16 állatpár, amiket mindig összekevernek az emberek

Az állatvilág annyira sokszínű, és különleges, hogy szinte lehetetlen a világ összes állatát megismerni. Sőt, néha még az egymáshoz közeli rokonok megkülönböztetése sem egyszer.

#zombify-main-section-front .zf-list .zf-item_meta { display: none; } #zombify-main-section-front .zf-comments { display: none; } Az állatvilág annyira sokszínű, és különleges, hogy szinte lehetetlen a világ összes állatát megismerni. Sőt, néha még az egymáshoz közeli rokonok megkülönböztetése sem egyszer.

Meg tudnál különböztetni például egy sirályt egy albatrosztól? Egy jaguárt egy leopárdtól? Ezek az állatok rendszerint azért hasonlítanak ennyire egymásra, mert egy közös ősből fejlődtek ki.

A molylepkék a lepkék rendjének egyik alrendjébe tartozik. A molylepkék szárnya hosszúkás, míg lepkéké (vagy pillangóké) lekerekített. További érdekesség, hogy a molylepkék szárnyai általában nyugalmi állapotban is nyitva vannak, míg a pillangók ilyenkor összecsukják azokat. Csápjaik is eltérők: a pillangóknak általában hosszúak és vékonyak, míg a molyoknak rövid és vastag.

A 2 leghíresebb rágcsálót könnyedén megkülönböztethetjük 3 dolog alapján: a méretük, a farkuk és a fülük segítségével. Az egerek mérete apró, még a fiatal patkányokhoz képest is; vékony, hosszú farkuk apró szőrrel van borítva, míg a patkányok farka vastag és csupasz. Az egerek füle a testükhöz képest viszonylag nagy és kerek, míg a patkányoknak a testükhöz képest jóval kisebb, hegyesebb füleik vannak.

Gyakran összekeverik őket, pedig ha jól megnézzük, könnyű megkülönböztetni őket: a méhek általában a barnától, az aranybarnán át a sötétbarnáig bármilyen színűek lehetnek, míg a darazsak általában fekete és citromsárga színűek. A méhek teste nem mellékesen szőrös, ezért a legfőbb beporzóink. Mindig nagyon vigyázzunk ezekre a hasznos kis apróságokra!

A legtöbb varjúféle meglepően hasonló, a madarak komolyabb ismerete nélkül pedig majdhogynem lehetetlen őket megkülönböztetni. A hollók azonban szélesebbek a varjaknál, míg a vetési varjúnak például a csőrszerkezete eltérő. A csóka már egy jóval barátságosabb megjelenésű, rövid csőrű madár, ami rendszerint „fekete sapkát” visel a fején.

Ez nagyon trükkös, mivel az öszvér a szamár egyik saját faja, egészen pontosan a szamár és a ló kereszteződéséből származó hibrid állat. Az öszvérek elég mulatságosan néznek ki, hiszen bár megőrizték a lovak elegáns fejformáját, a fülüket mégis a szamaraktól örökölték.

Nagyon hasonlóak, mégis eltérő állatokról beszélünk. A delfinek orra hosszú és vékony, míg disznódelfineknek lekerekített. Hasonló különbségek figyelhetők meg az állatok testén: a delfinek teste karcsú, míg a disznódelfineké jóval zömökebb.

Ez a két állat nagyon közeli rokon. A hermelinnek azonban nagyobb, hosszabb farka van, mely rendszerint fekete végben végződik, míg a menyéteknek rövid, a testük színével azonos farkuk van. A hermelinek pattogó, hullámos ugrálással mozognak, míg a menyétek a földhöz simulva közlekednek.

A sasok hatalmas madarak, akik inkább a nagy nyílt területeken élnek, mint amilyenek a sziklás-hegyes terepek. A sólymok egy kicsit kisebbek és fürgébbek, a szűkebb területeken is képesek manőverezni. A falco madarak a legkisebbek és leggyorsabbak a három közül, illetve vizuálisan is eltérőek: nagyobb szemük és jóval rövidebb csőrük van.

Ezt a három állatot nagyon gyakran összekeverik egymással, mivel kis túlzással az egész világon megtalálhatók. A sakálok Afrikában, Ázsiában és Indiában élnek; a prérifarkasok Észak-Amerikában élnek, a farkasok pedig szinte mindenütt. A farkasok nagy és erős állatok, míg a prérifarkasok és a sakálok karcsúbbak és törékenyebbek. Ezenkívül a sakálok bundája észrevehetően kisebb, mivel nekik nem kell elviselniük a hideg téli időjárás viszontagságait.

Hasonlóságaik ellenére ezek a nagymacskák teljesen különböző kontinenseken és éghajlati területeken élnek: a leopárdok az afrikai szavannákban élnek, míg a jaguárok a dél-amerikai trópusi erdőkben. A jaguárok nagyobbak, mint a leopárdok, viszont a leopárdok sok más macskával ellentétben jól érzik magukat a vízben.

Annak ellenére, hogy különböző éghajlati övezetekben élnek – a méhészborz Afrikában, míg a rozsomák az északi erdőkben – mindkettő a menyétfélék családjába tartozik. A rozsomák nagyobb, hosszabb lábú állatok, akik jól észrevehető fülekkel és barna szőrzettel rendelkeznek. A méhészborzok apróbbak, lábaik kisebbek, testüket pedig fekete szőr borítja, amit a hátukon hordott „fehér köpeny” tesz igazán különlegessé.

Bár elsőre nagyon hasonlónak tűnnek, valójában könnyen azonosíthatjuk őket a fejszerkezetük alapján: a krokodiloknak hosszúkás, V alakú fejszerkezetük van, míg az aligátoroknak rövidebb, szélesebb, U alakú. Hasonlóan megkülönböztethetők a fogaik alapján: a krokodiloknak ugyanis mindig jól láthatók a fogaik, míg az aligátorok felső állkapcsa szélesebb, mint az alsó, ezért az ő fogaik nem láthatók zárt állkapocsnál.

Valószínűleg mindannyian találkoztunk már fókákkal akár aranyos plüssállat, akár idomított cirkuszi állatok formájában. Ezek nagyon okos, intelligens állatok, akiknek a testét apró szőr borítja. Az oroszlánfókák ezzel szemben csupaszok, és jóval veszélyesebbek.

Ez esetben nem két különböző állatot próbálunk megkülönböztetni, hanem ugyanannak az állatfajnak a téves megnevezésére szeretnénk inkább felhívni a figyelmet.

A teknősök hüllők, a békák pedig kétéltűek, és bár a hivatalos megnevezés szerint a teknősbéka téves kifejezés, a biológusoknak köszönhetjük, hogy elterjedt ez a téves kifejezés, mivel ezek a szavak hamarabb voltak meg a köznévi jelentésükben, mint a szaknyelviben. Egy szó mint száz, a helyes megnevezés a „teknős”, de senkinek sem kell a fejét venni, ha esetleg „teknősbékának” hívja ezeket az állatokat.

Ha aranyos kis háziállatot akarsz, akkor jobban jársz, ha nyulat választasz. A lepusok bár nagyon hasonlóak, mégis sokkal nagyobbak és gyorsabbak, a füleik és lábaik pedig hosszabbak. A nyulak sokkal kisebbek, szőrösebbek és aranyosabbak. Az étrendjük is eltérő: míg a nyulak általában inkább zöldségeket vagy puha füvet esznek, a lepusok addig a fák kérgét és gallyait rágcsálja.

A sirályok leggyakrabban víz közelében élnek, legyen az akár egy tenger vagy nagyobb tavak, mivel előszeretettel búvárkodnak és halásznak, de az albatroszokkal ellentétben nem a hosszú távú repülés rajongói. Az albatroszok olyan madarak, akik szinte állandóan repülnek a tenger felett, és csak nagyon ritkán szállnak le. Még egyedi orrlyukaik is vannak, amik lehetővé teszik számukra a só eltávolítását a vízből és az elfogyasztott ételekből.