#óceánkutatás

Guamtól körülbelül 400 kilométerre délnyugatra a tengerfenék egy óriási földkéreg-hasadékba zuhan – olyan mélyre, hogy még a Mount Everest sem érné el a felszínt, ha egészében belehelyeznék. Ez a Mariana-árok, amelynek déli részén található a Challenger-mélység, az óceánok legmélyebb pontja a bolygón.

Az Atlanti-óceán északkeleti részének fenekén több mint 200 ezer hordónyi radioaktív hulladék hever, amelyeket az európai országok a XX. század második felében süllyesztettek a tengerbe.

Az iskolában azt tanítják nekünk, hogy a víz összenyomhatatlan folyadék, de ez csak megközelítőleg igaz. Az óceán fenekén, nagyjából 5 kilométeres mélységben a víz hatalmas súlya elképesztő nyomást fejt ki. Ennek az extrém nyomásnak a hatására a vízmolekulák összenyomódnak, és a folyadék térfogata körülbelül 4,5 százalékkal csökken.

A víz alatti nekropolisz egyben a Föld eddig ismert legmélyebb és legrégebbi bálnatemetője is – egyes kövületek akár 5,3 millió évesek is lehetnek.

Kutatók megállapították, hogy a Dardanellákon keresztül beáramló hatalmas mennyiségű édesvíz fokozta az Égei-tenger felszíni rétegződését. Ez megakadályozta a függőleges vízkeveredést és gátolta a hideg mélytengeri víztömegek képződését. Ez a folyamat indította el az S1 szapropél réteg kialakulását, amely egy szerves anyagban gazdag, sötét üledékré…