Amikor a világ legnehezebb elemeiről beszélünk, először is tisztáznunk kell, mit is értünk „nehéz” alatt. Kétféle megközelítés létezik : a súlyt (vagyis a sűrűséget) vagy az atomtömeget vesszük alapul.

Fizikai jelenségek, univerzumról szóló érdekességek, tudományos magyarázatok és lenyűgöző kérdések.
Amikor a világ legnehezebb elemeiről beszélünk, először is tisztáznunk kell, mit is értünk „nehéz” alatt. Kétféle megközelítés létezik : a súlyt (vagyis a sűrűséget) vagy az atomtömeget vesszük alapul.

Nem sokkal a világegyetem születése után a fény végre szabadon utazhatott a kozmoszban. Ezen ősi fotonok egy része még ma is eljut hozzánk, ám évmilliárdok alatt az energiájuk drasztikusan lecsökkent. Hová tűnt ez a rengeteg energia?

Az egész univerzum egy apró pontban sűrűsödött össze, majd ez a pont hirtelen felrobbant, és szerteszét repültek belőle a leendő galaxisok. A dokumentumfilmekben és a popkultúrában általában így ábrázolják az ősrobbanást. Ez a kép mindaddig érthetőnek és logikusnak tűnik, amíg el nem kezdünk kérdéseket feltenni.

Egy pillanatig sem kételkedsz abban, hogy felkelt a nap, vagy hogy a tegnap tényleg megtörtént. A valóságot teljesnek és megingathatatlanul lineárisnak érezzük.

1963-ban egy tizenhárom éves tanzániai iskolás, Erasto Mpemba fagyit készített az osztálytársaival. Mivel kicsit lemaradt, sietnie kellett, így ahelyett, hogy szobahőmérsékletűre hűtötte volna a cukros tejet, még forrón tette be a fagyasztóba. Hatalmas volt a meglepetés, amikor kiderült, hogy éppen az ő keveréke fagyott meg elsőként – sokkal gyorsa…

Képzelj el egy ókori görög stadiont az időszámításunk előtti 5. században. A futópályán ott áll Akhilleusz, a trójai háború legendás hőse, akit Homérosz egyszerűen csak „gyorslábúnak” nevezett. Mellette, tisztes távolságban egy teknős várakozik. A nézők dőlnek a röhögéstől: mégis ki a csuda szervez futóversenyt egy félisten és egy hüllő között? A v…

Gyakori tévhit, hogy háromdimenziós világban élünk, és a gravitáció hatása alatt állunk. Valójában ez csupán a mindennapi tapasztalataink által keltett illúzió. A valóság ennél sokkal furcsább.

Képzeld el, hogy beszállsz egy űrhajóba, egyenes vonalban repülsz… majd néhány óra múlva oda térsz vissza, ahonnan indultál. De van még egy részlet, amitől kiráz a hideg: még korábban tértél vissza, mint ahogy elindultál .

Vannak dolgok, amelyek annyira nyilvánvalónak tűnnek, hogy még kérdezni is furcsa róluk. A Nap a naprendszerünk központjában van, a Föld körülötte kering, és egy év alatt tesz meg egy teljes fordulatot – ezt valószínűleg mindenki tudja. De azért még ne siess bezárni a cikket, inkább olvasd el teljesen. Itt most ugyanis nem furcsa, laposföld-szerű e…

Képzeld el, hogy a napfelkelte pontban reggel 5 órakor van. Bár a fény mindennél gyorsabban halad, mégsem azonnal, hanem egy bizonyos, véges sebességgel teszi meg az utat. Ebből kiindulva jogosan merülhet fel a kérdés: hány órakor látnánk a napfelkeltét, ha a fény terjedése egyetlen pillanat műve lenne?

Férfiak milliói végzik el minden reggel ugyanazt a rituálét: kezükbe veszik a borotvát, végighúzzák az arcukon, majd néhány napi használat után azt tapasztalják, hogy a penge a tiszta vágás helyett húzni kezdi a szőrszálakat. Ekkor nincs mit tenni, új borotvafejet kell vásárolni.
