Gyakran hallom ezt a tanácsot. Ha erdőtűz van a közelben, és nem lehetséges a menekülés, fuss egy tóhoz. Ússz be minél messzebb a parttól. Vészeld át a tüzet a vízben. Logikusan hangzik. A tűz nem ég a víz alatt. Tehát a víz megment.
Még filmekben is mutattak ilyet. Nemrégiben volt például a tévében, ahogy egy bátor tűzoltó így mentett meg egy egész turistacsoportot. Természetesen speciális effektekkel és élénk, filmes érzelmekkel.
Maga a jelenség részben igaz. De csak részben. A víz valóban megmentheti az életet. De én nem nevezném a tavat megbízható búvóhelynek. És az ok nem csak magában a tűzben rejlik.
Nem a tűz a lényeg, hanem a körülötte lévő levegő
Az erdőtűz nem egyszerűen egy lángfal, amely végigvonul az erdőn. A tűzzel együtt forró levegő és füst hatalmas tömege mozog. A szél messzire, jóval a lángok érkezése előtt széthordja ezt a tömeget.
Az ember lebukhat a víz alá, és kivárhat. De sokáig nem lehet víz alatt maradni. A fej előbb-utóbb a felszínre kerül. És azzal a levegővel kell lélegezni, ami a közelben van. Az pedig már nem normális levegő.
Az égő fa sok szén-dioxidot és szén-monoxidot termel. Vannak még koromszemcsék és egyéb mérgező anyagok is. A szén-monoxid különösen veszélyes: a vér hemoglobinjához kötődik, és megakadályozza az oxigén szállítását a testben. Ezért az ember már pár méterre a víztől is súlyos füstmérgezést kaphat. Még akkor is, ha a tűz még nem ért közel.
A szél sokat számít
A tűz nemcsak a földön terjed. A forró levegő felfelé száll, és erős áramlatokat hoz létre. A szél felkapja ezeket az áramlatokat, és messzire viszi a forró gázokat és az égő részecskéket. Néha gyorsabban, mint ahogy maga a tűz mozog.
A legveszélyesebb helyzet az, amikor a szél közvetlenül feléd hajtja a tűz főfrontját. Kívülről úgy tűnhet, hogy a tűz még messze van, és van idő. De a helyzet percek alatt megváltozik. Ami távoli füstnek tűnt a láthatáron, az valós fenyegetéssé válik.
Ezért a tűztől való távolság és az érkezéséig hátralévő idő két különböző dolog. Ha közted és a tűz között egy nagy, mély tó van, és a szél félreviszi a füstöt, a víz valóban jó akadály lehet. De ha a tó kicsi, és a tűz egyenesen felé tart, a helyzet már egészen más.
A mítosz a vízhez lefolyó szén-dioxidról
Van még egy elterjedt tévhit. A szén-dioxid valóban nehezebb a levegőnél. Zárt helyeken, például pincékben, aknákban vagy gödrökben felhalmozódhat. De úgy elképzelni a tüzet, mint egy hatalmas kádat, amelyben a szén-dioxid egyenletes rétegben lefolyik a tóhoz, helytelen.
A szabad levegőn mindent folyamatosan kever a szél. Maga a tűz felett erős felszálló áramlatok keletkeznek, és a füstoszlop nagy magasságba emelkedik. Ezért a valós veszély nem a víz feletti láthatatlan gázrétegben rejlik. A veszély a sűrű, magas koncentrációjú mérgező anyagokat tartalmazó füstben van, amelynek alacsony az oxigéntartalma. Ez a füst a tűzfronttal együtt érkezik.
Miért nem megoldás a mélyre merülés sem
Amikor a tűz közeledik, az ember a lehető legmélyebbre akar menni a víz alá. De minél közelebb van a tűz, annál erősebb lesz a hősugárzás. Felmelegíti a levegőt, a vízfelszínt és mindent a környéken. Különösen veszélyes, amikor a lángok közvetlenül a partvonalon haladnak át.
Ezért egy nagy, mély tó és egy kis erdei tó két különböző forgatókönyv. Egy nagy vízfelületen el lehet úszni messzire az égő parttól, és ténylegesen növelni lehet a tűztől való távolságot. Egy kis tóban szinte nincs hová hátrálni. Ha pedig a tavat minden oldalról erdő veszi körül, a tűz bármelyik oldalról elérheti a vizet. Az ember a füst és a forróság gyűrűjében találja magát.
Néha a veszélyes hely nem ott van, ahol várnád
Van még egy tényező, amiről gyakran megfeledkeznek. Ez a terepviszony. Az alföldek, szakadékok és mélyedések tűz idején csapdákká válnak. Ott felhalmozódik a füst. Ha pedig a lángok felfelé haladnak a lejtőn, sokkal gyorsabban terjednek, mint a sík talajon. Egy mélyedésbe vagy barlangba bújás gondolata ilyenkor az életedbe kerülhet.
Ezért a hely biztonságát nem szabad csak a lángoktól való távolság alapján megítélni. Fontos a szél, a terep, a növényzet, és ami a legfontosabb: marad-e még menekülési útvonal.
Mit tegyünk valójában
A víz valóban megmenthet kritikus helyzetben. De a tó nem egy univerzális biztonságos megoldás. Ez egy végső megoldás arra az esetre, ha minden más menekülési útvonal már el van vágva.
Ha van lehetőség biztonságos helyre menni, mielőtt a tűz közel érne, el kell menni. Nem a legközelebbi vízfelületet kell keresni. Az erdőtűz képes percek alatt megváltoztatni az irányát és a sebességét. Ami távoli füstnek tűnt, gyorsan lángfallá válik.
Ha nem maradt választás, és a víz az egyetlen lehetőség, érdemes egyszerű dolgokat észben tartani. Minél nagyobb és mélyebb a vízfelület, annál jobb. Minél messzebb vagy az égő parttól, annál biztonságosabb. A víz alá teljesen csak akkor érdemes merülni, amikor a lángok valóban közel vannak, nem előre, biztos ami biztos alapon.
A víz megvédhet a lángoktól. De nem teszi az embert sebezhetetlenné a tűzzel szemben általánosságban. Erről érdemes előre gondoskodni, nem abban a pillanatban, amikor választani kell a füst és a tűz között.
