Hol lennél az édesapád nélkül? Kétségtelen, hogy a világról alkotott képed és a tapasztalataid teljesen másképp festenének az ő hatása nélkül.
A megdöbbentő igazság az, hogy az apaszerep jelentősen átalakult az elmúlt évtizedekben. Az 1960-as években még ritkaságszámba ment egyszülős családban felnőni – a gyermekek mindössze 10%-át nevelte kizárólag az édesanyja. Mára ez az arány drasztikusan megváltozott, és a becslések szerint a gyermekek akár 40%-át is túlnyomórészt az anyák nevelik.
Apafigura nélkül a gyerekeknek felnőttként kisebb az esélyük az anyagi stabilitás megteremtésére, ritkábban érnek el sikereket az iskolában, sőt, még a szókincsük is szegényesebb azokhoz képest, akiknek az életében aktívan jelen van egy édesapa. És akkor az általános érzelmi és lelki egészségről még nem is beszéltünk.
Genetikai mutációk
A Nature Genetics című folyóiratban megjelent 2015-ös tanulmányban a kutatók megállapították, hogy egereknél több ezer különböző gén kifejeződése változik attól függően, hogy melyik szülőtől származnak.
Az apai gének mintegy 60%-a sokkal erőteljesebben fejeződött ki, mint az anyai gének.
Más szóval a DNS-ed felét az egyik, felét a másik szülőtől kapod, ám az, ahogyan ez a genetikai anyag a szervezetedben kifejeződik, már egyáltalán nem oszlik meg egyenlően.
A gyermek neme
Ez az egyik legismertebb dolog, amit az apák átadnak a gyermekeiknek – legalábbis azok számára biztosan, akik tisztában vannak a genetika alapjaival.
A csecsemők mindkét szülőtől kapnak egy-egy kromoszómakészletet. A nőknek azonban csak X-kromoszómáik vannak, így értelemszerűen kizárólag X-kromoszómát tudnak továbbörökíteni a gyermeknek.
A férfiak viszont XY-kromoszómákkal rendelkeznek, így vagy X-kromoszómát adnak át (amely az anyai X-szel párba állva kislányt eredményez), vagy Y-kromoszómát (aminek következtében kisfiú születik).
A szív- és érrendszeri betegségek kockázata
Sajnos a genetikai állomány nem csupán arról gondoskodik, hogy az anyukád orrát, az apukád állát vagy a nagypapád ikonikus hajkoronáját örököld meg.
Az Y-kromoszómát hordozó férfiak körében 50%-kal magasabb a szívbetegségek kockázata, és ezt a hajlamot bizony a fiaiknak is átadhatják (ami valljuk be, nem éppen a legjobb hír).
Mivel azonban ez a kockázat kizárólag az Y-kromoszómához kötődik, az apák a lányaiknak szerencsére nem örökítik tovább ezt a hajlamot.
Mentális egészség
Az idősebb, esetleg skizofréniában vagy ADHD-ban szenvedő férfiak az átlagosnál nagyobb valószínűséggel örökítik át ezeket a mentális állapotokat a gyermekeikre.
Érdekesség, hogy ez szorosan összefügg azzal, miként változik a férfiak DNS-e az életkor előrehaladtával. Mivel a nők már születésükkor rendelkeznek a teljes, élethosszig tartó petesejtkészletükkel, a gyermekeknek átadott DNS-ük az idő múlásával gyakorlatilag nem változik.
Nemzőképesség
Szerencsére a meddőség ma már nem feltétlenül akadályozza meg a párokat abban, hogy szülővé váljanak.
Ugyanakkor a lombikbébi-eljárással (IVF) gyermeket nemző apáknak érdemes tisztában lenniük azzal, hogy a Journal of Human Reproduction folyóiratban közzétett kutatás szerint a saját fiaik a későbbiekben szintén nagyobb eséllyel nézhetnek szembe a meddőség problémájával.
Görbe (vagy egészséges) fogak
És ha ez nem lett volna elég, van még egy rossz hírünk az apukák számára.
A férfiak fogainak épségéért és formájáért felelős génjei ugyanis erőteljesebben jutnak érvényre, mint az anyai gének. De ez szerencsére akár jó hír is lehet: ha az édesanyádnak fogszabályzója volt, az édesapádnak viszont tökéletes, egyenes fogai vannak, akkor nagy valószínűséggel neked sem kell majd a harapásodat korrigáltatnod.
