Ha Silverstone után úgy tűnt, ennél rosszabb már nem lehet, a spái futam ennek az ellenkezőjét bizonyította. A Formula-1 2026-os szabályzata az abszurditás új, már-már komikus szintjét érte el – méghozzá a bajnokság történetének egyik leglegendásabb pályáján. Stuart Codling brit újságíró szerint...
Bármilyen csodálatos is a Spa-Francorchamps pálya, ez a legendás versenypálya nem egyszer vált hangos szervezési kudarcok helyszínévé. Elég csak a 2021-es Belga Nagydíjra gondolni. A szakadó eső miatt (Spában, ki gondolta volna!) a futamot csak akkor sikerült elindítani, amikor a legtöbb szurkoló már a vasárnapi vacsorát tette be a sütőbe. És még az is két formális körrel ért véget a biztonsági autó mögött, amit a híres mondat követett: „Elnézést, verseny nem lesz. A pénzt nem térítjük vissza.”
Vagy menjünk még messzebb – az 1985-ös Belga Nagydíjhoz. Akkor a szervezők úgy döntöttek, hogy mindössze tíz nappal a futam rajtja előtt teljesen újraaszfaltozzák a pályát, egy kísérleti burkolatkeveréket használva. Az eredmény kiszámítható volt: az új aszfalt szó szerint elkezdett morzsolódni az autók alatt, a szombati programot törölni kellett, magát a futamot pedig a szezon végére halasztották.
Most pedig ehhez a listához bátran hozzáadhatjuk a 2026-os belga futamot is – igaz, már nem az időjárás vagy a szervezői hibák, hanem a Formula-1 technikai szabályzata miatt. Az új szabályok a világ egyik legikonikusabb pályáját önmaga árnyékává változtatták.
Valaha a Formula-1-es autók látványa, ahogy a határon mozogva vették a gyors dupla balost, a Pouhont, az egyik legnagyobb élmény volt. Ezért megérte elviselni az ardenneki szeszélyes időjárást és a pálya túlbuzgó biztonsági őreit is, akik mintha csak arra vártak volna, hogy kutyákat uszíthassanak a szabályszegőkre.
Most minden más. Mire az autók a Pouhonhoz érnek, az elektromos energia tartaléka már szinte teljesen kimerült. Ahelyett, hogy a híres kanyart teljesen nyitott gázzal vennék, a pilóták kénytelenek lassítani, visszaváltani, és csak azt kérdezgetik: hogyan jutott idáig a Formula-1?
„Azt hiszem, egyikünk sem élvezi már úgy az időmérős kört, mint régen” – vallotta be Carlos Sainz. „Nyilvánvaló, hogy egy olyan pályán, mint Spa, az új autók sokat veszítettek.”
„Ugyanakkor nem akarom folyamatosan kritizálni a saját sportágamat – ebből semmi jó nem sül ki. Azt hiszem, mindannyian értjük: ami most történik, azt nem lehet elég jónak nevezni.”
„Ha valaki látta a 2022–2023-as szimulációs eredményeket, és nem tette fel a kérdést: 'Hogyan lehetett egyáltalán jóváhagyni egy ilyen szabályzatot?', akkor most ezeknek az embereknek komolyan el kellene gondolkodniuk azon, mi történt akkor. Ennek nem lett volna szabad idáig fajulnia.”
Úgy tűnik, a Formula-1 kereskedelmi jogainak birtokosai úgy döntöttek, úgy tesznek, mintha semmilyen probléma nem létezne.
Az edzések alatt a tévéközvetítésben rendkívül ritkán mutattak fedélzeti kamerás felvételeket a pálya azon szakaszairól, ahol a leginkább jelentkeztek az energia-visszanyerési problémák, és kialakult az úgynevezett szuper-klippelés – az a pillanat, amikor az akkumulátor teljesen lemerül, és az autó hirtelen veszít a teljesítményéből az egyenesben. Úgy tűnt, a rendezők szándékosan kerülték ezeket a képeket. Néha az volt az érzésünk, hogy a pilótafülkéből csak néhány tucat méterrel a Bus Stop sikán előtt volt szabad képet adni, hogy a nézők egyszerűen ne lássák, mi történik.
Az időmérő után a Formula-1 közzétette a pole-pozíciós Kimi Antonelli teljes körét. Az éles szemű nézők azonban azonnal észrevettek egy részletet: a közvetítésből eltűntek a megszokott grafikus elemek, amelyek az autó sebességét és az akkumulátor töltöttségi szintjét mutatták.
Véletlen? Vannak dolgok, amiket lehetetlen elrejteni – nagyjából úgy, mint egy részeg embert, aki megpróbál észrevétlenül hazaosonni. De meg kell adni a Formula-1-nek: nagyon bátran teszteli a határokat, hogy mit lehet még véletlennek eladni.
Antonelli pole-ja majdnem négy másodperccel lassabb volt, mint a tavalyi spái időmérő legjobb eredménye. Az olasz 1:44,361-es idővel teljesítette a kört, míg 2025-ben a pole-idő észrevehetően gyorsabb volt.
De még beszédesebb egy másik összehasonlítás. Lance Stroll a kifejezetten sikertelen Aston Martin AMR26-tal 1:50,177-et futott, míg a Formula-2 pole-pozíciósa, Rafael Camara 1:56,306-nál állította meg az órát.
A különbség a Formula-1-es autó és az utánpótlás-sorozat technikája között annyira lecsökkent, hogy az már abszurdnak tűnik. Aligha gondolta volna bárki, hogy 2026-ban az Adrian Newey irányításával készült autóhoz sebességben közelebb lesz egy egységesített alvázzal készült Formula-2-es autó, mint egy másik Formula-1-es technika. Lehet, hogy eljött az ideje a Formula-1,5 kategória bevezetésének.
Talán a legaggasztóbb az egész történetben más. Ahogy a szezon több korábbi futamán is, a komoly incidenseket nem a technika vagy a szabályzat tökéletessége, hanem kizárólag a pilóták szakértelme segített elkerülni. Ők voltak azok, akik ismét megmentettek egy futamot a lehetséges katasztrófától.
„Arra számítottam, hogy Kimi Antonelli megelőz, de aztán belenéztem a tükörbe, és láttam, ahogy egy vörös rakéta közeledik felém – Charles Leclerc” – mesélte Max Verstappen az első körös csatáról. „Azt gondoltam: 'Inkább maradok a saját ívemen, mert ha most elmozdulok, akkor az egy igazi, komoly balesettel végződik'. Üdvözöljük a 2026-os Formula-1-ben. Néha ez egyszerűen őrület!”
Amikor a pilóták már nem tudják teljesen uralni az autóikat az erőforrás-algoritmusok működése miatt, amelyek meghatározzák, mennyi elektromos energiát lehet felhasználni és mikor, nyilvánvalóvá válik, hogy ezt a szabályzatot előbb-utóbb felül kell vizsgálni.
Ironikus, hogy Nagy-Britanniában a verseny alatt egy népszerű tévéműsor futott, amelyben a résztvevők megpróbálják kitalálni a zárt dobozok tartalmát. Ma a Formula-1-ben egyes epizódok kimenetele is egyre inkább egy ilyen találgatós játékra emlékeztet.
„Ez egyszerűen gáz” – jelentette ki Oscar Piastri. „Másképp nem is lehet mondani. Amikor az időmérő eredményeit az határozza meg, hogy a számítógép jól vagy rosszul működött-e, az nagyon rossz módja a versenyzésnek.”
