A történelemnek szokatlanul eredeti humorérzéke van. Például a „kalóz” szó hallatán a legtöbben azonnal félszemű szakállas férfiakra gondolunk, éles karddal a kezükben. Ezzel szemben a történelem legnagyobb kalóza egy Ching Shih nevű kínai kalóznő volt, aki közvetlenül 17 ezer, a neki feltétel nélkül engedelmeskedő szövetségesein keresztül pedig összesen 80 ezer kalóznak parancsolt.
Ez persze csak egy a számtalan érdekesség közül, amivel a történelem szolgál számunkra. Cikkünkben most 12 ehhez hasonló roppant érdekes és tanulságos kuriózumot gyűjtöttünk össze a múltból.
1. A WC és a ruhásszekrény ugyanazon a helyen volt.
A középkori vécéket „szekrényeknek” nevezték, ami tulajdonképpen egy kitüremkedő helység volt a ház falán, ahonnan a széklet egyből az alatta kialakított gyűjtőtárolóba potyoghatott. A kevésbé finnyás betörők egyébként sokszor ezen keresztül másztak be a házakba.
Ugyanebben a helységben lógtak a középkori bájos nők luxus ruhái. Úgy vélték ugyanis, hogy a helységben terjengő erős bűz elijeszti a bolhákat és a parazitákat.
2. A hajók orrdísze egyben vécéként is szolgált.
A hajók orránál elhelyezkedő figurák az ellenség megfélemlítését szolgálták, de más szerepet is elláttak. Közvetlenül mögöttük volt található ugyanis a legénység számára kialakított latrina. Egyedül a hajó kapitányának volt külön, zárt vécéje.
3. Egyes nők nem tettek semmi óvintézkedést menstruáció idején, ezért egyszerűen piros ruhákkal próbálták meg leplezni a kellemetlenségeket.
A nők menstruációja a 20. század elejéig elég ritka volt: a szerény táplálkozás, a rendszeres böjt és az állandó terhességek szinte mentessé tették őket ez alól. Ennek hatására a nőknél a menopauza is sokkal korábban jelentkezett: általában a 40-es éveikben.
Azon ritka esetekben azonban, amikor mégis menstruáltak, rendszerint nem tettek semmit ellene, ez volt a titka annak, hogy a középkorban nagyon népszerűek voltak a vöröses barnás ruhák.
4. Egyes lovagok egész életükben egyszer sem jártak csatatéren.
Lovagok nem csak a csatatéren küzdő harcosok lehettek, olyanok is, akik egész életükben nem láttak csatamezőt: bírák, politikai tanácsadók, testőrök vagy épp a sikeres földbirtokosok.
5. A baldachinok célja a kíváncsi szemek távol tartása volt.
A szolgák és testőrök gyakran a ház urának felesége szobájában aludtak, ezért fontos volt, hogy a nők valamivel eltakarhassák magukat a kíváncsi szemek elől.
6. A luxus ruhákat soha nem mosták, az ágyneműket pedig inkább gyakrabban cserélték, mint mosták.
A viktoriánus korban olyan finom szövet anyagot használtak, ami képtelen lett volna ellenállni az akkoriban népszerű durva mosási folyamatoknak, ezért inkább soha nem mosták vagy gyakrabban cserélték azokat.
Még nincs vége, a cikk a következő oldalon folytatódik!
7. Európában kezdetben arra használták a legyezőket, hogy távol tartsák a bogarakat a papoktól.
Mielőtt a nők kedvelt kiegészítője lett volna, kezdetben arra használták a legyezőket, hogy a segítségével távol tartsák a legyeket és más idegesítő bogarakat a papoktól a templomi szertartások közben.
8. A paróka divatját a szifilisz és a kopaszság teremtette meg.
VIII. Károly francia király Nápoly elleni hadjáratát követően 1495-ben *javítva szifilisz járvány tört ki Európában. A tizenhatodik századra a szifilisz következményei enyhültek, de a gyógyult emberek haj nélkül maradtak.
A nemesek ezért parókákat kezdtek viselni, hogy elrejtsék a betegség maradványait – a kopasz foltokat és hegeket.
9. A reneszánsz nem volt olyan fényes korszak, mint gondoljuk.
Bár sokan a „sötét” középkor lezárásának tartják a reneszánszt, amely számos világhírű művészt és tudóst adott a világnak, valójában nem volt olyan fényes korszak, mint gondoljuk. Ebben az időszakban lett legaktívabb az inkvizíció, ami egyfajta boszorkányüldözés volt az eretnekek számára.
10. A tánc nem mindig a mulatság szimbóluma volt.
1518-ban Franciaországban „táncjárvány” tört ki. Körülbelül 400 embert táncolt több napon keresztül megállás nélkül, míg el nem vesztették az eszméletüket, vagy a kimerültségtől és a szívrohamtól meg nem haltak. Máig nem létezik egyértelmű magyarázat a jelenségre, de feltételezés szerint az egészségtelen állapotok: a gombás fertőzéseknek és az orbáncnak lehetett hozzá köze.
11. New York-ot egy szeméthegyre építették.
Napjainkban New York egy gyönyörű és festői metropolisz, de a 19. században még iszapban úszott. Sok szemetet hordtak ide a környékről, melynek segítségével egy mesterséges szigetet hoztak létre, melyeket főképp építési hulladékok: kő, törmelék és föld alkotott. A sok szemétnek köszönhetően az eredetileg 3,3 hektáros Ellis-sziget például 3,3 hektárról 25 hektárosra nőtt.
12. A középkorban is voltak vetkőzős játékok.
A férfiak és nők felváltva labdát dobáltak egymásnak, aki pedig nem kapta el, annak egy ruhát le kellett vennie magáról.
