Egy amerikai és európai fizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport a szilícium-klatrátok egy korábban teljesen ismeretlen formáját fedezte fel a trinititben – abban az üvegszerű ásványban, amely a történelem legelső nukleáris robbantása után keletkezett.
A trinitit az 1945-ös Trinity-teszt során jött létre, amikor a szélsőséges hőmérséklet és nyomás szó szerint megolvasztotta a sivatagi homokot az első atombomba epicentrumában. A kutatók éppen ezekben a mintákban bukkantak rá a szokatlan kristályszerkezetekre, amelyeknek az üregeiben kalcium-, réz- és vasatomok bújnak meg.
A szilícium-klatrátok most felfedezett változata egy rendkívül ritka és egzotikus anyagforma. Az ilyen különleges szerkezetek kizárólag a legextrémebb körülmények között képesek kialakulni, éppen ezért hagyományos laboratóriumi körülmények között szinte lehetetlen őket mesterségesen előállítani.
A kutatást Paul Steinhardt, a Princeton Egyetem professzora vezette, akinek csapata már évek óta elszántan vizsgálja az első nukleáris kísérlet után hátramaradt anyagokat. Érdekesség, hogy ugyanez a kutatócsoport korábban már talált ismeretlen kvázikristályokat is a trinititben. Ezek az anyag olyan szokatlan szerkezetei, amelyek a feltételezések szerint az epicentrumtól mindössze 50-60 méterre húzódó rézkábelek pillanatok alatti elpárolgása során jöhettek létre.
Ez az új felfedezés még tovább bonyolítja az amúgy is rejtélyes folyamatokról alkotott képünket. A tudósok úgy vélik, hogy a most megtalált klatrátok a korábban kialakult egzotikus struktúrák részleges lebomlásának eredményeként jöhettek létre.
A modern kvantumkémiai számítások azonban azt mutatják, hogy ez a mechanizmus önmagában még nem ad kielégítő magyarázatot az anyag összetételének minden egyes furcsaságára.
Mindez a kutatók szerint arra utal, hogy a legelső atomrobbantás során jóval összetettebb folyamatok játszódtak le az anyagok szerkezetének kialakulásakor, mint ahogyan azt eddig bárki is sejtette volna. A szakemberek előtt most az a gigantikus feladat áll, hogy pontosan megfejtsék: hogyan tudták ezek az extrém fizikai körülmények létrehozni ezeket a rendkívül ritka és rendhagyó struktúrákat.
A történelem legelső nukleáris robbantása, vagyis a Trinity-teszt 1945. július 16-án rázta meg az új-mexikói sivatagot, a White Sands katonai lőtér területén. A detonáció Alamogordo városa közelében történt, ezért a kísérletet a köznyelvben sokáig csak „alamogordói robbantásként” emlegették. Ez volt az a sorsfordító pillanat, amikor az Egyesült Államok legelőször tesztelte élesben a szupertitkos Manhattan terv keretében kifejlesztett atombombát.
