Bevallom, hogy sokkal rosszabbra számítottam.
Ma egy olyan lakást mutatok be, ahol senki sem lakott már több mint 35 éve. A szobák és a berendezés belülről olyanok, mintha még mindig az 1980-as években lennénk. De vajon miért hagyták üresen a lakást ennyi időre?
Sokáig dolgoztam videószerkesztőként, ami rengeteg online kommunikációt igényelt. Gyakran kellett olyan emberekkel együtt dolgoznom, akiket egyébként soha nem láttam élőben, de mégis sokszor jobban végezték a munkájukat, mint azok, akik a közvetlen közelemben élnek. A munkatársaim így a bolygó bármely pontján élhettek. És most kezdődik a mai történet.
Maga a lakóház teljesen átlagos. Valószínűleg elmennél mellette, és még csak nem is gondolnád, hogy van benne egy évtizedek óta elhagyatott lakás. A lépcsőház tiszta és frissen felújított.
Néhány évvel ezelőtt megismertem Jaroszlavot (most hívjuk őt így), és nagyon jó barátok lettünk. Lelkes, kedves és ami a legfontosabb, nagyon felelősségteljes ember. Az ő lakását mutatom be ma ebben a cikkben. De kezdjük a legelején.
A 80-as évek végén - a 90-es évek elején - Jaroszlav úgy döntött, hogy Dániába költözik, mert kiváló lehetőségeket ígértek neki, mivel tehetséges szakember volt. A moszkvai belvárosi lakást örökségbe kapta, és azt tervezte, hogy majd távolról kiadja. Nem volt közeli rokona, mivel korán elvesztette a szüleit, így semmi sem kötötte Oroszországhoz. Azonban senki sem akarta kivenni a lakását, akkor még nem ilyen idők voltak.
Az elmondása alapján az első ajtónyitáskor azonnal megcsapta őt az áporodott, szellőztetés nélküli lakás leírhatatlan szaga. Azt mondta, hogy még a Szovjetunió illatát is érezni lehetett.
A 2000-es évek elejére a lakás állapota már elavultnak számított. Ezért Jaroszlav már meg sem próbálta kiadni senkinek. Így állt üresen a lakás több mint 30 évig. Az idő pedig csak telt. És akkor jött a hírhedt vírus, és a karantén beborította az egész világot. Európában már nem volt mit csinálni, így Jaroszlav hosszú idő után összepakolt, és visszatért Moszkvába.
Ekkor azonnal írt nekem, hogy megmutassa, hogyan néz ki az évtizedeken keresztül üresen állt lakás, amiről egyébként az interneten keresztül már sokat beszéltünk.
Régi albumok, naptárak és könyvek a 80-as évek végéről. Mintha egy igazi múzeumba csöppent volna! Meglepő módon nem fogadták őt hatalmas porrétegek, mint ahogy a horrorfilmekben lenni szokott. De azért minden piszkos volt.
A konyha meglehetősen átlagos. Valószínűleg sok magyar házban még most is találkozhatunk hasonlóval. A régi, 70-es évekből származó ZIL hűtőszekrény és a szekrények valószínűleg szintén sokaknak ismerősek.
És következzék a fürdőszoba! Emlékeztek még, milyen minőségi szaniterek voltak a Szovjetunió idejében? Meglepő módon még évtizedekkel később sem folyt és nem is csepegett semmi. Jaroszlav kellemesen meglepődött.
Még néhány régi parfüm is volt a polcon. Jaroszlav az egyiket elküldte nekem ajándékba, mert elmondása szerint ő nem rajong az illatszerekért.
Vagy lehet, hogy csak így próbált megszabadulni a régi büdös parfümöktől, nem tudom.
Jaroszlav a hazatérés után egyébként új nyílászárókat és radiátorokat szerelt fel a lakásban. A régi bútorokat és kacatokat kidobta, amit tudott, azt elajándékozott közülük. Elmondása szerint ez a "nagymamás" nagyon idegesítette őt minden percben.
Emlékeztek még azokra az időkre, amikor ilyen szőnyegek lógtak a falakon?
A jó öreg Zil Moszkva hűtőgép.
A fényképeket egyébként nem közvetlenül a hazaérkezésekor készítette, hanem kicsit később, ezért néhány apró, mai tárgyat is találhattok rajtuk. De maguk a bútorok és az elrendezésük nem változott, így ez nem befolyásolja a lényeget.
