A műszaki vizsga Amerikában nem szövetségi törvény, hanem minden tagállam saját magánügye. New Yorkban és Pennsylvaniában minden évben átvizsgálják az autókat, míg a szomszédos New Jersey-ben egyáltalán nem ellenőrzik őket.
Az 1960-as években Washington bejelentette az államoknak, hogy mindegyikük köteles bevezetni a műszaki vizsgát, és aki ezt nem teszi meg, attól megvonják az útépítésre szánt szövetségi támogatás 10%-át. 1975-re az 50 államból csupán 31-ben vezették be a műszaki vizsgálatot, az útépítési pénzek megvonásával való fenyegetést pedig a szövetségiek soha egyszer sem váltották valóra.
Ekkor a szövetségi kormány elhatározta, hogy bebizonyítja a Kongresszusnak: a műszaki vizsga valóban befolyásolja a biztonságot. Összehasonlították a fékhibák és defektek miatt bekövetkezett baleseteket a műszaki vizsgát alkalmazó és az azt nem alkalmazó államokban. Különösebb különbséget nem találtak, az autók ugyanolyan arányban hibásodtak meg.
Egy évvel később a Kongresszus visszavonta az útfinanszírozás megkurtásával kapcsolatos fenyegetést, az államok pedig sorra kezdték megszüntetni a műszaki vizsgát, mert a választókat bosszantotta, és senki sem látta a hasznát.
Hogyan zajlik a vizsgálat ott, ahol még megmaradt
Hadd mutassam be egy számomra ismerős állam, Észak-Karolina példáján keresztül. A műszaki vizsgaállomás itt bármelyik engedéllyel rendelkező autószerviz lehet. Az egész folyamat körülbelül 15 percet vesz igénybe, és 30-40 dollárba kerül.
A törvény szerint ellenőrzik a fékeket, a fényszórókat, az irányjelzőket, a kormányművet, a gumiabroncsokat, a kipufogót és a sötétítést, de mindezt csak a „működik vagy nem működik” szintjén. A szerelő benyomta a fékpedált, bekapcsolta az irányjelzőket, ránézett a futófelületre, majd műszert tett az üvegre a sötétítés ellenőrzéséhez. Nem voltak görgők a kerekek alatt, sem kerekenkénti fékmérés vagy diagnosztika.
Nyilvántartásba vétel az autó átvizsgálása nélkül
Ha nincs műszaki vizsga, ki regisztrálja egyáltalán az autót? Amikor Floridában éltem, vettem egy kocsit egy árverésen, és elmentem nyilvántartásba vetetni a DMV-hez – ez az állami hivatal adja ki a jogosítványokat, a rendszámokat és a gépjármű papírjait.
Az ügyintéző megnézte az iratokat, átnyújtott egy matricát, amelyre magam írtam be a futásteljesítményt, betáplálta az adatokat a számítógépbe, és kiadta a rendszámot. Az autó a parkolóban állt, és senki meg sem próbálta ellenőrizni, hogy létezik-e egyáltalán.
Ez nem Florida sajátossága. Ha az autót az államon belül vásárolták, általában senki sem nézi meg, elegendőek a papírok. Így az autó műszaki állapota a te dolgod, az államnak pedig az a fontos, hogy a jármű a tiéd legyen, be legyen fizetve utána az adó, és rendelkezzen biztosítással.
Mik járnak az utakon
Amerikát két részre lehet osztani. Vannak a déli államok – Florida, a két Karolina, Texas, Arizona, Kalifornia –, ahol soha nem szórnak útszórósót vagy vegyszereket az utakra, és az autók ott egyszerűen nem rohadnak szét.
És ott van a Rozsdaövezet: Michigan, Ohio, Pennsylvania, New York, valamint Új-Anglia államai, ahol novembertől márciusig sózhatják az utakat, így az autók úgy rozsdásodnak, ahogyan azt nálunk is megszokhattuk. A műszaki vizsga éppen az északkeleti államokban maradt meg, és a rozsda ott rendkívül gyakori oka annak, hogy egy autó megbukik a vizsgán.
Michiganben, Ohióban, Illinois-ban és Wisconsinban viszont van só az utakon, műszaki vizsga viszont nincs. Pontosan ott rohangálnak azok a lyukas kerékjárati ívű roncsok, amilyeneket el szoktunk képzelni.
Ami igazán szemet szúr, az nem is a rohadás, hanem a kókányolás. Az oldalüveg helyére feszített nejlonzacskó. A mankókerék, amivel már hatodik hónapja járnak.
Hátsó lökhárító nélküli pickupok, a kerékjárati ívekből kilógó kerekekkel, amelyek köveket vernek fel a mögöttük haladók szélvédőjére. Én már számtalanszor kaptam kőfelverődést az ilyen pickupoktól, ezért most már egyszerűen távol tartom magam tőlük.
Ki felügyeli az autókat a vizsgaállomások helyett
Formálisan a rendőrség felügyeli mindezt. A műszaki vizsga egyetlen megfelelője az, amikor egy rendőr megállít egy nem működő irányjelző vagy egy kopott gumiabroncs miatt. Ezután vagy 150–200 dolláros bírság következik, vagy egy úgynevezett „fix-it ticket”, azaz a hiba elhárítására kötelező felszólítás.
Tuning engedélyek nélkül
Mivel az autókat senki sem ellenőrzi, kedvedre tuningolhatod őket. Floridában ez különösen szembetűnő volt. Nincs műszaki vizsga, nincs károsanyag-kibocsátási ellenőrzés, engedélyezett a sötét fóliázás, az utakon pedig 28–30 colos felniken gördülő öreg Chevy Caprice-ok és Impalák futnak, fél méterrel megemelt pickupok, alvázvilágítás, nyitott kipufogórendszerek és minden egyéb, amit csak el tudsz képzelni.
Ha emelőszettet akarsz a pickupodra, megrendeled az Amazonról, felszereled, és már mehetsz is. Akár motort is cserélhetsz, és bepattinthatsz egy Chevrolet V8-ast egy régi járgányba – ez itt valóságos kultusz. Senki nem kér sem tanúsítványt, sem igazolást, sem tervrajzot.
Szabályok ettől függetlenül léteznek, helyenként meglehetősen részletesek is, csak éppen nem egy állami állomás ellenőrzi őket, hanem a rendőr az úton – ráadásul csak akkor, ha kedve tartja. Nálunk, Észak-Karolinában az első oldalsó üvegeknek a fény 35%-át át kell engedniük. Floridában az első oldalablakoknak 28%-os fényáteresztést kell biztosítaniuk, de mivel ott nincs műszaki vizsga, a valóságban koromsötétre fóliázzák az üvegeket.
Amikor átköltöztünk Észak-Karolinába, és életemben először elmentem műszaki vizsgára, a helyi szerelők kinevettek, én meg mehettem leszedetni a floridai sötétítést. Később tudtam meg, hogy mindenfelé akadnak olyan állomások, ahol 20 dollár pluszpénzért egyszerűen szemet hunynak a sötétítés felett.
Amiért komolyan elővesznek
Az egyetlen dolog, amiért valóban keményen megbüntethetnek, az a környezetvédelem és a károsanyag-kibocsátás, ezt pedig szövetségi szinten ellenőrzik. A katalizátor kivágása vagy a részecskeszűrő és az AdBlue-rendszer eltávolítása a dízelautókról a szövetségi törvények szerint tilos.
A szövetségi ügynökség azonban nem vadászik egyesével minden autóra: azokat kapja el, akik gyártják és árusítják az ilyen átalakításokat. Egy burlingtoni cég például 2024-ben 10 millió dolláros bírságot kapott, a tulajdonosa pedig büntetett előéletű lett. A cég úgynevezett „delete kit”-eket, vagyis a környezetvédelmi rendszerek kiiktatására szolgáló készleteket gyártott és forgalmazott, és 300 dízelpickupba építette be őket.
Ugyanakkor a katalizátorokat továbbra sem szabad kivágni, a törvény érvényben maradt. Bár a szomszédos Dél-Karolinában ezerszámra vágták és vágják ki a katalizátorokat a mai napig. Ez valójában szövetségi szintű szabálysértés, de mivel nincs műszaki vizsga, nincs igazán, aki ellenőrizze.
Befolyásolja-e a műszaki vizsga a halálozást?
Ha senki sem vizsgálja át a kocsikat, akkor több ezer halálos áldozatnak kellene lennie az utakon a meghibásodott fékek és a kopott gumiabroncsok miatt. Ezt is megvizsgálták, és kiderült: egyáltalán nem ez a helyzet.
A Kongresszusi Számvevőszék 2015-ben elhatározta, hogy utánajár, működik-e a műszaki vizsga. Minden baleseti jegyzőkönyvben szerepel a „baleset oka” rovat, és országszerte a jármű meghibásodása csupán az esetek 2–7%-ában szerepel okként, a többi esetben járművezetői hiba áll a háttérben.
Ezután vettek két olyan államot, amelyek eltörölték a műszaki vizsgát – New Jerseyt és Oklahomát –, és összehasonlították a műszaki hiba miatti baleseteket a törlés előtt és után. A műszaki vizsga érvényben létekor a meghibásodások miatti balesetek aránya 2 és 3% között mozgott, az eltörlés után pedig nagyjából ugyanennyi maradt. A Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy a műszaki vizsga nincs hatással a közlekedésbiztonságra.
Egyetlen bökkenő van. Texasból származó adatok szerint ha egy balesetben mégis műszaki hibás jármű érintett, valamelyik résztvevő halálának a valószínűsége háromszorosára ugrik. A kutatók azonban rögtön hozzáteszik, hogy az évenkénti műszaki vizsga nehezen szűri ki az ilyen meghibásodásokat. A gumiabroncsok kopása és a fékek elhasználódása ugyanis általában nem a műszaki vizsga napján következik be, hanem 7–8 hónappal az ellenőrzés után.
A javítás drágább, mint maga az autó
Miért nincsenek akkor az utcák tele lerobbant roncsokkal? Úgy vélem, a válasz abban rejlik, hogy az autód állapotát nem az állam felügyeli, hanem a pénztárcád. Egy szervizmunkaóra ára országos átlagban 140 dollár.
Amikor a javítás költsége meghaladja magának az autónak az értékét, a kocsi villámgyorsan a bontóban vagy egy árverésen köt ki, az ember pedig vesz magának egy másikat. A roncsok itt nem a műszaki vizsga, hanem a javítási költségek miatt pusztulnak ki.
Akkor mégis miért létezik a műszaki vizsga?
Ha a műszaki vizsga nem ment meg életeket, miért létezik mégis? Ez Amerika, és a műszaki vizsgán itt pénzt keresnek: a vizsgaállomások, a felszerelések gyártói, a díjak beszedői, a bürokraták. Amerika ezt fél évszázada őszintén belátta, és úgy döntött, hogy a fékekért feleljen az, aki az adott autóval közlekedik.
Ennek a döntésnek lett még egy következménye. Pontosan amiatt, hogy az állam senkinek sem mászik be a motorházteteje alá, születhetett meg Amerikában az épített és egyedi autók gazdag kultúrája: a hot rodok, a lowriderek és az izomautók.
Ma a tuningipar az Egyesült Államokban évi 50 milliárd dolláros forgalmat és több mint egymillió munkahelyet jelent. És úgy tűnik, ebben az iparágban él tovább a szabad Amerika valódi szelleme: ez az én autóm, és semmi köze hozzá senkinek, hogy mit csinálok vele.
