Ez a kérdés nemcsak a teológusokat, hanem a genetikusokat és a történészeket is foglalkoztatja. Első ránézésre a válasz nyilvánvaló: a Biblia szerint „Ádám pedig ismerte Évát, az ő feleségét, aki fogada méhében és szülé Káint” (Ter 4,1). Léteznek azonban ókori és modern alternatív elméletek is, amelyek egészen más magyarázatot kínálnak. Nézzük meg, mit mondanak erről a hiteles források, a Szentírástól a tudományos laboratóriumokig.
A hagyományos értelmezés szerint Káin apja Ádám. Ezt a Biblia szövege közvetlenül állítja. Nem is maga az apaság ténye, hanem Éva reakciója az érdekes. A „Káin” név (az óhéber kana igéből) azt jelenti: „megszerezni”, „teremteni”. Éva így kiált fel: „Nyertem férfit az Úrtól” (Ter 4,1). A teológusok, például az A. P. Lopuhin szerkesztette Pravoszláv Teológiai Enciklopédia szerzői, ezekben a szavakban nem csupán az anyaság örömét, hanem hatalmas reményt látnak. Éva valószínűleg azt hitte, hogy azt szülte meg, aki majd legyőzi a kígyót és visszahozza az elveszett paradicsomot (Ter 3,15). A gyors megváltásba vetett reménye nem vált valóra: első gyermeke nem megváltó, hanem az első gyilkos lett.
Néhányan Éva szavait úgy értelmezik, hogy „Jahvétól szültem”. Az Ószövetség kontextusában, ahol az „Isten fiai” feleségül vették az „emberek leányait”, egy ilyen elképzelés nem tűnt teljesen lehetetlennek. Később ezt a Szűz Mária szeplőtelen fogantatásával összefüggésben értelmezték újra.
Létezik egy sötétebb, gnosztikus verzió is Káin származásáról, amelyet „a kígyó magváról szóló tanításnak” neveznek. Ezen elmélet szerint Káin apja nem Ádám, hanem a kísértő kígyó (vagy az ördög) volt. Ez az elképzelés néhány ókori szövegben és bizonyos gnosztikus szektáknál fordul elő, amiről a korai keresztény írók (Lyoni Iréneusz, Epiphaniosz) is említést tettek. Ők olyan emberek létezéséről számoltak be, akik azt hitték, hogy Káin az ördög ivadéka. Ebben a kontextusban János első levele is másképp olvasható: „Káin a gonosztól való vala” (1 Ján. 3:12).
Ezen elmélet támogatói gyakran azzal érvelnek, hogy Káin jelleme (irigység, harag, gyilkosság) élesen különbözött szüleiétől, akik csak a jót és a rosszat ismerték meg. Ezt a verziót azonban az ortodox kereszténység, a judaizmus és az iszlám kategorikusan elutasítja, mivel ellentmond a Szentírás közvetlen szövegének és aláássa az áteredő bűn Ádámtól való öröklődésének tanát.
A tudósok természetesen nem a konkrét bibliai Káint keresik, hanem a közös férfi ősünket kutatják. Itt találkozunk az „Y-kromoszómás Ádám” fogalmával: ő nem az első férfi a Földön, és nem a „mitokondriális Éva” férje. Ez egy matematikai konstrukció, vagyis az összes ma élő férfi legutolsó közös őse egyenes férfi ágon. Létezését abból számították ki, hogy az Y-kromoszóma apáról fiúra szinte változatlanul öröklődik, és csak ritkán halmoz fel véletlenszerű mutációkat, genetikai jelzőket.
Az egyik legmeglepőbb tény, hogy Ádám és Éva különböző időben éltek, és valószínűleg sosem találkoztak. Az 1990-es évek kutatásai, köztük Michael Hammer, az Arizonai Egyetem kutatójának a Nature-ben megjelent munkája, arra utalnak, hogy az Y-kromoszómás Ádám körülbelül 188 000 évvel ezelőtt élt. Más becslések későbbi dátumokat is adtak, egészen 50–60 ezer évvel ezelőttig. Ezzel szemben a „mitokondriális Éva”, vagyis közös női ősünk korát 150–200 ezer évre becsülik. Ahogy a New Scientist egyik olvasója találóan megjegyezte, ennek a különbségnek egyszerű oka van: a férfiaknál sokkal nagyobb az eltérés a szaporodási sikerben – az egyiknek lehet száz gyermeke, a másiknak egy sem –, ami a közös férfi ősök gyorsabb „cserélődéséhez” vezet.
A „mitokondriális Éva” és az „Y-kromoszómás Ádám” nem az egész emberiség egyetlen szülei, hanem csak azok, akiknek a genetikai vonalai (mitokondriális DNS és Y-kromoszóma) véletlenül fennmaradtak napjainkig, kiszorítva kortársaik vonalait. Ők egy populáció részei voltak, de nem az egyetlen pár.
Tehát ki volt az első gyermek apja?
1. Vallási szempontból ez Ádám. Az ebben való hit az ábrahámi vallások alapja. Bár Éva messiási reményeket fűzött Káinhoz, és a gnosztikusok a kígyó tekintetének visszfényét látták a szemében, az ortodox hagyomány megingathatatlan: „Ádám ismerte Évát... és ő szült.”
2. Tudományos szempontból a kérdés helytelenül van feltéve. Nem volt egyetlen „első gyermek”. Az evolúció hosszú folyamata zajlott a populációban. A bolygó összes férfijának „apja” egy bizonyos férfi, aki körülbelül 180 ezer évvel ezelőtt élt, de ő sem volt a saját korának egyetlen férfija.
Így hát Káin apaságának rejtélye csodálatos példája annak, hogyan lehet egy kérdésnek két teljesen különböző, de egyformán izgalmas válasza, amelyek az emberi tudás különböző síkjain fekszenek: a spirituális és a tudományos síkon.
