Egyes növények és gombák teljesen ártalmatlannak tűnnek, de közelebbről megismerve meglepő tulajdonságaik lehetnek. Némelyik erős fájdalmat okozhat, mások az idegrendszerre hatnak, megint mások pedig szó szerint megváltoztatják a rovarok viselkedését. Nem véletlen, hogy sok növényt évszázadokon át használtak a gyógyászatban, rituálékban, sőt méregként is. A legtöbbünk legalább egyszer találkozott már olyan növénnyel, amelyet jobb nem megérinteni. Elég csak a mérges szömörcére gondolni, amelynek érintése után a bőr hosszú ideig viszkető kiütésekkel borítódhat. De a flóra egyes képviselői sokkal furcsább dolgokra is képesek. Különösen meglepő, hogy a szokatlan tulajdonságok nemcsak a növényeknél fordulnak elő. Egyes gombák megtanulták manipulálni a rovarok viselkedését, mások pedig olyan anyagokat bocsátanak ki, amelyek szokatlan módon hatnak az emberre. Ugyanakkor nem minden ilyen hatás ártalmatlan. Egyes növények olyan toxinokat tartalmaznak, amelyek erős fájdalmat vagy belső szervek működési zavarait okozzák. Mások veszélyesek lehetnek állatokra és rovarokra. Íme néhány példa arra, milyen bizarr lehet az élő természet kémiája.
1. Az Ophiocordyceps gombák igazi „zombivá” változtatják a hangyákat
Az Ophiocordyceps nemzetségbe tartozó gombák a természet egyik legszokatlanabb szaporodási módja miatt váltak híressé. Spóráik megfertőzik a hangyákat, és fokozatosan befolyásolni kezdik a rovarok viselkedését.
A fertőzött hangya már nem teljesen szabad a cselekedeteiben. A gomba arra kényszeríti, hogy elhagyja megszokott helyét, felmásszon egy növényre, majd a rovar rögzül egy megfelelő növényi részen.
Ezután történik a leglátványosabb: a gomba kinő a hangya testéből, és új spórákat bocsát ki. Ezek a talajra telepednek, és más rovarokat is megfertőzhetnek.
A kutatókat különösen érdekli, hogy ezeknek a gombáknak különböző fajai képesek bizonyos hangyákat megfertőzni. Úgy tűnik, a paraziták felismerhetik a megfelelő gazdát, és nem egyformán sikeresen lépnek interakcióba minden rovarfajjal.
2. Egy gombafaj illata, kutatások szerint, orgazmust válthat ki
A Phallus duplicatus nemcsak a gombászok, hanem a kutatók körében is ismertté vált egy meglehetősen szokatlan tulajdonsága miatt.
2001-ben tudósok figyeltek fel egy gombára, amely Hawaii-on nő, többek között olyan területeken is, ahol korábban lávafolyamok voltak. A helyiek afrodiziákum tulajdonságokat tulajdonítottak neki, és különösen szokatlan volt az az állítás, hogy illata spontán orgazmust válthat ki a nőknél.
A kutatók úgy döntöttek, hogy ellenőrzik ezt a szokatlan feltételezést. Egy kis kísérletben néhány résztvevő valóban hasonló érzésekről számolt be, miután megszagolta a gombát.
A munka szerzői feltételezték, hogy az ok a gomba által kibocsátott bizonyos illékony kémiai vegyületek lehetnek. Azonban ennek a kis tanulmánynak az eredményei nem tekinthetők bizonyítéknak arra, hogy a gomba garantáltan ilyen hatást vált ki az emberben.
3. A gympie-gympie csalánszőrei kínzó fájdalmat okoznak
Az ausztrál gympie-gympie fa (Dendrocnide moroides) meglehetősen szokványosnak tűnik, de biztosan nem érdemes megérinteni. Az ok a leveleket és szárakat borító apró, szúró szőrökben rejlik.
Érintkezéskor a bőrbe fúródnak, és egy toxint bocsátanak ki, amely nagyon erős fájdalmat okoz. Az emberek az érzést égés és áramütés kombinációjaként írták le.
Különösen kellemetlen, hogy a fájdalom nem néhány percig, hanem sokkal tovább is fennmaradhat. Egyes esetekben a kellemetlen érzések napokkal vagy hetekkel az első érintkezés után is visszatérnek.
Éppen ezért a gympie-gympie az egyik olyan növény, amelytől Ausztrália bizonyos területein különösen tartanak. Egy egyszerű erdei séta egy ilyen fa közelében meglehetősen kellemetlen találkozással végződhet a helyi flórával.
4. A hegyi babér nemcsak a hangulatot, hanem a szív működését is tönkreteheti
A széleslevelű kalmia, vagy hegyi babér (Kalmia latifolia) Észak-Amerikában nő, és gyönyörű virágairól ismert. Azonban vonzó külseje mögött mérgező anyagokat tartalmazó növény rejtőzik.
Lenyelésük esetén befolyásolhatják a szív működését és csökkenthetik a vérnyomást. Hányinger, hányás, hasmenés, fokozott nyáladzás és látásproblémák is előfordulhatnak. Súlyos esetekben a mérgezés életveszélyes lehet.
A növénnyel különösen gyakran találkoznak állatok, amelyek véletlenül megeszik a leveleit vagy más részeit.
De van még egy érdekes dolog. Ha a méhek nektárt gyűjtenek bizonyos mérgező növényekről, a mézük is tartalmazhat nem kívánt anyagokat. Az ilyen terméket néha „őrült méznek” nevezik. Fogyasztása szédülést, hányingert, hányást, szívritmuszavarokat és egyéb tüneteket okozhat.
Tehát a méz eredete néha valóban számít. Még egy teljesen szokványosnak tűnő terméknek is lehet meglehetősen szokatlan története.
5. A fehéres tölcsérgomba kontrollálatlan izzadást és sírást okozhat az embernek
A fehéres tölcsérgomba (Clitocybe dealbata) Észak-Amerikában és Európában is megtalálható, és meglehetősen jelentéktelennek tűnik. De a szokványos külső mögött egy veszélyes toxin, a muszkarin rejtőzik.
Már kis mennyisége is kiválthatja az úgynevezett muszkarinszindrómát. Erős izzadás, bőséges nyáladzás és könnyezés jelentkezhet, szinte egyszerre, ami a mérgezést különösen kellemetlenné teszi.
Nagy mennyiségű gomba fogyasztása esetén a mérgezés halálos is lehet: súlyos esetekben a muszkarin a légzőrendszer működésében is zavart okoz. Szerencsére a fehéres tölcsérgomba mérgezése okozta halálesetek ritkák.
6. A brugmansia súlyos hallucinációkat és a valósággal való teljes kapcsolatvesztést okozhat
A brugmansia, amelyet virágainak szokatlan alakja miatt „angyaltrombitának” is neveznek, látványos dísznövénynek tűnik. De gyakorlatilag minden része mérgező, különösen a levelei és magjai, amelyek tropán alkaloidokat tartalmaznak.
Ezeknek az anyagoknak a szervezetbe jutása felgyorsult szívveréshez, zavartsághoz, koordinációs zavarokhoz, sőt bénuláshoz is vezethet. A legijesztőbb hatás azonban a tudatállapotot érinti.
A mérgezés olyan erős hallucinációkat és érzékelési zavarokat okozhat, hogy az ember már nem érti, mi történik a valóságban. Ilyen állapotban veszélyes és teljesen szokatlan dolgokat tehet, akár súlyosan meg is sérülhet.
Ismertek súlyos mérgezési esetek brugmansiából vagy rokon növényekből készült készítményekkel, amelyeket veszélyes viselkedés kísért. Éppen ezért az ilyen növényekkel való kísérletezés egészen másképp végződhet, mint ahogy az ember várná.
7. A diffenbachia bizonyos esetekben átmenetileg megfoszthatja az embert a beszédképességtől
A diffenbachia régóta megszokott szobanövénnyé vált. Gyakran termesztik otthon és irodákban nagy, díszes levelei miatt. Azonban a leveleit rágni vagy a nedvét a szájba juttatni biztosan nem érdemes.
A növény szövetei kalcium-oxalát kristályokat tartalmaznak, amelyek irritálják a nyálkahártyákat. Az érintkezés fájdalmat, égést és duzzanatot okozhat a szájban és a torokban. Súlyos esetekben a duzzanat annyira megnehezítheti a beszédet és a nyelést, hogy az ember nehezen tud beszélni.
A növény nevét néha történelmi esetekkel hozzák összefüggésbe, amikor a nedvét büntetésre használták: a nyálkahártyák erős irritációja átmenetileg megfoszthatta az embert a normális beszédképességtől.
Általában a tünetek elmúlnak, ahogy a szervezet megszabadul az irritáló anyagoktól, de a reakció időtartama és súlyossága a nedv mennyiségétől és a szervezet sajátosságaitól függ.
8. A Heracleum mantegazzianum a közönséges napfényt égési sérülések forrásává teheti
A Heracleum mantegazzianum lenyűgöző növénynek tűnik hatalmas leveleivel és fehér virágzataival. De a nedve olyan anyagokat tartalmaz, amelyek rendkívül érzékennyé teszik a bőrt az ultraibolya sugárzásra.
Ha a növény nedve a bőrre kerül, majd ez a terület napfénynek van kitéve, kémiai reakció indul be. Ennek eredményeként súlyos égési sérülések, hólyagok és fájdalmas bőrelváltozások jelentkezhetnek.
Ráadásul a reakció nem feltétlenül jelentkezik azonnal. Ezért az ember néha még azt sem érti, mi okozta a bőrkárosodást, amíg az érintkezés következményei láthatóvá nem válnak.
Különösen veszélyes, ha a nedv a szembe kerül. Súlyos esetekben ez komoly látáskárosodáshoz vezethet.
A Heracleum mantegazzianum invazív faj, és egyes országokban aktívan küzdenek ellene. Nagy méretei miatt a növény feltűnő, de fényképezés céljából megközelíteni vagy puszta kézzel leszedni biztosan nem érdemes.
9. Az új-zélandi csalánfa bénulást, sőt halált is okozhat
A közönséges csalán fájdalmas égést és viszketést okoz, de az új-zélandi csalánfa, vagy ongaonga (Urtica ferox) esetében a helyzet sokkal súlyosabb. Ez a növény egyszerre több toxint is tartalmaz, amelyek hatással lehetnek az idegrendszerre.
Bőrrel való érintkezéskor a szúró szőrei toxinokat juttatnak a szervezetbe. Ennek eredményeként az ember erős fájdalmat, látászavarokat, gyengeséget, sőt szinte teljes bénulást is tapasztalhat.
Kisebb állatok számára néhány érintkezés a növénnyel néha elegendő a halálhoz. Emberek körében a halálesetek rendkívül ritkák. Legalább egy haláleset ismert ember esetében az ongaongával való érintkezés után. A legtöbb sérült időben történő kezelés esetén néhány napon belül felépül.
10. A kanadai vérgyökér szó szerint elpusztíthatja a bőrsejteket
A kanadai vérgyökér (Sanguinaria canadensis) meglehetősen ártalmatlannak tűnik: egy kis virágzó növény fehér virágokkal. Azonban a benne található szanguinarin alkaloidnak nagyon kellemetlen tulajdonsága van.
Ez az anyag szövetroncsoló hatású: károsítja a szöveteket, és a bőrsejtek elhalásához vezethet. Ennek eredményeként égési sérülések és károsodott szöveti területek jelennek meg az érintkezési ponton.
Különösen veszélyesnek bizonyultak a növény önálló, bőrelváltozások elleni szerként való használatára tett kísérletek. A szanguinariából néha pasztákat készítettek, amelyeket közvetlenül a bőrre vittek fel, abban a reményben, hogy megszabadulnak a különböző elváltozásoktól vagy daganatoktól.
A kívánt eredmény helyett az emberek súlyos kémiai égési sérüléseket és szövetkárosodást szenvedtek. A szanguinaria története jól mutatja, hogy a természetes eredetű anyag önmagában nem biztonságos.
11. Az ötszögű aranka úgy viselkedik, mint egy növényi vámpír
Az ötszögű aranka (Cuscuta pentagona) úgy néz ki, mintha egy horrorfilmhez tervezték volna. Gyakorlatilag nincsenek valódi levelei, viszont hosszú, vékony szárai más növények köré tekerednek, és szó szerint kiszívják belőlük a létfontosságú anyagokat.
Miután megtalálta a megfelelő gazdát, az aranka rögzül a szárán, és speciális struktúrákat hoz létre, amelyek segítségével vizet és tápanyagokat szerez. Ezután tovább növekedhet a „donorja” rovására.
De a legérdekesebb akkor derült ki, amikor a tudósok elkezdték vizsgálni, mennyire szorosan lép kölcsönhatásba az aranka a gazdanövényekkel. Kiderült, hogy képes RNS-molekulákat átadni nekik.
A tudósoknak még nem teljesen világos, miért van szüksége ilyen sajátos, a genetikai anyag cseréjére szolgáló rendszerre. Az egyik hipotézis szerint az aranka így befolyásolhatja gazdáját, és könnyebben hasznosítható erőforrássá teheti.
Valódi növényi parazitáról van szó: fogak helyett speciális szervei vannak, és az áldozat vére helyett vizet és tápanyagokat szerez.
12. Az örmény szeder súlyosan megsebesítheti az embert
A közönséges szeder ízletes bogyóiról és tüskés ágairól ismert. Egyes fajok bozótosa azonban gyakorlatilag áthatolhatatlan csapdává válhat.
Az örmény szeder, amelyet himalájai szedernek is neveznek (Rubus armeniacus), hosszú, szétterülő hajtásokat képez, amelyeket nagy, hajlott tüskék borítanak. Egyes tüskék körülbelül 2,5 centiméter hosszúak lehetnek.
Különösen kellemetlen, hogy egyes hajtások több méterre is megnőhetnek, és egymásba fonódva sűrű bozótosokat alkothatnak. Amikor egy ágat megpróbálnak eltolni, hirtelen kiegyenesedhet és visszacsaphat.
Egy ilyen találkozás mély karcolásokkal és vágásokkal végződhet. Ha az ág az arc felé csapódik, fennáll a szemsérülés veszélye.
Ezért az örmény szeder kedves bogyói mögött meglehetősen komoly védelmi rendszer rejtőzik. Ha néhány bogyóhoz szeretnél hozzájutni, előbb egy egész természetes tüskés akadálypályán kell átvergődnöd.
