napot körülvevő buborékot, hat évvel később pedig követte a Voyager–2. Úgy tűnhet, már csak egy nagyobb űrhajót kell építeni, embereket ültetni bele, és útnak indítani a legközelebbi csillag felé.



A csillagászok első alkalommal fogtak olyan rádiójelet, amely közvetlenül egy exobolygóról érkezik. Földön kívüli életre továbbra sincs bizonyíték, a tudósok azonban tovább kutatnak és elemzik az adatokat abban a reményben, hogy kiderül: egyedül vagyunk-e a világegyetemben.

A világűrben a fegyver első pillantásra teljesen feleslegesnek tűnik. Nincs kire lőni, a lövés hangját pedig a vákuumban úgysem hallaná senki. A szovjet kozmonauták mégis valódi pisztolyt kaptak felszerelésként, ráadásul egy kifejezetten az extrém körülményekre tervezett, különleges modellt.


