A szárazság miatt annyira leapadt a Duna, hogy láthatóvá vált Hitler egykori flottája. Miért hevernek még mindig a német hajók a folyó fenekén?
A 2026-os forró nyár nemcsak erdőtüzeket és vízhiányt hozott Európának. A Dunán olyan esemény történt, amely inkább egy történelmi film jeleneteire emlékeztet. A vízszint rekordmértékű csökkenése miatt ismét a felszínre kerültek a második világháború végén elsüllyesztett német flotta hajói.
A helyi lakosok számára ez szokatlan látványosságot jelentett, a történészeknek pedig ritka lehetőséget arra, hogy újra láthassák a háború egyik legrejtélyesebb fejezetének maradványait. A legmeglepőbb azonban az, hogy ezek közül a hajók közül némelyik még mindig valós veszélyt jelent.
Miért kerültek egyáltalán német hajók a Duna fenekére?
1944 őszén Németország helyzete a Balkánon rohamosan romlott. A szovjet csapatok közeledtek, a Wehrmacht egységei pedig a Fekete-tengeri flotta hajóival együtt sietve vonultak vissza a Dunán felfelé.
Annak érdekében, hogy a hajók ne kerüljenek a Vörös Hadsereg kezére, a német parancsnokság úgy döntött, hogy elsüllyeszti saját flottájának egy részét. A szerbiai Prahovo városának térségében szándékosan tucatnyi hajót küldtek a fenékre – vontatókat, aknarakókat, partraszálló járműveket és egyéb segédhajókat. Közvetlenül a hajózóútban süllyesztették el őket, abban a reményben, hogy egyúttal el is zárják az utat az előrenyomuló csapatok elől.
A háború után az elsüllyedt hajók jelentős részét kiemelték vagy szétszedték. Sok hajótest azonban továbbra is a fenéken maradt. Normális vízállás mellett ezek szinte teljesen víz alatt vannak, és nem vonzzák a figyelmet.
A szárazság feltárta azt, ami évtizedekig rejtve volt
A 2026-os nyár az elmúlt évtizedek egyik legszárazabb időszaka volt Közép-Európában. A Duna annyira leapadt, hogy sok helyen hatalmas homokpadok, folyómeder-szakaszok és régóta víz alatt lévő objektumok bukkantak elő.
A vízszint különösen Szerbiában, Horvátországban, Magyarországon és Romániában csökkent drasztikusan. Néhány helyen a folyó vízszintje sokéves mélypontot ért el. Budapesten rekordalacsony értékeket mértek, a hajózás pedig komolyan korlátozódott. A bárkák kénytelenek csak a szokásos rakományuk egy részét szállítani, egyes kompok leálltak, több országban pedig problémák merültek fel az ipari szállításban, sőt, még az atomerőművek hűtésében is.
Mindeközben ismét tisztán láthatóvá váltak a több mint nyolcvan éve víz alatt fekvő német hajók. Ahol nemrég még hajók haladtak el, most rozsdás hajótestek, fedélzeti szerkezetek és fémelemek meredeznek.
Miért veszélyesek még mindig ezek a hajók?
Elsőre úgy tűnhet, hogy nyolc évtized alatt mindennek, ami a fedélzeten volt, már régen tönkre kellett volna mennie. A szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy ez koránt sincs így.
Az elsüllyedt hajók egy része lőszert, aknákat és robbanóanyagokat szállított. Ezek közül sok még mindig a hajótestek belsejében található. Éppen ezért a hatóságok folyamatosan figyelmeztetik a turistákat és a folyófenék kutatóit, hogy ne közelítsék meg önállóan a leleteket.
A robbanásveszély mellett más probléma is fennáll. A hajómaradványok továbbra is akadályozzák a hajózást. Amikor a vízszint csökken, a hajózóút jelentősen beszűkül, a fémszerkezetekkel való ütközés pedig súlyos balesetekhez vezethet. Ezért már évek óta folyik a vita a Duna ezen szakaszának végleges megtisztításáról, azonban az ilyen munkálatok hatalmas költségekkel járnak, és bonyolult biztonsági intézkedések betartását igénylik.
Az elsüllyedt német flotta története arra emlékeztet, hogy a második világháború következményei még nyolcvan év elteltével is éreztetik hatásukat. A szárazság azonban most egy kicsit feltárta azt, ami általában egyébként víz alatt rejtőzik. De a rozsdás hajótestekkel együtt ismét felszínre került az emlékeztető arra is, milyen hatalmas méretű volt az a konfliktus. Ma ezek a hajók már nem vesznek részt harcokban, de továbbra is hatással vannak az emberek életére – akadályozzák a hajózást, folyamatos ellenőrzést igényelnek, és arra kényszerítik a történészeket, hogy újra foglalkozzanak a háború utolsó hónapjainak eseményeivel a Balkánon.
