Ma egy James Bond-filmbe illő történet következik, ami a valóságban is megtörtént. Képzeld el: leparkolod az autódat London belvárosában, visszatérsz pár óra múlva, a visszapillantó tükör pedig… leolvadt. Azt hiszed, sci-fi? Nem, ez a 2013-as év kőkemény valósága.
Mindezért a 37 emeletes „20 Fenchurch Street” nevű irodaház volt a felelős, amely a jellegzetes, régi walkie-talkie-ra emlékeztető formája miatt kapta a „Walkie-Talkie” becenevet.
Az épület különlegessége a homorú, tükröződő déli homlokzat, amelyet Rafael Viñoly uruguayi építész tervezett. A tervező elképzelése szerint ez a dizájn maximális benapozottságot biztosított (hogy minél több napsütés jusson be). A gyakorlatban azonban másképp alakult: a szerkezet óriási gyűjtőlencseként működött, amely egyetlen pontba fókuszálta a napsugarakat. A hőmérséklet ebben a fényfoltban a hihetetlen 69,8 °C-ot is elérte! Hogy miért hihetetlen? Mert ez meghaladja a korábban a Halál-völgyben mért abszolút rekordot is.
És a szokatlanul napos napokon (ami szerencsére ritka Londonban) ez a hatalmas lencse teljes erővel kezdett működni. A szomszédos utcában füstölni kezdtek a közeli üzletek lábtörlői, megolvadtak az autók műanyag alkatrészei, az ajtókilincsek pedig annyira felforrósodtak, hogy lehetetlen volt megérinteni őket; a helyiek szórakozásból tükörtojást sütöttek közvetlenül a járdán.
A pontot az i-re azonban egy Jaguar XJ-vel történt incidens tette fel. Egy gyanútlan üzletember leparkolta az autóját a balszerencsés felhőkarcolóval szemben. Amikor visszatért, azt tapasztalta, hogy a nap szó szerint megolvasztott néhány műanyag elemet. A fejlesztőnek közel 1000 font kártérítést kellett fizetnie a károsultnak.
Míg néhány londoni örült az ingyenes „serpenyőnek” a hamburgerekhez, a vállalkozóknak nem volt okuk a nevetésre. Egy fodrászat tulajdonosa arról számolt be, hogy az ablakában elkezdtek megolvadni a műanyag samponos flakonok, a felmosórongyon pedig lyuk égett. Egy szomszédos kávézó vezetője szomorúan viccelődött azzal, hogy az ételeket most már nem a sütőben készítik, hanem közvetlenül az asztalokon, méghozzá kizárólag „füstösen”.
Meglepő módon a fejlesztők azt állították, hogy a számítógépes modellezés nem jelezte előre ezt a hatást. Érdekes az is, hogy Viñoly építész korábban már „kitűnt” egy hasonló baklövéssel: a Las Vegas-i Vdara szállodája pont ugyanígy fókuszálta a sugarakat a medencetérre, megégetve a vendégeket és megolvasztva a műanyag poharakat.
Végül a helyzetet komolynak ítélték: a veszélyes szakaszon sürgősen megtiltották a parkolást, magát a felhőkarcolót pedig később sötétített fóliával és speciális védőpanelekkel látták el.
Így jár az ember, ha teljesen rábízza magát a számítógépes programokra, és kikapcsolja a saját józan eszét. Egyébként a füstölő lábtörlők, az olvadó műanyagok és az „Egyesült Királyság legrosszabb épülete 2015-ben” cím ellenére az épületet 2017-ben az akkori rekordot jelentő 1,3 milliárd fontért adták el.
Hogy miért mondom ezt? Mert gyakran hallani ezt a mondást: „Minek nekem fizika és matematika, manapság mindent a számítógépek csinálnak...” Csakhogy a számítógépes programokat emberek írják, ők pedig hibáznak, vagy nem vesznek számításba mindent.
