Zsenik, akik röviddel a találmányaik után eltűntek

„A zsenit gyakrabban találjuk meg egy repedt cserépben, mint egy egészben.” – E. B. White

Néha a valós élet egy fantasztikus filmre emlékeztet: egy ember világraszóló tudományos felfedezést tesz, aztán hirtelen eltűnik. Mintha feloldódna időben és térben, maga mögött hagyva különleges találmányát. De miért történik ez?

Olyan eseteket gyűjtöttünk össze, amelyekben kiemelkedő tehetségek egy jelentős felfedezés után tűntek el a nyilvánosság elől. Egyesek csak néhány évre, mások örökre.

Barbara Newhall Follett a XX. század eleji amerikai írónő volt, akit kora egyik legígéretesebb szerzőjének tartottak. Híres irodalmi kritikus édesapja mellett már gyerekként sokat olvasott.

Barbara tizenkét éves korában írta meg első regényét.

Miről írhat egy tizenkét éves kislány? A Ház ablakok nélkül című regényében egy fiatal főhősnő szülei elől menekül, mert azok korlátozzák a szabadságát.

A megjelent könyv nagy sikert aratott, és számos lelkes kritikát kapott nemcsak a műfaj rajongóitól, hanem még a sokat látott kritikusoktól is.

Follett regénye nemcsak elismerést és hírnevet hozott neki, hanem kereskedelmileg is sikeres lett. A tizennégy évesen megjelent második könyvét, a Norman D. utazása című művet is melegen fogadták.

Életében ezután éles fordulat következett: szülei elváltak és megszakították egymással a kapcsolatot, Barbara pedig az édesanyjával maradt. Édesapja, a tapasztalt irodalmár, addig szerkesztőként és idősebb barátként is segítette.

Az írónő magánélete sem volt felhőtlen, és ez valószínűleg az eltűnéséhez is hozzájárult.

Barbara Newhall 1939-ben, néhány évvel a házassága után tűnt el. A 25 éves nő egy nap kilépett az otthonából, és nem tért vissza. Korábban a sikerei ellenére felhagyott az új regények kiadásával, és két kézirata is kiadatlanul maradt az íróasztalán.

Érdekes, hogy az írónő hosszú keresése sem vezetett nyomra. Eltűnése a mai napig hétpecsétes titok.

Van olyan verzió, hogy a lány önként vetett véget az életének, mivel már nem tudta elviselni a személyes tragédiákat, amelyek ránehezedtek. Mások pedig azt feltételezik, hogy Barbara egyszerűen úgy döntött, „játszik”, megismételve az első könyvének hősnője sorsát.

Az 1980-as években és az 1990-es évek elején Margie Profet biológus számos, vitát kiváltó munkát publikált a reggeli rosszullétről, az allergiás reakciókról és a menstruációs ciklusról. Később azt az újszerű elképzelést fogalmazta meg, hogy a menstruáció nem puszta melléktermék, hanem fontos szerepet játszik több belső folyamatban.

1993-ban elnyerte a „Zseniális ösztöndíjat”, majd 2005-ben, miután megszakította a kapcsolatot rokonaival és barátaival, hirtelen eltűnt. Később eltűntnek nyilvánították, de 2012-ben újra kapcsolatba lépett a családjával. Hozzátartozói sem tudják, hol volt és hogyan élt.

Profet saját elmondása szerint hosszú évekig elviselhetetlen fizikai fájdalomtól szenvedett egy ismeretlen betegség miatt, és teljes nyomorban élt. Hová tűnt ilyen hosszú időre a valaha sikeres tudósnő? Mi ösztönözte erre? És végül mi kényszerítette a visszatérésre? A kérdések megválaszolatlanok maradtak.

Nick Gillt az egyik legfiatalabb és legtehetségesebb Michelin-csillagos séfként ismerték. Ismerősei nagy hírnevet és gondtalan életet jósoltak neki; a saját köreiben kulináris zseninek tartották.

De a sors mégis másképp döntött. 42 évesen Nick Gill börtönbe kerül volt felesége elleni támadás miatt. Éppen a börtöncellából tűnik el nyomtalanul, egyetlen nyomot sem hagyva, mintha soha nem is lett volna ott.

Az eltűnése előtt (1998) Nick egyszer egy furcsa mondatot mondott a testvérének:

„Elmegyek és örökre eltűnök. Kérlek, ne keressetek.”

Az idősebb testvér, aki akkorra ismert író és kritikus volt, tartotta a szavát: nem szervezett saját keresést, és a rendőrséghez sem fordult. Az újságíróknak csak annyit mondott, hogy ha az öccse kapcsolatba akar lépni vele, meg tudja tenni.

Ettore Majoranát az emberiség történetének egyik legzseniálisabb elméleti fizikusának nevezték. Enrico Fermi, az atomreaktor feltalálója még Newtonhoz és Galileihez is hasonlította.

A tudományos közösséget megrázta rendkívül tehetséges kollégájuk nyomtalan eltűnésének híre. Ettore egy Palermo és Nápoly közötti hajóúton tűnt el.

Majorana eltűnésére sok elmélet született, ám egyikhez sem került elő megerősítő bizonyíték. Egy barátja az öngyilkosság lehetőségét is felvetette, mert Ettore egy különös levélben azt írta: „meghozta az elkerülhetetlen döntést”.

Van még néhány verzió: náci gyilkosság, kolostorba vonulás, vágy az új élet kezdésére. Mi ösztönözte a sikeres tudóst erre a lépésre, vagy esetleg valaki hozzájárult ehhez?

Sokan hallottak már a történelem első filmjéről, amely A vonat érkezése címet viselte, és a Lumière testvérek forgatták. Azonban kevesen tudják, hogy valójában az első egy teljesen más film volt. Ez egy három másodperces filmrészlet volt, Az utcasarkon forduló ember címmel. 1887-ben forgatta Louis Le Prince, aminek köszönhetően a francia zseni az egész világon ismertté vált.

Találmánya egyedülálló volt. Ez egy terjedelmes kamera volt, amely tizenhat objektívből állt, amelyek mindegyike egy-egy képkockát rögzített. Ezzel együtt mind a 16 képkockát másodpercenkénti frekvenciával rögzítették. A végeredmény egy igazi film volt, ahol a képek villámgyorsan, és ezért teljesen észrevétlenül váltották egymást.

Kicsit később Le Prince-nek sikerült tökéletesítenie találmányát, megkerülve a bonyolult technikai korlátokat. Létrehozott egy filmkamerát, amely egy objektívvel rendelkezett, és mindössze egyetlen filmtekercs volt benne. A második film forgatása után Nagy-Britanniába kellett volna utaznia, hogy szabadalmaztassa a filmkamerát.

1890. szeptember 16-án a fiatal zseni felszállt a Párizsba tartó vonatra, de az úti céljához már nem érkezett meg. Érkezéskor a fülkében nem találták sem Louis-t, sem a ruhákkal teli csomagjait.

Ennek eredményeként Edison kapta meg a szabadalmat, miközben a korábban Le Prince-nek kiadott összes szabadalmat érvénytelenítették. A tudós rokonai sokáig pereskedtek, de semmit sem értek el.

Amikor megjelent a Lumière testvérek első filmje, sokan úgy vélték, utalás lehet honfitársuk sorsára. Ez azonban csak találgatás, mert egyik testvér sem beszélt erről nyilvánosan.

2003-ban egy lehetséges nyom került elő: a francia rendőrség archívumában a szakértők egy vízbe fúlt férfi fényképére bukkantak, aki a leírás alapján hasonlított Louis Le Prince-re. Nem tudni, hogyan kerülhetett ki a vonatból, mi történt vele, és miért nem folytatódott a nyomozás. A kérdések valószínűleg örökre megválaszolatlanok maradnak.

Az emberek rejtélyes, megmagyarázhatatlan eltűnései ma is foglalkoztatják a közvéleményt, és számos elméletet szülnek. Sok esetben azonban az igazság örökre ismeretlen marad.