Amikor a világ legnehezebb elemeiről beszélünk, először is tisztáznunk kell, mit is értünk „nehéz” alatt. Kétféle megközelítés létezik : a súlyt (vagyis a sűrűséget) vagy az atomtömeget vesszük alapul.

Fizikai jelenségek, univerzumról szóló érdekességek, tudományos magyarázatok és lenyűgöző kérdések.
Amikor a világ legnehezebb elemeiről beszélünk, először is tisztáznunk kell, mit is értünk „nehéz” alatt. Kétféle megközelítés létezik : a súlyt (vagyis a sűrűséget) vagy az atomtömeget vesszük alapul.

Egy pillanatig sem kételkedsz abban, hogy felkelt a nap, vagy hogy a tegnap tényleg megtörtént. A valóságot teljesnek és megingathatatlanul lineárisnak érezzük.

Az egész univerzum egy apró pontban sűrűsödött össze, majd ez a pont hirtelen felrobbant, és szerteszét repültek belőle a leendő galaxisok. A dokumentumfilmekben és a popkultúrában általában így ábrázolják az ősrobbanást. Ez a kép mindaddig érthetőnek és logikusnak tűnik, amíg el nem kezdünk kérdéseket feltenni.

Nem sokkal a világegyetem születése után a fény végre szabadon utazhatott a kozmoszban. Ezen ősi fotonok egy része még ma is eljut hozzánk, ám évmilliárdok alatt az energiájuk drasztikusan lecsökkent. Hová tűnt ez a rengeteg energia?

1963-ban egy tizenhárom éves tanzániai iskolás, Erasto Mpemba fagyit készített az osztálytársaival. Mivel kicsit lemaradt, sietnie kellett, így ahelyett, hogy szobahőmérsékletűre hűtötte volna a cukros tejet, még forrón tette be a fagyasztóba. Hatalmas volt a meglepetés, amikor kiderült, hogy éppen az ő keveréke fagyott meg elsőként – sokkal gyorsa…

Képzelj el egy ókori görög stadiont az időszámításunk előtti 5. században. A futópályán ott áll Akhilleusz, a trójai háború legendás hőse, akit Homérosz egyszerűen csak „gyorslábúnak” nevezett. Mellette, tisztes távolságban egy teknős várakozik. A nézők dőlnek a röhögéstől: mégis ki a csuda szervez futóversenyt egy félisten és egy hüllő között? A v…

Képzeld el, hogy beszállsz egy űrhajóba, egyenes vonalban repülsz… majd néhány óra múlva oda térsz vissza, ahonnan indultál. De van még egy részlet, amitől kiráz a hideg: még korábban tértél vissza, mint ahogy elindultál .

A 20. század közepén megjelent az Egyesült Államokban egy olyan játék, ami ma már inkább tűnik egy alternatív történelmi világ kellékének.

Kezdjük a vizsgálódást egy kicsit távolabbról. Ha a vashulladékot körülbelül 1500 °C-ra hevítjük, folyékony fémmé olvad. Ez az a hőmérséklet, amelynél a vas – és vele együtt számos vasalapú ötvözet – folyékony halmazállapotúvá válik.

Mindig is érdekelt, mit gondolt Einstein Istenről. A kíváncsiságom végül a történelem egyik legnagyobb gondolkodójának sokrétű nézeteit tárta fel.

Valószínűleg akkor is hallottad már, hogy az energia a tömeg és a fénysebesség négyzetének szorzatával egyenlő, ha sosem érdeklődtél a fizika iránt. Ez a képlet mindenhol felbukkan, még a kávékészítés képletében is.
