Ha a Bosszúállók létezésénél vagy Godzilla felbukkanásánál földhözragadtabb sci-fi-koncepciókat kedveled, valószínűleg már láttad ezeket a filmeket. Íme, a felsorolás.
Az alábbi sci-fi alkotások elismerést vívtak ki a tudósok körében: még a mindennapi élettől legtávolabb eső elképzeléseik is a modern tudomány eredményein alapulnak.
A lista főként az elmúlt 30 év filmjeire összpontosít, így a 2001: Űrodüsszeia és a Solaris nem szerepel rajta. Egy kivétel akad: egy érdekes, 1971-es alkotás, amelyet túl kevesen ismernek ahhoz, hogy kimaradjon.
Gattaca (1997)
A történet a genetikai módosítás koncepcióján alapul, és egy olyan világ következményeit mutatja be, amelyben az ember genetikai összetétele határozza meg a társadalmi státuszát. A bemutatott génsebészeti eljárások rendkívül fejlettek a valós világhoz képest, de működésüket a korabeli tudományos kutatások alapján hitelesen ábrázolták.
A film a génmódosított és a hagyományos, „alap” emberek közötti lehetséges szakadékot vizsgálja, ami vészjóslóan tükrözi a tudósok aggodalmait, miközben a genetikailag tervezett gyermekek létrehozásának lehetősége egyre inkább megvalósíthatóvá válik.
A nő (2013)
A főhős beleszeret a hangasszisztensébe, mert az egészen jól tud beszélgetni. Vajon ez ma még valóban fantasztikus koncepció?
Deep Impact (1998)
A tudósok különösen kiemelték a megacunami meglehetősen valósághű bemutatását, amely egy üstökös becsapódása után keletkezett az Atlanti-óceánban.
A 2012 és az Armageddon realistább változata. A katasztrófafilmektől általában azt várják, hogy ijesztgessenek és különleges effektekkel nyűgözzenek le, nem pedig hogy tudományos adatokhoz igazodjanak, de a tudósok szerint:
A Deep Impact a kellően pontos tudományos háttér, a jó speciális effektek, a drámai történet és az üstökösbecsapódás következményeinek bemutatása közötti legjobb kombináció.
A film alkotói úgy döntöttek, hogy a lehető leghitelesebbé teszik a művet, és az alábbi részleteket vették figyelembe:
- a filmekben megszokottnál hosszabb időt hagytak az üstökös felfedezése és a becsapódás között;
- reális méretű üstököst választottak (11 km széles);
- valósághűen ábrázolták a becsapódást;
- figyelembe vették az üstökös fizikájának sajátosságait, amikor megpróbálták elpusztítani.
Ha üstökös tartana felénk, ezt a filmet mindenképp érdemes megnézned.
Csillagok között (2014)
A részletekre ügyelő Christopher Nolan nem készíthetett volna a Moonfallhoz hasonló filmet, ugyanakkor messze eltávolodott a valóságtól, az univerzum azon részébe, amelyről az emberiségnek csak nagyon hiányos ismeretei vannak.
A film néhány látszólag hihetetlen eleme, például a féreglyukak és az idődilatáció, valószínűtlennek tűnhet, de elméleti fizikai alapokon nyugszik. A fekete lyuk is rendkívül pontos vizuális ábrázolást kapott: a fény pontosan így törne meg benne.
A film tudományos pontosságát az is erősítette, hogy tanácsadója és vezető producere Kip Thorne elméleti fizikus és Nobel-díjas volt. Egy valódi tudós a producerek között általában jó ómen.
Kapcsolat (1997)
A történet a földönkívüli élet jeleinek kereséséről szól, és arról, mi történik, amikor a világűrből érkező kommunikáció révén megtalálják őket. A film hitelesen mutatja be a SETI Intézet, vagyis a földönkívüli intelligencia keresésével foglalkozó amerikai szervezet munkáját. Az idegenek matematikán keresztül kommunikálnak, ami megfelel annak, ahogyan a tudósok feltételezése szerint valószínűleg tennék.
2012-ben a NASA a Kapcsolatot nevezte a második leghitelesebb sci-fi filmnek (az első helyen a Gattaca áll).
Mentőexpedíció (2015)
Ha az emberiség megtalálná a módját, hogy embert küldjön a Marsra, az minden bizonnyal Matt Damon lenne, és ha véletlenül ott hagynák, a továbbiak nagyjából úgy zajlanának, ahogy a filmben látható. A szakértők szerint a filmben vannak pontatlanságok, de ezek inkább kozmetikai jellegűek.
A Marsra tartó utazás valóban körülbelül nyolc hónapig tart, ott elvileg burgonyát is lehet termeszteni, méghozzá azon a módon, ahogyan a főhős teszi, és a filmben látható porördögök is előfordulnak. Még az űrruha is eltér a más filmekben látottaktól: olyan fejlesztéseken alapul, amelyeken a NASA jelenleg is dolgozik.
Különvélemény (2002)
A film alaptechnológiája, amely már a bűncselekmény elkövetése előtt lehetővé teszi az elkövető azonosítását, egyelőre távol áll a megvalósítástól.
Spielberg és csapata aprólékos figyelme a részletekre olyan technológiák és koncepciók bemutatásához vezetett a filmben, amelyek a 2002-es bemutató idején irreálisnak tűntek, de azóta valósággá váltak.
Hold (2009)
Ez a film a sci-fi rejtett gyöngyszeme. Komótos alkotás, amelyben szinte csak Sam Rockwell szerepel, és sci-fihez képest rendkívül alacsony volt a költségvetése. Cserébe nagy figyelmet fordítottak a részletekre.
A főhős a Holdon tartózkodik, ahol hélium-3-at bányászik. A történet ezen eleme a hélium-3 jövőbeli energiaforrásként való lehetséges felhasználásáról folytatott valós tudományos vitákon alapul; a NASA is foglalkozni készül vele. Társa Gerty, a mesterséges intelligenciával működő hangasszisztensrobot, ami gyakorlatilag valóra vált jóslatnak tűnik.
A film más tudományos elemeket is meggyőzően ábrázol: a holdi bányászati műveleteket, az energiarendszereket és az űrhajók szerkezetét. Mindezt mindössze 5 millió dolláros költségvetésből.
Érkezés (2016)
Denis Villeneuve és kollégái nemcsak filmet forgattak, hanem egy teljes idegen nyelvet is alkottak hozzá, nyelvészekkel és fonetikai szakértőkkel konzultálva, hogy az hiteles legyen. Éppen a nyelv és a kommunikáció teszi az Érkezést annyira lenyűgözővé, és emeli ki a többi film közül, amelyekben az idegen kapcsolatfelvétel nyelvi problémáinak árnyalatait erősen leegyszerűsítik.
Az Androméda-törzs (1971)
Nos, egy igazi klasszikus. A történet szerint lezuhan a Földre az egyik katonai műhold, amely ismeretlen mikroorganizmusok után kutatott az űrben. A becsapódás egy amerikai kisvárosban történik, ahol egy halálos vírus elterjedése miatt minden lakos meghal, kivéve két embert – egy csecsemőt és egy öregembert. A tudósok lezárják a várost, és megpróbálják kideríteni, hogyan hat a vírus, és hogyan lehet semlegesíteni.
Az Amerikai Fertőző Betegségek Társaságának 2003-as kiadványában a következő szerepelt:
A film a legjelentősebb és tudományosan legpontosabb alkotás a „gyilkos vírusok” műfajában. Pontosan írja le a halálos ágens megjelenését, hatását, valamint a megfékezésére és azonosítására irányuló erőfeszítéseket. A film magyarázza el a legjobban, miért vannak olyan emberek, akik immunisak a vírusra.
Ha hirtelen valami lezuhanna a Földre, most már tudod, mit érdemes megnézni.
