Már huszonöt év telt el, a Shrek mégis tartja a színvonalat. A látványvilág, amely 2001-ben technológiai áttörésnek számított, máig meglepően jól néz ki – ám az animációs film hosszú életének titka nem csupán a képi világban rejlik. A klasszikus tündérmesék paródiáival dugig tömött forgatókönyvet annak idején a legjobb adaptált forgatókönyv Oscar-díjára is jelölték – ami egy egész estés animáció esetében szinte kivételesnek számít.
Csakhogy a feszes forgatókönyv még nem jelenti azt, hogy hibátlan is lenne. Ha egy kicsit figyelmesebben szemügyre vesszük, a Shrekben egész sor olyan mozzanat akad, amely nehezen egyeztethető össze a józan ésszel.
Hogyan találta meg Shrek és Szamár ilyen gyorsan Fiona tornyát?
Ha lehántjuk a felesleges sallangokat, a Shrek cselekménye lényegében egy küldetés: megkeresni Fiona hercegnőt és eljuttatni Farquaad nagyúrhoz. Csakhogy...
Farquaad útnak indítja Shreket és Szamarat, de az égvilágon semmit sem ad nekik: se térképet, se útvonalleírást, de még egy hozzávetőleges irányt sem. Csupán annyit mond nekik, hogy menjenek, és keressenek meg valahol a világban egy sárkány őrizte várat. A Shrek világa pedig – abból ítélve, amit a képernyőn látunk – távolról sem kicsi: erdők, hegyek, mezők és városok váltják egymást. Egy akkora terület, amelyet hónapokon át lehetne fésülni.
Ennek ellenére Shrek és Szamár szó szerint pár nap alatt eljut a megfelelő várhoz. Egyszerűen csak elindultak valamerre, és megérkeztek. Egy olyan mesevilágban, ahol minden sarkon áll egy várkastély, ez hihetetlen véletlen egybeesésnek tűnik, amit a forgatókönyv meg sem próbál megmagyarázni. Lehet, hogy Fiona hercegnő vára túlságosan is ismert volt, vagy a páros a színfalak mögött kapott némi támpontot.
Miért beszél a varázslények ellen fellépő Farquaad... egy varázstükörrel?
A Farquaaddal mint gonosztevővel kapcsolatos legfőbb kifogás még csak nem is az, hogy meg akarja szerezni Fionát. Sokkal érdekesebb valami más: megszállottan el akarja űzni a földjeiről az összes mesebeli lényt. A tündéreket, a beszélő állatokat, a fabábukat – mindenkit kivétel nélkül.
Maga az elgondolás már önmagában kérdéseket vet fel. A meselények szerves részét képezik a világnak, amelyben a történet játszódik. Kiűzni őket onnan nagyjából olyan, mintha a halakat lakoltatnánk ki az óceánból: meg lehet próbálni, de mi értelme?
Ám nem ez a legnagyobb bökkenő. Farquaad, aki egész politikáját a varázslattal szembeni intoleranciára építi, mindeközben nap mint nap tanácsot kér egy varázslatos, beszélő tükörtől. Teljes értékű párbeszédeket folytat vele, kérdéseket tesz fel neki, és a válaszai alapján hoz kulcsfontosságú döntéseket. A tükör pont ugyanolyan mágikus lény, mint mindazok, akiket Shrek mocsarába terelt. De magának Farquaadnak úgy tűnik, kivétel lett.
Miért vallatta ki Farquaad Mézit?
A Mézeskalács emberke – azaz Mézi – az egyik legkedvesebb karakter. Amikor a Shrek 5 végül a mozikba kerül, Mézi szinte magától értetődően ott lesz a mellékszereplők között.
De térjünk vissza az első filmhez. Az elején látunk egy jelenetet, ahol Farquaad Mézit vallatja, hogy kiderítse, hol rejtőznek a meselények. Csakhogy a cselekmény további részéből kiderül, hogy Farquaad tökéletesen tisztában van vele, hol vannak mindannyian. Ő maga küldte őket oda – egyenesen Shrek mocsarába. Mit próbált hát kicsikarni Méziből? Olyan információt, amelynek már a birtokában volt?
Honnan értesült Shrek Farquaad terveiről?
Farquaad olyan gonosztevő volt, aki csupán egyetlen lépésre állt a győzelemtől. Azt tervezte, hogy feleségül veszi Fionát, elnyeri a királyi címet, és megszilárdítja a hatalmát. Az esküvő már meg is kezdődött, és ha nincs Shrek, aki az utolsó pillanatban ront be a székesegyházba, minden a tervei szerint alakult volna.
A jelenet remek és feszült, ám akad egy bökkenő: honnan tudja egyáltalán Shrek, hogy Farquaad nem szerelemből veszi feleségül Fionát, hanem a koronáért? Ki mondta ezt el neki? A cselekmény szerint senki. Shrek nem hallgatta ki Farquaad beszélgetéseit, nem kapott üzenetet informátoroktól, és nem kapott el véletlen vallomásokat sem. Egyszerűen megjelenik az esküvőn, és magabiztosan kijelenti, hogy Farquaad csak kihasználja Fionát. Igaz ez? Igen. Ám a forgatókönyv soha nem magyarázza meg, hogyan jött rá erre Shrek.
Miért őrizte Fionát a sárkány?
A Shrek 2-ből megtudjuk, hogy Fiona szülei maguk zárták toronyba a lányukat – méghozzá a saját biztonsága érdekében. Az ő logikájuk szerint, mivel a lány minden éjjel ogrévé változik, ezt el kell rejteni a kíváncsi szemek elől. Csakhogy ebből kérdések egész sora fakad.
Miért állítottak egy tűzokádó sárkányt a torony mellé? Ha a cél Fiona megóvása, akkor pontosan kitől is őrzik? A véletlen vándoroktól? A lovagoktól, akik meg akarják menteni? De hiszen Fiona létezéséről valakinek mesélnie kellett ezeknek a lovagoknak – a toronyba zárt hercegnőről szóló hír nem terem csak úgy a semmiből. Úgy tűnik tehát, hogy a szülők egyszerre rejtik el a lányukat, és csinálnak belőle csalit a hősök számára.
És még egy dolog: honnan került elő egyáltalán a sárkány? Léteznek más sárkányok is a Shrek világában? Fel lehet bérelni egy sárkányt biztonsági őrnek? A film ezekre a kérdésekre egyetlen választ sem ad. Nyilvánvaló, hogy a hercegnőt a toronyban őrző sárkány egy klasszikus mesei toposz, amelyre a Shrek utal. De egy dolog parodizálni egy klisét, és egészen más úgy beépíteni a saját cselekménybe, hogy az ne omoljon össze már a legelső felmerülő kérdésnél.
Honnan jött Szamár?
A Shrek szereplőinek többsége konkrét mesékből ismert, jól beazonosítható figura. Pinokkió, a Mézeskalács emberke, a Piroska és a farkas farkasa vagy éppen Csizmás Kandúr mind rendelkeznek ismert eredettel.
Szamárral viszont sokkal bonyolultabb a helyzet. Ő egyetlen ismert meséhez sem köthető. Nincs világos előtörténete. Négy egész estés filmen keresztül sem tudtuk meg, honnan bukkant fel, vagy hogy miért képes beszélni. A Shrek világában a beszélő állatok nem számítanak ritkaságnak, de legtöbbjükre van valamilyen mesebeli magyarázat.
A rajongók körében népszerű az az elmélet, miszerint Szamár valójában egy ember, akit elátkoztak és állattá változtattak. Ez magyarázatot adna a beszédére, a viselkedésére, és arra is, hogy miért vonzódik annyira az emberekhez a többi szamár helyett.
Miért nem fél Shrektől?
Shrek karakterének egész dramaturgiája egyetlen dologra épül: rettegnek tőle. A falusiak vasvillát ragadnak, a meselények megrémülnek tőle, még a bátor lovagok is inkább távolságot tartanak. Shrek magánya ennek a félelemnek a közvetlen következménye.
Szamár azonban az első kivétellé vált. Egyáltalán nem reagál Shrek ijesztgetési kísérleteire. Shrek bömböl, fölé tornyosul, fenyegetőzik, Szamár pedig csak elvicceli az egészet. Pedig bátor jellemnek aligha lehetne nevezni: más jelenetekben pánikba esik, gyáva, és a legkisebb dolog miatt is hisztériázni kezd. Retteg a sárkánytól. Fél az útonállóktól. De egy kétméteres, dühös ogrétól, akitől mindenki más fél, ő egyáltalán nem.
