Hirdetés
Hirdetés
ctrlz

Egymillió köbkilométernyi só van a Földközi-tenger alatt. Honnan származik?

A geológusok a Földközi-tenger fenekén végeztek fúrásokat, és olyan repedezett kőzeteket hoztak a felszínre, mint amilyenek egy kiszáradt tócsa alján láthatók. Csakhogy e „tócsa” felett közel három kilométernyi víztömeg terült el.

Egymillió köbkilométernyi só van a Földközi-tenger alatt. Honnan származik?

A Földközi-tenger alatti sókőzetek mennyisége majdnem 60 méter magas réteget alkotna. Ez nagyjából egy húszemeletes épület magasságának felel meg.

Adódik a magyarázat: az ősi tenger kiszáradt, a só pedig visszamaradt. A matematika viszont nem jön ki – egyetlen tenger vízkészlete túl kevés ekkora sólelőhelyhez. Honnan származik akkor a többi?

Egymillió köbkilométernyi só van a Földközi-tenger alatt. Honnan származik?

A történet nyomaira a tengerfenékről vett mintákban, a Nílus medre alatt és Szicília szikláiban bukkantak rá. Ezek arról a korszakról tanúskodnak, amikor a Földközi-tenger még egészen máshogy festett.

Mit hoztak fel a tengerfenékről?

1961-ben a Chain nevű amerikai kutatóhajó a tengerfenék alatt egy olyan réteget talált, amely feltűnően jól visszaverte a műszerek hanghullámait. Ezt M rétegnek nevezték el. Hogy valójában milyen kőzetről van szó, azt fúrásokkal kellett kideríteni.

A realmontei sóbánya Szicíliában. Itt az ősi üledékek belülről is megfigyelhetők: a kősótömegben járatokat, sőt még egy föld alatti templomot is kialakítottak.
A realmontei sóbánya Szicíliában. Itt az ősi üledékek belülről is megfigyelhetők: a kősótömegben járatokat, sőt még egy föld alatti templomot is kialakítottak.

1970 augusztusában a Baleár-szigetektől délre a Glomar Challenger kutatóhajó dolgozott. Alatta közel három kilométernyi mélység húzódott. Az expedíciót Kenneth Hsü és William Ryan vezette, a mikrofosszíliákat pedig Maria Bianca Cita mikropaleontológus vizsgálta.

A fúró elérte a réteget. A fedélzetre gipszet és anhidritet tartalmazó kőzethengereket – fúrómagokat – emeltek ki. Ezek az ásványok elpárolgó sós vízből csapódhatnak ki. Később Szardínia közelében kősóra is bukkantak.

Hsü nem sokkal korábban Abu-Dzabi szikes síkságait, a szabhákat kutatta. A tenger mélyéből származó kőzetek némelyike kísértetiesen úgy nézett ki, mintha egy forró, sekély sós lapályon képződött volna.

A Glomar Challenger nevű úszó fúróhajó, amely mélytengeri mintákat vett az óceáni aljzat alól. Az 1970-es földközi-tengeri expedíciója segített feltárni a hatalmas sóréteg múltját.
A Glomar Challenger nevű úszó fúróhajó, amely mélytengeri mintákat vett az óceáni aljzat alól. Az 1970-es földközi-tengeri expedíciója segített feltárni a hatalmas sóréteg múltját.

A fúrómagokban finom üledéksávokat találtak, amelyeket a kutatók szélfútta pornak tartottak, valamint száradási repedéseket is azonosítottak. Ilyenek egy kiszáradt pocsolya fenekén alakulnak ki. Csakhogy ezen „tócsa” felett ma már három kilométernyi víz hullámzik.

A kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a tenger egykor drasztikusan leapadt, és a medrének nagy kiterjedésű részei a felszínre kerültek. Hsü később könyvet is írt erről „A Földközi-tenger sivatag volt” címmel.

A megerősítés olyan geológusoktól érkezett, akik egy egészen más feladaton dolgoztak: egy egyiptomi gát építésének előkészítésén.

A Nílus alatt rejtőző kanyon

Az Asszuáni-gát építésének előkészítésekor fel kellett tárni, hol kezdődik a szilárd alapkőzet a folyami hordalék alatt. A fúrások kimutatták: a Nílus medre alatt egy több mint 200 méter mély, üledékkel feltöltődött ősi völgy rejtőzik. Ivan Sergeyevich Chumakov szovjet geológus 1967-es monográfiájában részletesen le is írta ezt a formációt.

Egymillió köbkilométernyi só van a Földközi-tenger alatt. Honnan származik?

A tenger felé haladva az eltemetett kanyon még mélyebbnek bizonyult. Egyes rekonstrukciók szerint Kairó alatt a feneke mintegy másfél kilométerrel húzódik a mai tengerszint alatt, a partvidéknél pedig megközelítőleg három kilométer mélyre nyúlik.

Amikor a tengerszint drasztikusan lecsökken, a belétorkolló folyó egyre mélyebben kezdi bevágni magát a kőzetekbe. A Nílus így egy gigantikus szurdokot mélyíthetett ki, amelyet a tenger visszatérése után hordalék temetett be.

Hasonló kanyonokat azonosítottak a Rhône és más földközi-tengeri folyók torkolatánál is. Ezek mind a tengerszint rendkívüli és hirtelen zuhanására utaltak.

Az Asszuáni-gátrendszer a világűrből nézve. A gát felmérései során a geológusok feltárták a folyami hordalék alatt rejtőző ősi völgyet. Fotó: NASA.
Az Asszuáni-gátrendszer a világűrből nézve. A gát felmérései során a geológusok feltárták a folyami hordalék alatt rejtőző ősi völgyet. Fotó: NASA.

A kanyon mai mélysége azonban nem feleltethető meg közvetlenül az akkori vízszintcsökkenés mértékének. Évmilliók során a földkéreg meghajlott a felhalmozódott üledékek súlya alatt, maguk az üledékek pedig összetömörödtek. 2022-ben Zohar Gvirtzman kutatócsoportja figyelembe vette ezeket a változásokat, és mintegy 600 méteres értéket kapott – ami jóval visszafogottabb a korábbi becsléseknél.

Egyetlen tenger túl kevés ennyi sóhoz

A Földközi-tengerből ma is több víz párolog el, mint amennyi esővel és a folyókon keresztül beleérkezik. A hiányt az Atlanti-óceán pótolja. A Gibraltári-szoroson keresztül a felszín közelében óceáni víz áramlik befelé, a mélyben pedig a sűrűbb, sósabb földközi-tengeri víz áramlik kifelé.

Illusztráció
Illusztráció

Körülbelül hatmillió évvel ezelőtt ez a vízkicserélődés kezdett akadozni. Afrika közeledett Európához, a kéregmozgások pedig átformálták és beszűkítették a tengeri átjárókat. A párolgás rendületlenül folytatódott, de a tenger már nem tudott szabadon vizet cserélni az óceánnal.

A messinai sókrízis 5,97-től 5,33 millió évvel ezelőttig tartott – hozzávetőleg 640 ezer éven át. Az elnevezés a szicíliai Messináról elnevezett geológiai korszakból származik.

Ahhoz, hogy ekkora sómennyiség halmozódjon fel, a medencének folyamatosan újabb és újabb óceáni vízutánpótlást kellett kapnia. A párolgással a tiszta víz a légkörbe távozott, az oldott sók viszont visszamaradtak. A szűkös kiáramlás megakadályozta, hogy a só visszajusson az Atlanti-óceánba.

Egymillió köbkilométernyi só van a Földközi-tenger alatt. Honnan származik?

Így egy hatalmas lepárlóüzem alakult ki: az óceán biztosította az alapanyagot, a nap pedig elpárologtatta a vizet. Az ásványok fokozatosan kicsapódtak a túltelített sóoldatból, és leülepedtek a tengerfenéken.

Ráadásul a „só” kifejezés itt sokféle képződmény egész rétegsorát takarja: a megszokott nátrium-kloridot, a gipszet és az anhidritet. Nem minden olyan kőzet szórható a sószóróba, amit a geológusok ezekből a rétegekből a felszínre hoztak.

Mennyire száradt ki valójában a tenger?

2024-ben Giovanni Aloisi geokémikus csoportja felvetette, hogy a kősóban található klórizotópok alapján rekonstruálják az akkori eseményeket. Ezen atomváltozatok aránya segít megérteni, hogyan változott az egykori sóoldat töménysége és összetétele.

Egymillió köbkilométernyi só van a Földközi-tenger alatt. Honnan származik?

A modellszámítások szerint az első 35 ezer évben a tenger vízszintje magas maradt, fenntartva a kapcsolatot az Atlanti-óceánnal, miközben a kősó túlnyomórészt a keleti medencében gyűlt össze.

Ezt követően az óceánnal való összeköttetés teljesen elzáródott. Kevesebb mint 10 ezer év alatt a vízszint keleten 1,7–2,1 kilométerrel, nyugaton pedig hozzávetőleg 850 méterrel esett vissza. A tenger víztömegének akár 70%-át is elveszítette.

A két terület közti eltérést a Szicília térségében húzódó tenger alatti küszöb magyarázza. Erős vízszintcsökkenéskor ez két víztestre osztotta a tengert, amelyek ezután már egymástól függetlenül változtak.

Ez a modell a rendkívül hosszú krízisnek csupán egyetlen szakaszát írja le. A Nílus kanyonjának újraszámítása ezzel szemben más eredményt ad: kilométerek helyett csupán néhány száz méteres visszaesést mutat. A sórétegek létezése vitathatatlan, ám hogy a vízszint pontosan mennyire állt alacsonyan az egyes periódusokban, azt a kutatók még vizsgálják.

Ezer Amazonas a Gibraltári-szoroson át

Nagyjából 5,33 millió évvel ezelőtt a kapcsolat az Atlanti-óceánnal újra létrejött. Az egyik vezető elmélet szerint a víz túlnyomó része egy monumentális özönvíz kíséretében zúdult vissza a medencébe.

A Gibraltári-szoros köti össze a Földközi-tengert az Atlanti-óceánnal. Alexander Gerst űrhajós felvétele a Nemzetközi Űrállomásról. Fotó: ESA/NASA.
A Gibraltári-szoros köti össze a Földközi-tengert az Atlanti-óceánnal. Alexander Gerst űrhajós felvétele a Nemzetközi Űrállomásról. Fotó: ESA/NASA.

A Gibraltári-szoros alján egy mintegy 200 kilométer hosszú mélyedés, eróziós csatorna húzódik. Korábban egy ősi folyó munkájának tulajdonították. 2009-ben Daniel Garcia-Castellanos csoportja kimutatta, hogy ezt az Atlanti-óceánból betörő elképesztő vízáradat is kivájhatta.

A víz átcsapott a természetes gáton, és elkezdte koptatni azt. Az átjáró egyre mélyült, egyre több víz áramlott át rajta, ami még tovább gyorsította a kanyon bevágódását.

A kalkulációk szerint a kezdeti visszafogottabb átfolyás akár néhány ezer éven át is eltarthatott. Ezt követően viszont a teljes víztömeg 90%-a mindössze néhány hónap és két év közötti idő leforgása alatt tört be. A csúcsponton a vízhozam elérte a másodpercenkénti mintegy százmillió köbmétert – ami nagyjából ezer Amazonas folyó együttes hozamának felel meg.

Gipszképződmények Szicíliában. A messinai sókrízis nemcsak kősót hagyott maga után: a betöményedett tengervízből más ásványok is nagy mennyiségben kiváltak.
Gipszképződmények Szicíliában. A messinai sókrízis nemcsak kősót hagyott maga után: a betöményedett tengervízből más ásványok is nagy mennyiségben kiváltak.

A tengerszint ebben a forgatókönyvben naponta több mint tíz méterrel is emelkedhetett. Egyetlen nap alatt körülbelül egy háromemeletes ház magasságával nőtt.

Ezt az eseményt zanclei vízözönnek nevezik. 2024 decemberében Aaron Micallef kutatócsoportja a feltételezett árhullám újabb bizonyítékait írta le Szicília délkeleti partjainál: több mint 300 megnyúlt, áramvonalas dombvonulatot és egy csaknem 20 kilométer széles tenger alatti csatornát, amely a Noto-kanyonhoz vezet.

A kutatók szerint ezen a ponton zúdult át a víz a tenger nyugati medencéjéből a keleti medencébe.

Természetesen lassabb feltöltődést feltételező forgatókönyvek is léteznek. A „tenger két év alatt” csupán egy adott modell kalkulációja: a pontos időtartamról ma is élénk tudományos párbeszéd zajlik.

A víz visszatért. De mi történt az élettel?

A kutatók részletesen összevetették a krízis előtti és utáni fosszíliákat: a kizárólag a Földközi-tengerben élt 779 regisztrált fajból mindössze 86 élte túl a katasztrófát.

Egymillió köbkilométernyi só van a Földközi-tenger alatt. Honnan származik?

A szoros megnyílását követően a tengert az Atlanti-óceánból érkező élőlények népesítették be. A katasztrófa utáni fauna fajainak közel kétharmada teljesen különbözött a korábbi őslakóktól. A fajok számának eredeti szintre való visszatérése legalább 1,7 millió évet vett igénybe. A medencét vízzel újratölteni tehát nagyságrendekkel gyorsabb feladat volt, mint visszaállítani a biológiai sokféleséget.

A vastag sórétegeket végül friss üledékek temették be. Évmilliók alatt a rá nehezedő nyomás következtében a só lassan folyni kezd, és hatalmas dómokká, sópúpokká tornyosul. Rendkívül csekély áteresztőképességének köszönhetően pedig képes meggátolni a mélyebben fekvő gázkészletek elszökését.

A messinai üledékek egy része ma már szárazföldi kőzetként érhető el. A szicíliai Realmontéban például kősót bányásznak belőlük, méghozzá mindennapi étkezési célra is.

A több mint ötmillió évvel ezelőtti katasztrófát átvészelt tenger maradványait így nemcsak múzeumokban tekintheted meg: akár a saját ebédedet is megsózhatod velük.

Hirdetés
0
0online
Beszélgetés indítása
Ezek is érdekelhetnek
nullbyte
nullbyteÚjonc7 napjaSzerkesztveFrissítve2026. november 11., 14:38Közzétéve2026. november 11., 14:30
Az óceánnak ebben a részében nem lehet 40 percnél tovább tartózkodni. Ezért nevezik a halászok „halálgyárnak”

Hallottad már, hogyan forr az óceán? Nem a fazékban, hanem a nyílt tengeren? És láttad már, ahogy az ég egyenesen a vízre ereszkedik, és árbócokat tör ketté?

Az óceánnak ebben a részében nem lehet 40 percnél tovább tartózkodni. Ezért nevezik a halászok „halálgyárnak”
5K
2online
Hozzászólás írása
turbocc
turboccÚjonc2 napjaSzerkesztveFrissítve2026. november 16., 17:23Közzétéve2026. november 16., 16:31
Miért nem szivárog be az óceán vize a föld alá?

Bolygónk felszínének mintegy 71 százalékát óceánok borítják, melyek aljzatát hatalmas repedések és törésvonalak hálózzák be. Logikus lenne azt feltételezni, hogy az évmilliárdok során a tenger vize egyszerűen lefolyt a mélybe, és mára csak egy hatalmas, száraz medencét hagyott maga után. Főleg, ha arra gondolunk, milyen gyorsan elnyeli a nyári zápo…

Miért nem szivárog be az óceán vize a föld alá?
3.6K
0online
Hozzászólás írása