Talán te is láttál már ilyet a benzinkúton: a pisztoly kattant egyet, az üzemanyag adagolása leállt, a sofőr viszont újra meghúzza a kart. Még egy fél liter. Aztán még egy kicsi. „Hogy kerek összeg legyen”, „hogy tényleg tele legyen a tank”, vagy egyszerűen csak azért, mert úgy tűnik: ha még belemegy a benzin, akkor maradt még benne hely.
Sokáig én is csak amolyan jelzésnek tekintettem a pisztoly automatikus lekapcsolását. Ha azonban megnézzük, hogyan épül fel egy modern autó üzemanyagrendszere, kiderül, hogy ez a kattanás egyáltalán nem véletlen. Utána folytatni a tankolást pedig korántsem olyan ártalmatlan dolog, mint amilyennek tűnik. Hogy ezt megértsük, érdemes megvizsgálni a technikai hátteret és az üzemanyagrendszer felépítését.
Miért kattan le egyáltalán a töltőpisztoly?
A töltőpisztoly csövében található egy apró csatorna, amely az automatikus lekapcsoló működésében vesz részt. Amíg az üzemanyag szabadon áramlik lefelé a betöltőnyíláson, a pisztoly tovább adagol. Amikor a benzin szintje kellően magasra emelkedik, és a betöltőnyakban megváltoznak a körülmények, az automatika elzárja az üzemanyag útját.
Itt azonban van egy fontos részlet. A kattanás egyáltalán nem azt jelenti, hogy fizikailag már nem férne több üzemanyag a tankba.
Az üzemanyagtartályban szándékosan hagynak egy tartalék térfogatot, amely elengedhetetlen a rendszer megfelelő működéséhez. Pontosan ezért sikerül az első kattanás után még egy-két litert, néha akár többet is beletölteni. A sofőr ezt látva joggal jegyzi meg: „Hát hiszen nem is volt tele...”. Valójában viszont azt a teret kezdi feltölteni, amelyet a mérnökök nagyon is okkal hagytak szabadon.
Mi található a betöltőnyílás túloldalán?
A modern üzemanyagtartály rég nem csupán egy lezárt kanna, amelyből egy cső vezet a motorhoz. A benzin folyamatosan párolog. Különösen nyáron, utazás után, illetve amikor az autó felmelegszik. Ha a tankot egyszerűen légmentesen lezárnánk, ingadozna benne a nyomás. Ha pedig nyitott szellőzőnyílást kapna, az üzemanyaggőzök folyamatosan a légkörbe kerülnének. Ezért az autókban párolgási emissziót szabályozó rendszert (EVAP) alkalmaznak. A gőzök a tartályból csővezetékeken keresztül egy aktív szénnel töltött adszorberbe jutnak.
Ott a szénhidrogének átmenetileg megkötődnek, majd a motor járása közben egy különleges szelep lehetővé teszi, hogy a szívórendszerbe jutva elégjenek. Hasonló sémát ír le az amerikai EPA is: a tartályból származó üzemanyaggőzöket egy aktív szenes adszorber fogja fel, mielőtt a motorba kerülnének.
Az aktív szenes adszorber gőzökre van tervezve, nem folyékony benzinre
Az aktív szén feladata kifejezetten az üzemanyaggőzök megkötése. Amikor a sofőr az automatikus lekapcsolás után makacsul tovább tölti a benzint, a folyadék a normál üzemi szint fölé emelkedhet, és eljuthat olyan helyekre, ahol semmi keresnivalója: a szellőzővezetékekbe és a gőzvisszanyerő rendszer elemeibe.
A gyártók kifejezetten figyelmeztetnek arra, hogy a túltöltés miatt folyékony benzin kerülhet az EVAP-rendszer aktív szenes adszorberébe. Az átitatott adszorber pedig már nem tudja megfelelően ellátni a feladatát. Így meglehetősen veszélyes helyzet áll elő: a sofőr csak pár plusz kilométert szeretett volna megtenni a „csordultig tele” tankkal, hosszabb távon viszont egy teljesen más autórendszer meghibásodását kockáztatja.
Hogyan reagálhat erre az autó?
Nem kell azt hinni, hogy egyetlen felesleges kattintás után azonnal felvillan a Check Engine lámpa a műszerfalon. Általában semmi észrevehető nem történik rögtön. Ha azonban rendszeresen csurig tankolod az autót, a hibák kialakulásának esélye megnő. Megjelenhet a benzinszag, hibakódok az EVAP-rendszerben, tankolás utáni egyenetlen motorműködés, bizonyos esetekben pedig az aktív szenes adszorber, a szelepek vagy a tartályszellőztetés javítása is szükségessé válhat.
Ráadásul a sofőr gyakran egyáltalán nem kapcsolja össze a megjelenő hibát azzal a szokásával, hogy folyamatosan rátölt az üzemanyagra, mivel többnyire fogalma sincs arról, milyen károkat okozhat a kattanás utáni tankolás.
Van még egy ok, amiért nem érdemes peremig tölteni a tankot
A benzin térfogata a hőmérséklet változásával módosul. Ha hűvös reggelen tankolsz, majd a tűző napon hagyod a járművet, az üzemanyag és a gőzei felmelegszenek és kitágulnak. Pontosan ezért van szüksége az üzemanyagrendszernek egy bizonyos tágulási térre. Az autógyártók külön is figyelmeztetnek a tartály túltöltésének veszélyeire.
A Ford például rámutat, hogy a túlzott feltöltés szivárgást és az üzemanyag kifröccsenését idézheti elő. Emellett előfordulhat a legegyszerűbb forgatókönyv is: a benzin visszafolyik a betöltőnyíláson keresztül a karosszériára vagy a földre, ami közvetlen tűzveszélyt jelent.
Ha az autó rendben tankolható, és a töltőpisztoly a tartály megtelésekor lekapcsol, az első automatikus kattanás a legmegfelelőbb pillanat a leállásra. Nem kell arra törekedni, hogy a kijelzőn mindenáron kerek 36,52 dollár (kb. 12 075 Ft) szerepeljen, vagy bepréselni még két litert egy hosszú út előtt. Az a plusz 20–30 kilométernyi hatótávolság szinte semmit sem számít. Az üzemanyagtartály szellőzőrendszerét viszont úgy tervezték, hogy az üzemanyag felett megmaradjon a mérnökök által előirányzott szabad tér.
Összességében tehát a helyzet a következő: a modern autóknál a még az egyszerű fémtartályok idejéből ránk maradt „töltsük fel színültig” szokás könnyen kárt tehet egy sokkal összetettebb rendszerben, amelynek létezéséről sok vezető egyáltalán nem is tud.
A töltőpisztoly kattanása tehát nem arra utal, hogy tarts egy rövid szünetet. A legtöbb esetben ez egyértelmű jelzés: a tartály pontosan annyi üzemanyagot kapott, amennyire most szüksége van.
