Nagyon fontos szerepet töltenek be a kötöttpályás közlekedési rendszereknél.
Ha valaha is utaztál már vonaton, akkor valószínűleg felfigyeltél rá, hogy hébe-hóba hatalmas beton súlyok lógnak a tartóoszlopokon. Nem minden pilléren egymás után, hanem csak bizonyos gyakorisággal.
Ha igen, akkor valószínűleg észrevetted, hogy ezek a súlyok a legkülönfélébb módon vannak felakasztva. Néha egyik oldalon van kettő vagy több, máskor a tartóoszlop mindkét oldalán van egy-egy. Kiderült, hogy ezek a mérleg-elven működő súlyok valójában rendkívül fontos szerepet játszanak be a vonatközlekedésben.
Nem titok, hogy a fémek a nyári melegben felmelegednek, és ettől kitágulnak, vagyis a vonatok áramforrásaként használt felsővezetékek is meghosszabbodnak. Az ilyen kiegyenlítő függősúlyok nélkül a vezetéke egyszerűen megereszkednének, és szinte lehetetlen lenne a villanymozdonyos vonatközlekedés a kábelek állandó magasságváltozása miatt.
Télen, a fagyos időben a felsővezeték rövidebbé válik, vagyis a nyáron túl erősen kifeszített kábel könnyen szétszakadna. Hogy ez ne történhessen meg, a mérnökök ilyen betonblokkokkal és egy különleges felfüggesztési rendszerrel oldották meg, hogy a kábelek mindig feszesek legyenek.
A fenti képen egy ilyen kábelfeszítő rendszer működési elvét láthatjuk. A rendszernek köszönhetően minden egyes beton elem megduplázza a súly által kifejtett feszesítő hatást. Ha már a súlyokról beszélünk, ezek 12,5 kg-os és 25-os változatokban készülnek. Vannak más változatok is, de ezek a leggyakoribbak.
Anyagukat tekintve főleg betonból, de gyakran vasbetonból készülnek. A sima betonból készült változatok azért jobbak, mert olcsóbbak, és ezeket senki nem fogja lelopni azért, hogy a benne lévő vasat eladja.
Ha azonban utaztál már modern vasútvonalakon, például Nyugat-Európában, akkor bizonyára azt is észrevehetted, hogy egyes vasúti sínek mentén egyáltalán nincsenek már ilyen kábelfeszítő betonelemek.
Ennek oka, hogy manapság a felsővezetékek megfeszítésére már egy másik mechanizmust használnak. Napjainkban egyre elterjedtebb az alábbi képen elterjedt kis feszítő szerkezet, mellyel rengeteg beton és kábel anyagot lehet megspórolni. Ráadásul látványra is diszkrétebb.
Ennek a mechanizmusnak a belsejében egy spirálrugókból álló blokk található. Ezek a rugók állítják be a felsővezeték optimális feszülési szintjét, hogy megakadályozza annak megereszkedését vagy szétszakadását. Ami a húzóerőt illeti, az 10 és 40 kN között állítható.
Egyik módszer, sem a betonsúlyokból álló, sem ez a modern kompenzáló szerkezet nem képes azonban 100%-os védelmet nyújtani a kábeleknek, ugyanis még a gondos karbantartásuk mellett is gyakran előfordulnak a felsővezeték szakadások, különösen télen, amikor a kábelek a hideg miatt összezsugorodnak.
