A filmek régóta meghatározzák, mit is gondolunk a lövöldözésekről, az autós üldözésekről és a robbanásokról. A rendezők feladata azonban nem az, hogy mindent a lehető leghitelesebben mutassanak be, hanem hogy te egyetlen percre se tudd levenni a szemed a képernyőről. Éppen ezért rengeteg olyan jelenetnek, ami mára a műfaj klasszikusává vált, valójában alig van köze a valósághoz.
Ennek eredményeként néhány filmes húzás annyira beleégett a popkultúrába, hogy ma már megkérdőjelezhetetlen tényként kezeljük őket. Nézzük is meg azt az öt leggyakoribb tévhitet, amit Hollywood ültetett el a fejünkben!
5. Egy gránátrobbanás méterekre repíti az embereket
Szinte minden akciófilmben a kézigránát robbanását a rosszfiúk látványos repülése kíséri, akik minden irányba repülnek szét a levegőben. Néha már-már olyan érzésünk támad, mintha egy ilyen robbanás ereje felérne egy kisebb légicsapással.
A valóságban azonban ezek a jelenetek erősen túlzóak. A fő veszélyt nem a gyönyörű, lángoló tűzgömbök jelentik, hanem a szétrepülő repeszek és maga a lökéshullám – ezek okozzák ugyanis a legsúlyosabb sérüléseket. A szereplők látványos repülése tehát leginkább csak egy filmes túlzás, ami pokoli jól mutat a vásznon, de a valósághoz nem sok köze van.
4. A taposóakna jellegzetes kattanó hangot ad, mielőtt felrobban
A filmekben ez a pillanat folyamatosan visszatér. A főhős rálép egy aknára, elhangzik egy éles kattanás, majd kezdetét veszi egy idegőrlő jelenet, ahol mindenki a kiutat keresi a szorult helyzetből.
A valóságban ez a megoldás kizárólag a drámai hatás kedvéért született. A filmkészítőknek adniuk kell a karakternek néhány másodpercet a drámázásra, a búcsúzkodásra és a megoldás keresésére. Te, mint néző, pont ezért hallod ezt a hatásvadász figyelmeztető hangot. A való életben esélyed sincs ilyen filmes jelzésre számítani. A legtöbb robbanószerkezet egyáltalán nem ad le semmilyen figyelmeztetést, ezért a szakemberek mindig hangsúlyozzák: a potenciálisan veszélyes övezetekben szigorúan be kell tartani a biztonsági előírásokat, és tilos lezárt területekre lépni.
3. Egy zárszerkezetet egyetlen lövéssel ki lehet nyitni
A forgatókönyvírók másik nagy kedvence. A hős egy zárt ajtó előtt találja magát, előveszi a pisztolyát, lead egyetlen pontos lövést, az ajtó pedig azonnal, szinte magától feltárul.
A gyakorlatban ez a jelenet egészen máshogy néz ki. Egy szétlőtt zárszerkezet legtöbbször teljesen működésképtelenné válik, amitől az ajtó még jobban beszorulhat. Éppen ezért a való életben a szakemberek teljesen más módszereket használnak az ajtók kinyitására, nem pedig azokat a látványos lövéseket, amiket az akcióhősök annyira imádnak.
2. Bármilyen lőtt seb azonnal halált okoz
A mozi gyakran két abszolút végletet mutat be. Vagy a főhős kap be rengeteg találatot, és úgy harcol tovább, mintha mi sem történt volna, vagy egy mellékszereplő már egyetlen pisztolylövéstől azonnal holtan esik össze.
A valóság ennél sokkal bonyolultabb. Az ilyen sérülések következményei rengeteg tényezőtől függnek, így nincs rájuk egyetlen univerzális forgatókönyv. A végkimenetelt befolyásolja a sérülés jellege, az orvosi segítség kiérkezésének gyorsasága és még számos más körülmény. Pontosan emiatt a való élet ritkán alakul a hollywoodi sablonok szerint.
1. Elég eltalálni az üzemanyagtartályt, és az autó azonnal felrobban
Talán ez a világ filmművészetének egyik legismertebb kliséje. Ahogy a hős golyója eltalálja az autót, az egy másodperc múlva hatalmas tűzgömbbé változik, látványosan lezárva a jelenetet.
Valójában ezeket az epizódokat elsősorban a látvány kedvéért készítik. Az autós kaszkadőrjeleneteket gyakran különleges pirotechnikai effektek kísérik, amik a lehető leglenyűgözőbbé teszik a robbanásokat. Éppen ezért nem szabad úgy tekintened a képernyőn látottakra, mintha az a mindennapi valóság lenne.
Persze valljuk be: ilyen hatásvadász jelenetek nélkül az akciófilmek biztosan elveszítenék a vonzerejük nagy részét. Ezért a rendezők továbbra is gondolkodás nélkül feláldozzák a hitelességet a letaglózó képsorok oltárán.
