Igen, jól hallottad: a Földön léteznek olyan folyók, amelyek mélysége meghaladja az 1 kilométert.
Fantasztikusan hangzik, és sokakban rögtön felmerül a kérdés: „Hogyan lehetséges ez egyáltalán? Hiszen a Wikipédián az áll, hogy a legmélyebb folyó a Kongó, és az is mindössze 230 méter mély.”
Miért képesek a folyók kilométerekkel a mélybe „nyúlni”?
A nagy folyók torkolatánál, ott, ahol az óceánba ömlenek, gyakran egy tengeralatti kanyon húzódik. Ez nem csupán egy árok, hanem egy hatalmas, V alakú völgy, amelyet a folyó évmilliók alatt vájt az óceáni aljzatba. Lényegében a folyómeder folytatásáról van szó, csak éppen a víz alatt.
A vízmélységet szonárral (visszhangszondával) mérik – ez a műszer hanghullámokat bocsát ki, majd érzékeli azok visszaverődését a mederfenékről.
Ezzel nem is lenne gond, de az olyan folyók torkolatában, mint a Kongó, a sodrás sebessége elérheti a 20 km/órát is. Vegyük még hozzá a termoklin rétegeket, vagyis a hideg és meleg víztömegek határát, valamint az egyéb zavaró tényezőket, és a jel egyszerűen elvész. Pontosan ezért maradt e kanyonok pontos mélysége hosszú ideig rejtély.
Éppen ezért, amikor a kutatók kiderítették, hogy a Kongó torkolatában egy mintegy 3 kilométer mély hasadék húzódik, az igazi szenzációnak számított.
Így bolygónkon 7 olyan folyó található, ahol a mélység a kanyonok révén meghaladja az 1 kilométert.
1. Kongó folyó (Afrika). Pontosan az az eset, amely sokakat zavarba ejt. A Kongó tengeralatti kanyonja mindössze 21 méteres mélységben indul a folyó torkolatánál, majd szinte függőlegesen a mélybe zuhan.
2. Hudson folyó (Észak-Amerika). A Hudson-kanyon közvetlenül a New York-i kikötőtől indul, és több mint 750 kilométer hosszan nyúlik be az Atlanti-óceánba. Mélysége a kontinentális lejtő alsó részén eléri a 2,2 kilométert. Képzeld el: hajóval kifutsz New Yorkból, és alattad egy olyan mélység tátong, amely több mint kétszer nagyobb, mint amilyen magas a világ legmagasabb felhőkarcolója.
3. Mississippi folyó (Észak-Amerika). Szintén otthagyta a nyomát a Mexikói-öböl aljzatán. A Mississippi tengeralatti kanyonja mintegy 1220 méter mélyen fekszik a jelenlegi tengerszint alatt. Ez a klasszikus példája annak, ahogyan a folyóvölgy a víz alatt folytatódik, és hatalmas szurdokot formál.
4. Indus folyó (Ázsia). Az Indus torkolata óriási kanyont rejt. A legfelső része mindössze 4 kilométerre található a folyó torkolatától, a mélysége pedig a becslések szerint „minden kétséget kizáróan meghaladja az 1 kilométert”. Ez az Indiai-óceán egyik legnagyobb tengeralatti kanyonja, ami a mai napig nagyrészt feltáratlan.
5. Gangesz folyó (Ázsia). A szent Gangesz a Bengáli-öbölben egy 150 kilométer hosszan elnyúló tengeralatti völgyet hozott létre. Ennek a kanyonnak a mélysége kilométerekben mérhető, ágai pedig még mélyebbre, egészen az Indiai-óceán fenekéig futnak. A helyiek számára a Gangesz egy szent folyó, a geológusoknak pedig a víz alatti világ újabb lenyűgöző rejtélye.
6. Nazaré folyó (Portugália). A Nazaré-kanyon mindössze 500 méterre kezdődik a portugáliai Nazaré kisváros partjaitól; és már itt is jócskán meghaladja az 1 kilométeres mélységet.
7. Columbia folyó (Észak-Amerika). Az Astoria-kanyon mindössze 18 kilométerre kezdődik a Columbia folyó torkolatától, mélysége pedig eléri a 2085 métert. Ez újabb bizonyíték arra, hogy Észak-Amerika folyói is monumentális víz alatti domborzatot formálnak.
Mint láthatod, e kanyonoknak köszönhetően a folyók mélysége egészen lenyűgöző lehet.
Szigorúan véve maga a folyó a torkolatnál véget ér, amikor az óceánba ömlik. Ám a „víz alatti medre”, azaz a kanyonja a felszín alatt éli tovább a saját életét.
Így hát legközelebb, amikor egy „3 kilométer mély folyóról” hallasz, ne hidd rögtön képtelenségnek. Csak kérdezz rá: magáról a folyóról vagy a tengeralatti kanyonjáról van szó? És máris minden a helyére kerül.
