Alacsony költségvetésű filmek, amelyek váratlanul világszerte kasszasikerré váltak

Hollywood történetében nem mindig a százmilliókból készült szuperprodukciók robbantanak kasszát.

Néha elég egy zseniális ötlet, némi aprópénz és rengeteg kitartás ahhoz, hogy egy kezdetben lesajnált projektből filmtörténeti mérföldkő váljon. Lássunk nyolc legendás alkotást, amelyek filléres költségvetésből csináltak dollárszázmilliókat!

Költségvetés: 1 millió dollár | Bevétel: 225,5 millió dollár

Ez a film hozta meg a forgatókönyvíróként és főszereplőként is közreműködő Sylvester Stallone világhírét. Pedig minden alakulhatott volna egészen másképp is: a Stallone által személyesen írt forgatókönyvet egyik stúdió sem fogadta el, a papírok ott porosodtak a hűtője tetején, és akár arra is használhatta volna őket, hogy a halcsontok maradékait gyűjtse rájuk.

De Sly nem az a típus, aki feladja: talált olyan producereket, akik elfogadták a feltételeit, és gyártásba küldték a forgatókönyvet. Azok a stúdiófőnökök pedig, akik korábban kételkedtek, legfeljebb a hajukat téphették, hiszen a jószívű és tehetséges bokszolóról szóló film hatalmas szenzációt keltett, és filléres ráfordítás mellett mesés vagyont hozott a Chartoff-Winkler Productions stúdiónak. Rocky Balboa története a nézők körében is rendkívül népszerűvé vált, a film pedig ma is az egyik legerősebb motivációs alkotásként van számon tartva.

Költségvetés: 7 millió dollár | Bevétel: 472,5 millió dollár

A film forgatókönyvét számtalanszor átírták, a forgatást elhalasztották és meghosszabbították, rengeteg technikai probléma akadt, különösen a hatalmas mechanikus cápa megépítésével és működtetésével. A stúdió vezetői dühöngtek, azzal fenyegetőztek, hogy a rendezőt, Steven Spielberget feketelistára teszik, és száműzik egy lakatlan szigetre a cápák közé, ahol kedvére forgathatja a senkinek sem kellő amatőr filmjeit.

Ám mindjárt a premier után a felbőszült főnökök haragja kegyessé szelídült: a mozik zsúfolásig megteltek, ismételt vetítéseket szerveztek, a film pedig rekordokat döntött a televíziós sugárzásokban és a videokazettás eladásokban is. Mindenki látni akarta az Amity szigetén rettegést és pánikot keltő hatalmas emberevő cápa történetét.

Költségvetés: 4,5 millió dollár | Bevétel: 255,5 millió dollár

Jordan Peele forgatókönyvét három nagy stúdió is elutasította azzal, hogy egy ilyen történettel legfeljebb a saját kertjében a gyepen forgathatna házivideót. Peele azonban nem adta fel, és Jason Blum producer segítségével eljutott az akkor még kis stúdiónak számító Blumhouse Productionshöz, amely rábólintott erre a „hátsókerti” forgatókönyvre.

Nagy nehezen összekapartak 3 millió dollárt, még 1,5 milliót hozzátett két másik apró stúdió, és megütötték a főnyereményt. Bingó! Egyedül a mozikban 255,5 millió zöldhasú folyt be, ráadásul a filmet tömegesen nézték a fizetős streaming-szolgáltatókon, és szétkapkodták fizikai adathordozókon is. Jordan Peele maga rendezte meg a filmet, és alaposan rászedte azokat a stúdiókat, amelyek sajnálták a filléreket a projektre, és ezzel óriási profittól estek el.

Költségvetés: 1,2 millió dollár | Bevétel: 104,5 millió dollár

A kétezres évek elején a filmes szakemberek sokat cikkeztek arról, hogy a horror műfaja lezüllött és olyan mélyre süllyedt, hogy már képtelen hasznot termelni a stúdióknak, csupán veszteséget generál. Úgy tűnik, a szakértők mégsem bizonyultak különösebben éleslátó elemzőknek.

Ezt bizonyította James Wan író-rendező is, aki 2004-ben olyan lendülettel kavarta fel az állóvizet, hogy a Fűrész című filmje a műfaj mérföldkövévé vált, és egy egész sor folytatást hívott életre, amelyek közül sok szintén komoly pénzügyi sikert aratott. Az évek múlásával a Fűrész magabiztosan tartja helyét a horror- és thrillerfilmek legjobb alkotásainak különböző ranglistáin.

Költségvetés: 5 millió dollár | Bevétel: 328,5 millió dollár

A barlangban született, ausztrál őslakosok által nevelt krokodilvadász, Mick Dundee története 1986-ban hódította meg a világ mozijait. Ahogy évekkel később a film készítői elismerték, még odahaza, Ausztráliában sem nagyon számítottak ekkora sikerre, a világméretű diadalról pedig álmodni sem mertek.

A film külföldi felfuttatását a hollywoodi fellegvár egyik óriása, a Paramount segítette, miután megvásárolta az észak-amerikai forgalmazási jogokat. Mick Dundee (és az ikonikus kése) olyan hőssé vált, akit a nézők rajongásig szerettek az egész világon mindenhol.

Költségvetés: 3,5 millió dollár | Bevétel: 258,5 millió dollár

A The Full Monty, vagyis az Alul semmi 1997-ben tarolt a világ mozijaiban. A forgatókönyvet többször is a szemétbe dobták és újraírták, három stúdió, öt producer és két rendező váltotta egymást. Úgy tűnt, erre a filmre a világon senkinek sincs szüksége, és ha le is forgatják, legfeljebb valamilyen zártkörű vetítésre lesz jó.

Ám kiderült, hogy erre a gyártási és forgatási szempontból sem könnyű sorsú vígjátékra rengetegen kíváncsiak. A mozijegyek úgy fogytak, mint az almáspite, pedig a film marketingje kifejezetten szerény volt, és minden egy szűk körű észak-amerikai forgalmazással indult. A különböző filmfesztiválokon a produkció rengeteg jelölést és díjat zsebelt be, és még a legzsémbesebb kritikusok többsége is az alkotók mellé állt.

Költségvetés: 60 ezer dollár | Bevétel: 249 millió dollár

„Még az ünnepi, karácsonyfás házi videókat is szebben veszik fel” – mondták a szakértők a premier vetítésén, és teljes bukást jósoltak az Ideglelés (The Blair Witch Project) című filmnek. A végeredmény azonban nem egyszerűen meglepte, hanem valósággal letaglózta a sokat látott szakértőket. Az amatőr film mozis bevételei megközelítették a 250 millió dollárt a nevetségesen alacsony, 60 ezer dolláros költségvetés mellett, amiből egy szuperprodukcióban még a biztonsági őröket és a takarítókat sem lehetne megfizetni.

1999 végén újságírók és filmes szakemberek töprengtek azon, mi lehet a film sikerének titka, és miben rejlik ennek a fillérekből forgatott alkotásnak a jelensége. A valóság az, hogy a leforgatott anyagot eredetileg még a tévében sem akarta leadni senki, egészen addig, amíg az Artisan Entertainment meg nem vásárolta a forgalmazási jogokat 500 ezer dollárért. Olyan ravasz reklámkampányba fektettek, amely arra épült, hogy ez nem játékfilm, hanem amatőr kamerával rögzített, valós esemény. És láss csodát, működött, mégpedig elképesztő módon: olyan költség-haszon arányt hozott, amilyenről a felkapott kasszasikerek még csak nem is álmodhattak.

Költségvetés: 15 ezer dollár | Bevétel: 193,5 millió dollár

Lehet-e 15 ezer dollárból olyan filmet készíteni, amely csurig megtölti a világ mozitermeit? Bármely valamirevaló producer azt felelné: természetesen nem. Ennyi pénzből legfeljebb egy baráti szülinapi bulit lehet felvenni amatőr kamerával. Ám a Blumhouse stúdió elszánt alkotói meglepték és megszégyenítették a szakértőket. Gyakorlatilag a történelem legjövedelmezőbb filmjét hozták össze, amely – figyelem! – majdnem 14 000-szeresen hozta vissza az árát.

Pedig kezdetben még korlátozott moziforgalmazásról sem akartak hallani, inkább közvetlenül tévére szánták a filmet, de a Blumhouse-nak sikerült megállapodnia a mozikkal, és a vetítések első napjától fogva mozdulni sem lehetett a termekben. A Parajelenségek készítői fenekestül felforgatták a filmes marketingről alkotott elképzeléseket, és nevetséges aprópénzből készítettek rekordprofitot termelő filmet. A sikerüket megismételni rendkívül nehéz lesz, őszintén szólva szinte lehetetlen.