Egy iráni menekült, Mehran Karimi Nasseri, iratok hiányában 18 évet élt a párizsi repülőtéren. A férfi bármikor elhagyhatta volna a repülőteret, mégsem tette, és továbbra is a terminálban élt. Ez a különös, bár jelentősen megváltoztatott történet szolgált alapjául Steven Spielberg amerikai rendező tragikomédiájának.
Miért élt a férfi a repülőtéren?
A repülőterek sok szempontból valódi városokhoz hasonlíthatók. Szinte minden megtalálható bennük, ami a kényelmes élethez szükséges: vendéglátóhelyek és üzletek, zuhanyzók és mosdók, mosodák, sőt még imatermek is. Minden repülőtér szó szerint egy kapu bármely olyan ország felé, ahol szintén van repülőtér. A történelemben több tucat példa akad arra, hogy emberek – kényszerből vagy saját akaratukból – a repülőterek valamelyikén maradtak élni.
Mehran Karimi Nasseri a párizsi repülőtér egyik termináljának ilyen lakója volt: 1988 közepétől 2006 közepéig élt ott. Nasseri 1945-ben (más adatok szerint 1942-ben) született Iránban, de 1977-ben kiutasították szülőhazájából, mert tiltakozott Mohammad Reza, az akkori iráni sah ellen. 1981-ben Belgiumban, az ENSZ bizottságán keresztül hivatalosan megkapta a politikai menekültstátuszt és az összes szükséges dokumentumot.
Nasseri édesanyja brit állampolgársággal rendelkezett, és Glasgow-ban élt. 1986-ban a férfi úgy döntött, elutazik hozzá: az út Belgiumból Franciaországon át vezetett, a végállomás pedig Anglia volt. Ám a párizsi vasútállomás közelében elveszítette az okmányait (lehetséges, hogy az aktatáskájával együtt ellopták őket). A francia rendőrség letartóztatta Nasserit, de iratok hiányában nem tudta kitoloncolni a hazájába.
Az iráni férfinak csellel mégis sikerült felszállnia egy Londonba tartó járatra. A Heathrow repülőtéren nem ment át az útlevélellenőrzésen, mivel nem voltak okmányai. Ezért visszaküldték Párizsba, a Charles de Gaulle repülőtérre. Belgium pedig a hatályos szabályok szerint csak a dokumentumok másolatait adhatta ki neki, de azt is kizárólag személyes megjelenés esetén, és nem azonnal. Mivel Nasseri elhagyta a befogadó országot, elveszítette a jogát a Belgiumba való visszatérésre.
Így került Mehran Nasseri a repülőtérre, ahol hosszú időre ott ragadt. Nem voltak iratai, ezért legálisan nem hagyhatta el a tranzitzónát, és nem szállhatott repülőre sem. Eleinte a repülőtéri tartózkodás kényszerű volt, később – miután tartózkodási engedélyt kapott – önkéntessé vált. Európa szigorú bevándorlási törvényeit a bürokrácia uralja, ezért az új dokumentumok megszerzésének folyamata éveken át elhúzódott.
Hogyan élt túl Mehran Nasseri a repülőtéren?
A repülőtéren Nasseri szinte azonnal összebarátkozott a dolgozókkal. Éjszaka egy piros műanyag padon aludt (a menekültnek még egy saját „sarkot” is kijelöltek a terminálban), a személyzeti helyiségekben zuhanyozott és mosta a ruháit. Abból élt, amit a személyzettől és az együttérző utazóktól kapott. Emellett Nasseri naplót vezetett, sajtót és közgazdasági témájú könyveket olvasott, valamint a különböző országokból érkező turistákat figyelte. A repülőtér személyzete tréfásan Lord Alfrednek nevezte el, és az iráni férfi egyfajta hírességgé vált a repülőtér utasai körében. Televíziós és rádiós riportokat készítettek róla, a DreamWorks amerikai filmgyártó cég pedig 250 ezer dollárt fizetett Nasserinek azért a jogért, hogy a repülőtéri élettörténetét felhasználhassa egy filmhez.
Idővel Mehran Karimi Nasseri elszokott a repülőtéren kívüli élettől. 1995-ben a belga hatóságok mégis lehetőséget adtak az iráni menekültnek a visszatérésre, de azzal a feltétellel, hogy Nasseri életét a szociális szolgálatok felügyelik. Bár megkapta az iratokat, nem sietett elhagyni a terminált. A férfi megtagadta a távozást: még mindig Angliába szeretett volna eljutni. 1999-ben Mehran Nasseri Franciaországban is jogot kapott a maradásra. Ám a férfi ekkor sem tervezte elhagyni a repülőteret: ügyvédje szavai szerint Nasseri „félt bárhová is elutazni”.
2006-ban, amikor Nasseri már 17 évet és 11 hónapot töltött a terminálban, hirtelen kórházba szállították tuberkulózis gyanújával. 2007 elején kiengedték a férfit, és egy ideig egy repülőtér közeli szállodában lakott.
Érdekesség, hogy az iráni menekült nem volt „bezárva” a repülőtéri terminál beszállóterületére. Az intézmény nyilvános részében tartózkodott, és szabadon kimehetett a városba. A repülőtér dolgozói szerint Nasserinek bizonyos mentális problémái voltak, ezért annak ellenére, hogy minden irata megvolt, úgy gondolta, hogy hiányoznak a dokumentumai, és vissza kell térnie a terminálba.
A Terminál című film cselekménye
A Terminál című filmdráma 2004-ben jelent meg, Mehran Karimi Nasseri szerepét Tom Hanks játszotta benne. A filmben a főhőst Viktor Navorskinak hívják. A kelet-európai, fiktív Krakóziából indul New Yorkba, ám a hosszú repülőút alatt hazájában államcsíny történik. Az az ország, ahonnan Navorski repül, többé nem létezik, így az ott kiállított útlevele is érvénytelenné válik. A főhős kénytelen hosszú időre a John F. Kennedy Nemzetközi Repülőtéren maradni, mivel nem léphet be az Egyesült Államokba.
Visszatérés és halál
2022 őszén az újságok arról számoltak be, hogy Mehran Karimi Nasseri 77 éves korában elhunyt a párizsi Charles de Gaulle repülőtér 2F termináljában. Ez november 12-én történt. Nasseri a repülőtéren töltött 18 év után egy ideig idősotthonban élt (más források szerint kórházban feküdt), majd hotelben lakott, ám 2022 szeptemberében váratlanul úgy döntött, hogy visszatér. Feltételezhetően egyszerűen elköltötte a DreamWorkstől kapott összes pénzt: amikor a férfit megtalálták, legfeljebb kétezer eurója maradt.
Élete utolsó heteit a számára otthonossá vált repülőtéren töltötte, néhány őt ismerő dolgozó felügyelete alatt, akik gondoskodtak az idős férfiról. Az orvosi információk szerint a férfi szívrohamot kapott.
