Sokan tévesen ítélik meg Svédországot. Egyesek azt gondolják, hogy itt mindenki faházakban él, mások szerint szinte mindenki garzonlakásokban lakik. A mai Svédországban azonban egyik sem igaz. Sok múlik a tálaláson: a fényes magazinok előszeretettel mutatnak be stúdiólakásokat, míg a blogok a faházakat részesítik előnyben.
A gyakorlatban az átlagos svédek leggyakrabban mintegy 64 m²-es kétszobás vagy körülbelül 84 m²-es háromszobás lakásokban élnek, felük pedig 125–145 m²-es családi házakban lakik. A stúdió- és egyszobás lakásokban – akárcsak Európa-szerte – leginkább diákok és bevándorlók élnek, nem pedig családok.
Nézzünk be ma egy új építésű lakónegyedbe, hogy megismerjük az ottani életformát és a környezet kialakítását:
A svédországi lakások általában tágasak, fehér falakkal és több ablak által megvilágított, egybenyitott konyhás nappalival rendelkeznek. Ráadásul itt nem prémium kategóriás új építésű ingatlanokról van szó – Svédországban tulajdonképpen nincsenek „fapados” új építésű lakások, ez a szint számít a kényelmes élet minimális alapkövetelményének. Ennek oka, hogy a törvények szerint tilos nem energiahatékonyan, túl kis alapterülettel vagy kifejezetten rossz minőségben építkezni.
Emellett a Boverket szerint az 1990 előtt épült házak mintegy 70%-a már átesett felújításon vagy jelentős korszerűsítésen, így még a régebbi épületek is modernek és gondozottak.
A svédeket nem érdeklik a félmegoldások és az olcsó lakások: ezekre egyszerűen nincs kereslet, ráadásul gyakran meg sem felelnek a szigorú építési előírásoknak, amelyek szinte minden évben szigorodnak.
Az udvarok viszont a legapróbb részletekig átgondoltak: a zöldtetők, az üvegházak, a kényelmes, asztalokkal ellátott padok és a tágas sétálóövezetek kellemes teret teremtenek az élethez és a közösségi léthez:
Így néz ki az az utca, ahol a földszinten üzletek találhatók:
A házak szokatlan, színes és változatos formájú homlokzatokkal készültek. Az erkélyek is eltérőek, pedig ez a valóságban egyetlen lakópark. És míg más országokban az ilyen komplexumok divatos különlegességnek számítanak, itt mindegyik ilyen, nem csupán a fővárosban vagy a nagyobb településeken.
Nézzük meg még egyszer a kidolgozást:
Itt pedig egy érdekes elrendezést láthatunk, egy nyitott jellegű folyosóval:
A hálószoba nem tűnik luxuskategóriásnak, de van benne egy hatalmas, fülkébe épített szekrény, egy rendes, kárpitozott fejtámlájú ágy, valamint egy erkély is:
Ezután következik az első, egy személyre tervezett gyerekszoba egy kisebb ablakkal:
És a dolgozószoba, amely egyben vendégszobaként is szolgál:
Így néz ki a lakás az előszobából nézve:
A fürdőszobában a mosógép és a szárítógép egy praktikus pult alatt kapott helyet, letisztult, világos burkolatokkal kísérve:
Az előszobában nyitott ruhatároló és egy kis puff található:
A vendégmosdó egyszerű, mégis korszerű hatást kelt:
Íme a lakás különleges alaprajza:
— Beépített szekrény az előszobában (a bejáratnál lévő nyitott ruhatárolón kívül)
— Sarokban elhelyezkedő harmadik hálószoba (Sovrum 3) három ablakkal
— Nyitott folyosó, amelyről ajtók nélkül juthatunk el a nappaliba vagy a konyhába
— A vendégmosdó szokatlan módon távol helyezkedik el a fő fürdőszobától vagy a konyhától (külön felszálló vezetékkel)
— Beépített gardrób a fülkében a hálószobában (Sovrum 1)
A svéd város nem betonketrec, hanem a természetbe szervesen illeszkedő környezet. Még a központban is találhatók green corridors, azaz olyan zöldfolyosók, amelyek összekötik a lakóházakat az erdős parkokkal, vízpartokkal és terekkel. Ezek lényegében hosszú, keskeny parkok a házak és a lakónegyedek között.
A svédek a kényelem új szintjét valósítják meg, amit ma már minimális elvárásnak tekintenek.
