Nem sokkal a világegyetem születése után a fény végre szabadon utazhatott a kozmoszban. Ezen ősi fotonok egy része még ma is eljut hozzánk, ám évmilliárdok alatt az energiájuk drasztikusan lecsökkent. Hová tűnt ez a rengeteg energia?

Fizikai jelenségek, univerzumról szóló érdekességek, tudományos magyarázatok és lenyűgöző kérdések.
Nem sokkal a világegyetem születése után a fény végre szabadon utazhatott a kozmoszban. Ezen ősi fotonok egy része még ma is eljut hozzánk, ám évmilliárdok alatt az energiájuk drasztikusan lecsökkent. Hová tűnt ez a rengeteg energia?

Amikor a világ legnehezebb elemeiről beszélünk, először is tisztáznunk kell, mit is értünk „nehéz” alatt. Kétféle megközelítés létezik : a súlyt (vagyis a sűrűséget) vagy az atomtömeget vesszük alapul.

Az egész univerzum egy apró pontban sűrűsödött össze, majd ez a pont hirtelen felrobbant, és szerteszét repültek belőle a leendő galaxisok. A dokumentumfilmekben és a popkultúrában általában így ábrázolják az ősrobbanást. Ez a kép mindaddig érthetőnek és logikusnak tűnik, amíg el nem kezdünk kérdéseket feltenni.

Egy pillanatig sem kételkedsz abban, hogy felkelt a nap, vagy hogy a tegnap tényleg megtörtént. A valóságot teljesnek és megingathatatlanul lineárisnak érezzük.

Ez a tévhit sokak számára ismerős: állítólag az északi féltekén a lefolyóban a víz az óramutató járásával ellentétes, míg a déli féltekén azzal megegyező irányban örvénylik lefelé.

Képzeld el, hogy a napfelkelte pontban reggel 5 órakor van. Bár a fény mindennél gyorsabban halad, mégsem azonnal, hanem egy bizonyos, véges sebességgel teszi meg az utat. Ebből kiindulva jogosan merülhet fel a kérdés: hány órakor látnánk a napfelkeltét, ha a fény terjedése egyetlen pillanat műve lenne?

Képzelj el egy ókori görög stadiont az időszámításunk előtti 5. században. A futópályán ott áll Akhilleusz, a trójai háború legendás hőse, akit Homérosz egyszerűen csak „gyorslábúnak” nevezett. Mellette, tisztes távolságban egy teknős várakozik. A nézők dőlnek a röhögéstől: mégis ki a csuda szervez futóversenyt egy félisten és egy hüllő között? A v…

Jól tudjuk, hogy a körülöttünk lévő tárgyakat felépítő atomok döntő része valójában puszta üresség. De ha ez így van, miért nem tudunk mégsem egyszerűen átsétálni a szilárd testeken? A válasz a fizika két alapvető törvényszerűségében rejlik: az elektrosztatikus taszításban és a Pauli-féle kizárási elvben. Ezek ketten együtt egy láthatatlan, ám telj…

1963-ban egy tizenhárom éves tanzániai iskolás, Erasto Mpemba fagyit készített az osztálytársaival. Mivel kicsit lemaradt, sietnie kellett, így ahelyett, hogy szobahőmérsékletűre hűtötte volna a cukros tejet, még forrón tette be a fagyasztóba. Hatalmas volt a meglepetés, amikor kiderült, hogy éppen az ő keveréke fagyott meg elsőként – sokkal gyorsa…

Egy amerikai és európai fizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport a szilícium-klatrátok egy korábban teljesen ismeretlen formáját fedezte fel a trinititben – abban az üvegszerű ásványban, amely a történelem legelső nukleáris robbantása után keletkezett.

Ha figyelemmel kíséred a témával kapcsolatos fejtegetéseket, bizonyára észrevetted, hogy a fizikai szimuláció gondolata valójában teljesen észszerű. Érthető, hogy közvetlen bizonyítékokról egyelőre nem beszélhetünk, és ez sokkal inkább egyfajta világnézet, mintsem klasszikus tudomány.
