Mi történne, ha egy atombombát az űrbe küldenénk, és ott robbantanánk fel? Első ránézésre a helyszín megfelelőnek tűnik: a közelben nincsenek városok, a Föld felszíne több száz kilométerre van, körülötte pedig szinte teljes az üresség.

Űrkutatás, bolygók, csillagok, teleszkópok, látványos felfedezések és csillagászati érdekességek.
Mi történne, ha egy atombombát az űrbe küldenénk, és ott robbantanánk fel? Első ránézésre a helyszín megfelelőnek tűnik: a közelben nincsenek városok, a Föld felszíne több száz kilométerre van, körülötte pedig szinte teljes az üresség.

A világűrben a fegyver első pillantásra teljesen feleslegesnek tűnik. Nincs kire lőni, a lövés hangját pedig a vákuumban úgysem hallaná senki. A szovjet kozmonauták mégis valódi pisztolyt kaptak felszerelésként, ráadásul egy kifejezetten az extrém körülményekre tervezett, különleges modellt.

Amikor az éjszakai égbolton a teliholdat nézzük, minden egyszerűnek tűnik: a Föld természetes kísérője, amely millió évek óta kering bolygónk körül. Ám ha mélyebbre ásunk, a kép megváltozik. Évek óta tanulmányozom a Holdról szóló anyagokat, és egyre inkább úgy érzem, valami nincs rendben vele.

A mérnökök mindössze fél órányi működést garantáltak az űrszondának. Az egység mégis két órán és hét percen keresztül közvetített adatokat – egészen elképzelhetetlen körülmények között: +462 °C-os hőségben és 89 atmoszférás nyomás alatt.

A csillagászok első alkalommal fogtak olyan rádiójelet, amely közvetlenül egy exobolygóról érkezik. Földön kívüli életre továbbra sincs bizonyíték, a tudósok azonban tovább kutatnak és elemzik az adatokat abban a reményben, hogy kiderül: egyedül vagyunk-e a világegyetemben.

Az emberiség már két eszközt is eljuttatott a csillagközi térbe. A Voyager–1 2012-ben hagyta el a Napot körülvevő buborékot, hat évvel később pedig követte a Voyager–2. Úgy tűnhet, már csak egy nagyobb űrhajót kell építeni, embereket ültetni bele, és útnak indítani a legközelebbi csillag felé.


